Ha útközben lát fejlesztőpedagógust, hozza őt is magával

– egy héttel az iskolakezdés előtt az egyik fővárosi elitgimnázium igazgatója ezzel viccelődött az intézmény után érdeklődő egyik olvasónknak. Más iskolákban ennél komolyabb a baj. Csak néhány példa:

• a Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola a Közigállás oldalon informatika, magyar, angol, matematika, biológia és történelem szakos tanárt keresett.
• A Kaposvári Tankerületi Központ magyar, matematika, fizika, informatika, német, biológia, rajz, technika, történelem szakos tanárt szeretett volna leigazolni.
• A Kelet-Pesti Tankerületi Központnál is vannak befoltozandó lyukak: földrajz, biológia, klarinét, fuvola, testnevelés (háromszor), angol és matematika, kémia szakos tanárra szeretett volna szert tenni.

Mindezt egy héttel az iskolakezdés előtt. A legfőbb álláskereső fórumon többször is megnéztük a hirdetéseket, az oldal augusztus 21-én 941 találatot adott ki pedagógusra (jellemzően óvodapedagógust keresnek), tanárra 1360-at, tanítóra 411-et, óvodapedagógusra pedig 626-ot. Augusztus 22-én a tanár szóra már csak 1153 találat jelent meg, ma pedig 1064, vagyis az állásokat azért valamilyen szinten sikerül feltölteni.

Több helyen

• matek-fizika, vagy fizika-bármilyen szakos
• magyar-bármilyen szakos
• informatika-bármilyen szakos
• angol-bármilyen szakos

tanárt keresnek. Tavaly is voltak ugyanilyen hirdetések.

Bár a kormány irtózik a "tanárhiány" kifejezéstől, ez régóta probléma, és úgy tűnik, egyre nagyobb. Összehasonlításképp: júliusban, az évzárás után az Eduline még 3600 betöltetlen állásról írt, míg egy évvel korábban, ugyanabban az időszakban még csak 2000-et tudtunk összeszámolni. Tavaly közvetlenül a becsengetés előtt "csak" durván hétszázas hiány volt országosan.

Akkor a Szülői Hang nevű szervezet tavaly térképre vitte tanárhiányt, a szülőktől pedig elképesztő visszajelzéseket kaptak. Az egyik akkor azt írta,

három gyermekem három különböző iskolában tanul, és mindegyik iskolában hiányzik matematika-, magyar-, történelem- és nyelvtanár, pedig ezek a felvételi szempontjából fontosak. A természettudományos tantárgyakat összevissza tanítják, most éppen a testneveléstanárok álltak csatarendbe.

A Szülői Hang kérdőívét több mint ötezer szülő töltötte ki, csak a fenti idézetben szereplő visszajelzésekhez hasonlókból 1300-at szedtek ki. Idén is készülnek hasonlóra, hogy lássák, változott-e bármi. Tavaly az Index a Klebelsberg Központ (KK) adatai alapján azt írta, 4325 tanár hiányzik az állami általános iskolákból és gimnáziumokból, a KK szerint ez "álhír" volt, a valós hiányt 1-2 százalékosra tették (ami amúgy 1700-3400 tanárt jelent). A friss adatokra rákérdeztük, válaszukkal a cikket frissítjük.

Szakszervezet: baj van. Minisztérium: nincs baj

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pár napja 1500-as csúcsot tapasztalt, azt mondja, nem csoda, hogy az álláshirdetések száma nyár vége felé csökken. A hullámzásnak szezonális okai vannak: iskolai év végén sokan felmondanak, majd augusztus 20-ig csökken a szám, mert sokan elhelyezkednek. Aztán jön egy második hullám, sokan ugyanis augusztus 20. után jelentik be felmondásukat, ekkor megint megemelkednek a számok.

A Klebelsberg Központ tavaly azzal érvelt, nincs országos pedagógushiány, csak természetes fluktuációról van szó, ami a tanárok élethelyzetének változásából, nyugdíjazásából, gyerekvállalásból fakad.

Az Emmi a hvg.hu megkeresésére pont ugyanezzel érvelt. A tárca szerint most sincs országos pedagógushiány, amit látunk csak a természetes fluktuáció része: „Az iskolákban – ahogy az előző években is – nyáron van fluktuáció, ha váltanak, akkor ilyenkor váltanak álláshelyet a pedagógusok, ez a folyamat ezekben a hetekben is zajlik.

A pedagógusok összlétszáma érdemben változatlan, összesen 170 000 pedagógus dolgozik a magyar köznevelésben. Végleges adatokat a tanév elején lehet majd látni, hogy pontosan hol, mennyi pedagógus dolgozik, és maradt-e ellátatlan feladat egy intézményben."

Majd hozzátették, a pedagógus-utánpótlás érdekében az elmúlt években számos intézkedés történt, például átlagosan 50 százalékkal emelték a béreket, ösztöndíjjal motiválják a pedagógus pályára készülő fiatalokat.

Nem vonzó a szakma a PDSZ szerint

De valahogy ezek az intézkedések mintha még nem lennének elegendőek. Egyre kevesebben vállalják a pedagógusi munkát, egyre kevesebben lesznek tanárok, a felvételt nyert pedagógushallgatók jelentős része lemorzsolódik, a végzett diákok 30 százaléka egy éven belül, további 30 százaléka pedig 5-6 éven belül hagyja el a pályát – mondja Szűcs Tamás.

Nem vonzó a pedagógus szakma.

Mit lehetne tenni? Növelni kellene a pályakezdők bérét, és ezt a kormány is érzi, mondja Szűcs, ezért csökkentették le a pályakezdő gyakornoki időt két évről egyre, így hamarabb megkapják a bruttó 40 ezer forintos emelést. De ez nem megoldás, mert így is csak nettó 140-150 ezer forintra emelkedik a bér, amiből nem lehet a fővárosban megélni. A fiatal pedagógusok nemrég elkeseredett posztokban mutatták be, mennyit keresnek valójában.

Bár az Emmi azzal érvel, stabil a 170 ezres tanárlétszám, ez a szám csalóka: a kötelező óraszám emelésével, a minden napos testneveléssel és a gyerekek 16 óráig tartó foglalkoztatásával több az elfoglaltság is,

tehát ugyanarra a pedagóguslétszámra több munka elvégzése hárul.

A PDSZ elnöke szerint az alapokon is változtatni kellene, sok korszerűtlen szabály zárja kalodába a pedagógusokat, a még mindig nagy mértékű központosítás visszafogja a kreativitást. Ebben nem nagyon várható változás.

Erős a kontraszelekció