Robbanásokat hallani a katari Dohában, beindult az iráni válaszcsapás
Az amerikai média korábban közölte, hogy Irán az Egyesült Államok katari bázisát készül megtámadni.
Négy éve hirdette ki a kormány a a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, noha most publikált határőrizeti stratégiája is elismeri, az illegális migráció alig érzékelhető. A kormánypárti képviselők nyilvánosan amiatt panaszkodnak, hogy alig ad pénzt az EU határvédelemre, ehhez képest éppen ezekre a forrásokra építenek a következő években is.
Méltatlannak tartja a kormány, hogy Brüsszel a határvédelemre fordított kiadások alig több mint egy százalékát (6,6 milliárd forintot) térítené meg - hozta fel újra Hollik István kormányszóvivő a sérelmeket. Felemlegette, hogy Orbán még 2017-ben kérte Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt, hogy a határkerítés és a védelmi költségek felét fizesse ki az EU. Rendszeres fideszes kifogás az is, hogy a bizottság csak a költségek 10 százalékának kifizetését ígérte meg.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs EU-biztos ezzel szemben a hvg.hu-nak korábban arról beszélt, nem igaz, hogy az EU ne adott volna pénzt határvédelemre, a mostani pénzügyi ciklusban összesen 110 millió eurót szántak a külső határok menedzselésére, biztonsági intézkedésekre és a migráció kezelésére.
2014 és 2015 között a magyar kormány háromszor kapott rendkívüli támogatást, összesen 6,26 millió euró értékben. Sajnos azonban Magyarország ennek mindössze körülbelül a 33 százalékát hívta le.
Az is igaz ugyanakkor, hogy Brüsszel a kezdetektől világossá tette: határkerítésre nem ad pénzt.
Még nagyobb kontrasztot ad a kormánypárti panaszkodásnak a most nyilvánosságra hozott, 2019-21-es időszakra vonatkozó Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégia, amelynek számos eleme épít az EU-támogatásokra. A 60 oldalas stratégia 62 megvalósítandó célt jelöl meg, ebből 17 nem nagyon kerül pénzbe, 7-re csak hazai forrást szánnak, a fennmaradó 38-at (jellemzően egészben) EU-s pénzekre alapozzák.
Csak néhány példa az utóbbira:
A szövegben szerepel az is, Magyarország célja nem más, mint hogy az érintett hatóságok a lehető leggyorsabban ki tudják használni azokat az uniós forrásokat, amelyek az integrált határigazgatás terén megvalósuló kezdeményezéseket célozzák. Ehhez a Belső Biztonsági Alap (BBA) fejlesztési programjait használnák fel. Ezt az alapot (melyről az uniós biztos is beszélt) az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési ciklusában hozták létre, és a határőrizetet, a vízumpolitikát, a bűncselekmények és a terrorizmus megelőzését finanszírozzák belőle az EU külső határain. Ebből az alapból hazánk eddig is pályázatott és kapott is támogatást.
Külön pikáns, hogy olyan célokat, mint a menekültügyi eljárások hatékonyságának növelése, a kormány MMIA (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) forrásaiból akarja megvalósítani, amely alapvetően a menekültek integrációjának segítésére lett kitalálva, és magyar civil szervezeteket is segítették. Az MMIA forrásokat 2017-2018-as munkaprogramjának pályázatait a belügyminisztérium egy időre be is fagyasztotta.
Az illegális határsértések száma a 2015-ös szint 1 százalékára esett vissza
A stratégia is elismeri, hogy 2015 óta folyamatosan csökken az illegális migrációs cselekmények száma,
a határrendészeti intézkedések száma 2015-höz képest (456 880) 2017 év végére 64 439-re csökkent.
A 2018-es adat tartalmazza a külső határokon a belépés előtt feltartóztatott és belépésükben megakadályozott személyek számát, valamint a közvetlenül az államhatár térségében feltartóztatott és a tranzitzónákhoz irányított külföldiek számát (5 642).”
Ez tehát a 2015-ös érték 1 százaléka. Ezt a csökkenést a saját intézkedéssorozatuk számlájára írják, de azért újabb nyomást sem zárnak ki.
A csökkenő menekültszám ellenére négy éve érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely fenntartását nemrég az ENSZ különleges jelentéstevője kritizálta. Felipe Gonzáles Morales szerint már nem olyan jelentős itthon a migráció, hogy ez indokolt lenne. A dokumentum mindenesetre nem kérdőjelezi meg az intézkedés fenntartásának szükségességét.
Az illegális migrációval kapcsolatban több új problémát említ a stratégia: egyrészt egyre több az olyan ember, aki legálisan lépett be a schengeni övezet területére, de ott később megszegi a tartózkodási szabályokat, másrészt elsősorban az ukrán és szerb határon egyre többen próbálnak hamis útlevéllel belépni Magyarországra.
