A most kezdődő tanévet is tanárhiánnyal kezdi több iskola, elithelyeken sincs feltöltve minden állás. A szakszervezet szerint baj van, az Emmi szerint nincs.
Ha útközben lát fejlesztőpedagógust, hozza őt is magával
– egy héttel az iskolakezdés előtt az egyik fővárosi elitgimnázium igazgatója ezzel viccelődött az intézmény után érdeklődő egyik olvasónknak. Más iskolákban ennél komolyabb a baj. Csak néhány példa:
Mindezt egy héttel az iskolakezdés előtt. A legfőbb álláskereső fórumon többször is megnéztük a hirdetéseket, az oldal augusztus 21-én 941 találatot adott ki pedagógusra (jellemzően óvodapedagógust keresnek), tanárra 1360-at, tanítóra 411-et, óvodapedagógusra pedig 626-ot. Augusztus 22-én a tanár szóra már csak 1153 találat jelent meg, ma pedig 1064, vagyis az állásokat azért valamilyen szinten sikerül feltölteni.
Több helyen
tanárt keresnek. Tavaly is voltak ugyanilyen hirdetések.
Bár a kormány irtózik a "tanárhiány" kifejezéstől, ez régóta probléma, és úgy tűnik, egyre nagyobb. Összehasonlításképp: júliusban, az évzárás után az Eduline még 3600 betöltetlen állásról írt, míg egy évvel korábban, ugyanabban az időszakban még csak 2000-et tudtunk összeszámolni. Tavaly közvetlenül a becsengetés előtt "csak" durván hétszázas hiány volt országosan.
Akkor a Szülői Hang nevű szervezet tavaly térképre vitte tanárhiányt, a szülőktől pedig elképesztő visszajelzéseket kaptak. Az egyik akkor azt írta,
három gyermekem három különböző iskolában tanul, és mindegyik iskolában hiányzik matematika-, magyar-, történelem- és nyelvtanár, pedig ezek a felvételi szempontjából fontosak. A természettudományos tantárgyakat összevissza tanítják, most éppen a testneveléstanárok álltak csatarendbe.
A Szülői Hang kérdőívét több mint ötezer szülő töltötte ki, csak a fenti idézetben szereplő visszajelzésekhez hasonlókból 1300-at szedtek ki. Idén is készülnek hasonlóra, hogy lássák, változott-e bármi. Tavaly az Index a Klebelsberg Központ (KK) adatai alapján azt írta, 4325 tanár hiányzik az állami általános iskolákból és gimnáziumokból, a KK szerint ez "álhír" volt, a valós hiányt 1-2 százalékosra tették (ami amúgy 1700-3400 tanárt jelent). A friss adatokra rákérdeztük, válaszukkal a cikket frissítjük.
Szakszervezet: baj van. Minisztérium: nincs baj
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pár napja 1500-as csúcsot tapasztalt, azt mondja, nem csoda, hogy az álláshirdetések száma nyár vége felé csökken. A hullámzásnak szezonális okai vannak: iskolai év végén sokan felmondanak, majd augusztus 20-ig csökken a szám, mert sokan elhelyezkednek. Aztán jön egy második hullám, sokan ugyanis augusztus 20. után jelentik be felmondásukat, ekkor megint megemelkednek a számok.
A Klebelsberg Központ tavaly azzal érvelt, nincs országos pedagógushiány, csak természetes fluktuációról van szó, ami a tanárok élethelyzetének változásából, nyugdíjazásából, gyerekvállalásból fakad.
Az Emmi a hvg.hu megkeresésére pont ugyanezzel érvelt. A tárca szerint most sincs országos pedagógushiány, amit látunk csak a természetes fluktuáció része: „Az iskolákban – ahogy az előző években is – nyáron van fluktuáció, ha váltanak, akkor ilyenkor váltanak álláshelyet a pedagógusok, ez a folyamat ezekben a hetekben is zajlik.
A pedagógusok összlétszáma érdemben változatlan, összesen 170 000 pedagógus dolgozik a magyar köznevelésben. Végleges adatokat a tanév elején lehet majd látni, hogy pontosan hol, mennyi pedagógus dolgozik, és maradt-e ellátatlan feladat egy intézményben."
Majd hozzátették, a pedagógus-utánpótlás érdekében az elmúlt években számos intézkedés történt, például átlagosan 50 százalékkal emelték a béreket, ösztöndíjjal motiválják a pedagógus pályára készülő fiatalokat.
Nem vonzó a szakma a PDSZ szerint
De valahogy ezek az intézkedések mintha még nem lennének elegendőek. Egyre kevesebben vállalják a pedagógusi munkát, egyre kevesebben lesznek tanárok, a felvételt nyert pedagógushallgatók jelentős része lemorzsolódik, a végzett diákok 30 százaléka egy éven belül, további 30 százaléka pedig 5-6 éven belül hagyja el a pályát – mondja Szűcs Tamás.
Nem vonzó a pedagógus szakma.
Mit lehetne tenni? Növelni kellene a pályakezdők bérét, és ezt a kormány is érzi, mondja Szűcs, ezért csökkentették le a pályakezdő gyakornoki időt két évről egyre, így hamarabb megkapják a bruttó 40 ezer forintos emelést. De ez nem megoldás, mert így is csak nettó 140-150 ezer forintra emelkedik a bér, amiből nem lehet a fővárosban megélni. A fiatal pedagógusok nemrég elkeseredett posztokban mutatták be, mennyit keresnek valójában.
Bár az Emmi azzal érvel, stabil a 170 ezres tanárlétszám, ez a szám csalóka: a kötelező óraszám emelésével, a minden napos testneveléssel és a gyerekek 16 óráig tartó foglalkoztatásával több az elfoglaltság is,
tehát ugyanarra a pedagóguslétszámra több munka elvégzése hárul.
A PDSZ elnöke szerint az alapokon is változtatni kellene, sok korszerűtlen szabály zárja kalodába a pedagógusokat, a még mindig nagy mértékű központosítás visszafogja a kreativitást. Ebben nem nagyon várható változás.
Erős a kontraszelekció
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Szerinte a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
