A parlamenti általános vitája zajlik a képviselők mentelmi jogával összefüggésben egyes törvények módosításáról, közismertebb nevén a Lex Czeglédy módosításról. Ez leszűkíteni a mentelmi jogot a következő esetekben: "Ha a képviselők választásán jelöltként igazolt személy az igazolást megelőzően elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben az igazolást megelőzően vádat emeltek, ezen büntetőeljárás tekintetében nem illeti meg a 74. § (1) bekezdésében meghatározott jog.”

A Fidesz a javaslat benyújtása előtt arra hivatkozott, az ellenzék sorozatosan visszaél a képviselőjelölteknek járó mentelmi joggal. Korábban Czeglédy Csaba DK-s EP-képviselőjelölt esetében merült, fel a kormánypárt részéről, hogy így akarja pártja megvédeni a büntetőeljárás következményeitől. A képviselőjelölteket ugyanis mentelmi jog illeti meg, és annak felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) dönt. Az NVB nem függesztette fel Czeglédy mentelmi jogát, így meg kellett szüntetni a büntetőeljárást. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Völner Pál ezen a döntésen nagyon kiakadt. "A magyar parlament működésében töretlen gyakorlat, hogy magánvádas ügyekben nem, míg közvádas ügyekben – figyelemmel a hangsúlyosabb társadalmi és közérdekre – felfüggesztésre kerül a mentelmi jog."

MTI / Rosta Tibor

"Nem miattam csinálja ezt a Fidesz" – véli Czeglédy Csaba a hvg.hu-nak, pedig a kormánypárt gyakorlatilag az ő ügyére hivatkozik. Czeglédy felhívja a figyelmet arra, hogy őt mindössze négy hétig védte mentelmi jog, nemsokára folytatódik a büntetőügye. Azt pedig már Facebook-posztjában írta meg, hogy 2008-ban épp a Fideszt, pontosabban az ő képviselőjét védte a mentelmi jog.

Völner szerint tehát Magyarországon még nem volt példa arra, hogy köztörvényes bűncselekmény gyanúja esetén ne függesszék fel a mentelmi jogot. "Ez elfogadhatatlan, a bűnüldöző szervek munkáját nehezíti és lehetővé teszi a gyanúsított számára, hogy bizonyítékokat tüntessen el, vagy az országból elszökjön" – mondta az államtitkár. Jóllehet 2008-ban épp a fideszes Simon Miklós mentelmi jogát szerette volna felfüggeszteni a legfőbb ügyész jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntett megalapozott gyanúja miatt – ezt az Átlátszó cikke nyomán írta meg a volt DK-s EP-képviselőjelölt. De az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága fideszes tartózkodásokkal nem tudta ezt javasolni, az Országgyűlés pedig a Fidesz–KDNP ellenszavazataival sikerült blokkolni a mentelmi jog felfüggesztését.

Simon egyébként 1998 óta képviselő a mai napig, az FKGP színeiben kezdett, 11 éve védi a mentelmi jog. "Simon összes bűntársát azóta a bíróság elítélte, ő pedig nagy vidáman továbbra is fideszes országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagja", írja Czeglédy. A hvg.hu-nak azt mondja, szerinte a Fidesz mindezt már 2022-re gondolva csinálja, Erdogan és Putyin példáját követve akkor majd így fogják ellehetetleníteni az ellenzéki képviselőjelölteket. Őket ez nem érinti, Czeglédy szerint, mert a fideszeseket "az Ügyészség védi".

Mengyi Roland

Fazekas István

Tegyük hozzá, Mengyi Roland fideszes képviselő mentelmi jogát 2016-ban felfüggesztette az Országgyűlés „vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, valamint bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette kísérletének megalapozott gyanúja” miatti büntetőügyben, igaz, ezt maga Mengyi is kérte.

A kérdés az, hogy a törvénymódosítás elfogadása lehetőséget ad-e az önkényes joggyakorlásra, azaz a Czeglédy által felvázolt putyinista gyakorlatra.

Nem lát ilyen veszélyt Herke Csongor büntetőjogász, ügyvéd. A törvényben kiemelt két eset, a vádemelés és a "személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés" bírói kontroll alatt állnak. Az utóbbi a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem csak az előzetes letartóztatásra vonatkozik, ami egyébként ma már nem létezik, mondja Herke, hanem a letartóztatásra (ez lett az elnevezése az új büntetőeljárási törvényben), a bűnügyi felügyeletre (amit korábban lakhelyelhagyási tilalomként és házi őrizetként ismertünk), a távoltartásra és az előzetes kényszergyógykezelésre. A bűnügyi felügyelet alá kerül az is, akit óvadék ellenében kiengednek a letartóztatásból. A fenti esetek mindegyikéhez szükséges a megalapozott gyanú és legalább a nyomozás elrendelése is. Ezekben az esetekben a vádlottak elítélésének aránya 99 százalékos, mondja Herke.

Akkor lenne problémás a törvénymódosítás szándéka, ha a megalapozott gyanú közléséhez vagy rendőrségi nyomozáshoz kötné a mentelmi jog hatályának elvesztését, ezeket ugyanis jóval könnyebb elrendelni. 2019-ben tehát szerinte ezen a téren az autoriter joggyakorlás feltételei még nem állnak fent.