A kevés illegális határsértőről, de annál több fejlesztési ambícióról beszélő 2019-21-es határvédelmi stratégiában egy mondat volt olvasható arról, hogy a határvédelemben autonóm robotrajokat is bevethet az állam. De mit jelent ez? Robotzsaruk fognak masírozni a déli schengeni határon?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, Tálas Péter azt mondja,

a robothadsereg alatt egyrészt drónokat, másrészt hagyományos robotokat kell érteni.

A drónokkal felülről lehet figyelni a határt, azokon a szakaszokon érdemes őket használni, ahol kevésbé gyakoriak a határsértések. A földi robotok járőröznek, a kameraképeket beküldik a központba, ahol kielemzik őket, és szükség esetén kiküldenek csapatokat a helyszínre. Egy egy uniós projekt, más országok is használnak ilyen eszközöket, főleg hosszú és nehezen megközelíthető határszakaszokon.

A határon most is vannak hőkamerák, de a drónok és robotok mobilabbak, mozgékonyabbak, nagyobb teret tudnak belátni, és ugyanúgy szerelhető rájuk éjjellátó vagy hőkamera.

Nem csak 8 órát dolgoznak, és nem mennek szabadságra

- mutat rá Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a robotrajok másik előnyös tulajdonságára. A határt őrző személyzet létszámproblémáját a stratégia sem tagadta el, a gépek rendszerbe állítása sokat segíthet ezen. Robotokat egyébként itthon és külföldön is gyártanak. A határnál már vannak manőverutak, tudnának azon közlekedni.

Azért nem holnap állnak szolgálatba, de drón már ma is pásztázza a határainkat.

A gépek, és a technológia már megvannak, most már csak a határsértők kellenének hozzá, tehetjük hozzá, hiszen a statisztikák folyamatos csökkenésről tanúskodnak Európa-szerte, illetve a magyar határnál is, így kérdés, hogy a beruházás mennyire éri meg.