Megnövekedett a nemzetbiztonsági szempontból nem kívánatos személyek száma is, ezért ez utóbbi kategória kiutaztatása mindenkor prioritást kell, hogy élvezzen
- fogalmaz a stratégia, amely a "visszatérések hatékonyságát" fokozná.
A stratégiát olvasva az az érzésünk, hogy egyes határszakaszokon a lepke sem repülhet át észrevétlenül. Van, ahol a nap 24 órájában a területek jelentős részét lefedő hőkamerák üzemelnek, amelyeket mobil hőkamerás járművekkel és kézi éjjellátóval és hőkamerákkal felszerelt járőrökkel, tovább erősítenek. A magyar-szerb határszakaszon pedig „a komplex határvédelmi rendszert két távfelügyleti irányító központ támogatja, amely 160 km-es hosszban egybefüggően és folyamatos kontroll alatt tartja a határszakaszt”. Egy összekötő tiszti hálózat is kiépült, segítségükkel a migráció valós idejű változását tudják felmérni.
A stratégia megemlíti, hogy határőrizet célú autonóm robotrajokat is bevethetnek, erről túl sokat nem tudni. A Rendőrség Tudományos Tanácsának elnöke tavaly beszélt arról, hogy egy ideje már dolgoznak ennek a fejlesztésén. A tervezetben drónok bevetésével is számolnak.
A kormány bővítené az EU határvédelmi szerve, a Frontex mandátumát is úgy, hogy ne csak a tagállamokkal szomszédos országokban, hanem az "illegális migrációt kibocsátó" országokban is koordinálhasson közös hadműveleteket, hogy az EU külső határai előtt megállíthassák a migrációt. Ez azért különösen pikáns, mivel Orbán Viktor és a kormány több tagja korábban élesen bírálta a Frontex létszámának és mandátumának bővítésére vonatkozó javaslatokat is, mondván a határőrizetet nem lehet elvenni a tagállamoktól. Az Európai Bizottság persze akkor azt is igyekezett világossá tenni, hogy - szemben a kormány állításaival - a közös határőrizeti szerv tagjai csupán segítik a nemzeti (például magyar) rendőrök munkáját, nem parancsolnak nekik, és ez nem lesz másképp a jövőben sem.
Van min javítani
A stratégiában sorolják a határőrizeti rendszer gyenge pontjait:
A munkaerőhiány ezen a területen is komoly gond, a magánszféra elszipkázza a speciális szaktudásúakat. Bár a fluktuáció okait nem fejtegetik, ez akár azt is alátámaszthatja, hogy a határőrizeti munka feltételei nem mindig a legjobbak, gondoljuk csak a penészes szendvicsekre.
A stratégia feladatul szabja a rendőrök érzékenyítését a sérülékeny csoportba tartozókkal szemben. A tranzitzónákkal csak említés szintjén foglalkozik a stratégia, noha ott is óriási problémák vannak, rendre éheztetik a menedékkérőket, bár a rendőrség szerint ez nem jogellenes. Menekültek többször panaszkodtak arra, hogy a magyar rendőrök megverik őket, amit a rendőrség mindig cáfolt, azzal hárítva, hogy a migránsok verik egymást. A cáfolatot azért árnyalja a Frontex kiszivárgott belső jelentése, amely szerint
előfordul, hogy a bolgár, a magyar és a görög határőrök könnygázzal támadnak a menekültekre, kutyákat uszítanak rájuk, de ehhez hasonlóan sérti a nemzetközi jogot, ha menedékkérőket erőszakkal kísérnek vissza a határon vagy jogtalanul utasítják el őket.
A stratégia erre nem tér ki, leírják viszont, hogy "az integrált határigazgatás keretében végrehajtott hatósági intézkedés során" bármikor tehet panaszt az érintett, a jogorvoslat lehetősége is biztosított számukra. A Magyar Helsinki Bizottság sajtóreferense, Zádori Zsolt szerint ez így ugyan jól hangzik, csakhogy ebben a formában nem igaz: akit illegális határátlépőként kapnak el az ország területén belül, a nevét sem tudja megmondani a rendőröknek, a tranzitzónában lévők pedig nem tehetnek panaszt a "fogvatartásukkal" szemben. A Belügyminisztériumnál és a rendőrségnél is rákérdeztünk, 2015 óta hány panaszt kaptak, és hány esetben adtak igazat az érintettnek, válaszukkal a cikket frissítjük. A jogorvoslattal viszont a menedékkérők nem sokra mennek: miután a magyar szabályok szerint Szerbia biztonságos harmadik ország, a bíróság rendre kiutasít mindenkit.
Az amerikai média korábban közölte, hogy Irán az Egyesült Államok katari bázisát készül megtámadni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.