Méltatlannak tartja a kormány, hogy Brüsszel a határvédelemre fordított kiadások alig több mint egy százalékát (6,6 milliárd forintot) térítené meg - hozta fel újra Hollik István kormányszóvivő a sérelmeket. Felemlegette, hogy Orbán még 2017-ben kérte Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt, hogy a határkerítés és a védelmi költségek felét fizesse ki az EU. Rendszeres fideszes kifogás az is, hogy a bizottság csak a költségek 10 százalékának kifizetését ígérte meg.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs EU-biztos ezzel szemben a hvg.hu-nak korábban arról beszélt, nem igaz, hogy az EU ne adott volna pénzt határvédelemre, a mostani pénzügyi ciklusban összesen 110 millió eurót szántak a külső határok menedzselésére, biztonsági intézkedésekre és a migráció kezelésére.

2014 és 2015 között a magyar kormány háromszor kapott rendkívüli támogatást, összesen 6,26 millió euró értékben. Sajnos azonban Magyarország ennek mindössze körülbelül a 33 százalékát hívta le.

Az is igaz ugyanakkor, hogy Brüsszel a kezdetektől világossá tette: határkerítésre nem ad pénzt.

Fazekas István

Még nagyobb kontrasztot ad a kormánypárti panaszkodásnak a most nyilvánosságra hozott, 2019-21-es időszakra vonatkozó Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégia, amelynek számos eleme épít az EU-támogatásokra. A 60 oldalas stratégia 62 megvalósítandó célt jelöl meg, ebből 17 nem nagyon kerül pénzbe, 7-re csak hazai forrást szánnak, a fennmaradó 38-at (jellemzően egészben) EU-s pénzekre alapozzák.

Csak néhány példa az utóbbira:

• Növelni kell a járőrállomány helyzettudatosságát és reagálóképességét, elsősorban a meglévő eszközök modernizálásával, amortizációs cseréjével, másodsorban új technológiák hadrendbe állításával.
• Növelni a határon szolgálatot ellátó állomány felkészítésének hatékonyságát a külföldi terrorista harcosok közös kockázati mutatói és az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása, továbbá az árucsempészet tekintetében.
• A külföldön szerveződő, illegális migrációt szervező elkövetői körök felderítése érdekében növelni kell az illegális migráció felderítésére és nyomozására létrehozott nyomozó szervek képességeit.

A szövegben szerepel az is, Magyarország célja nem más, mint hogy az érintett hatóságok a lehető leggyorsabban ki tudják használni azokat az uniós forrásokat, amelyek az integrált határigazgatás terén megvalósuló kezdeményezéseket célozzák. Ehhez a Belső Biztonsági Alap (BBA) fejlesztési programjait használnák fel. Ezt az alapot (melyről az uniós biztos is beszélt) az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési ciklusában hozták létre, és a határőrizetet, a vízumpolitikát, a bűncselekmények és a terrorizmus megelőzését finanszírozzák belőle az EU külső határain. Ebből az alapból hazánk eddig is pályázatott és kapott is támogatást.

AFP / Dimitar Dilikoff

Külön pikáns, hogy olyan célokat, mint a menekültügyi eljárások hatékonyságának növelése, a kormány MMIA (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) forrásaiból akarja megvalósítani, amely alapvetően a menekültek integrációjának segítésére lett kitalálva, és magyar civil szervezeteket is segítették. Az MMIA forrásokat 2017-2018-as munkaprogramjának pályázatait a belügyminisztérium egy időre be is fagyasztotta.

Az illegális határsértések száma a 2015-ös szint 1 százalékára esett vissza

A stratégia is elismeri, hogy 2015 óta folyamatosan csökken az illegális migrációs cselekmények száma,

a határrendészeti intézkedések száma 2015-höz képest (456 880) 2017 év végére 64 439-re csökkent.

A 2018-es adat tartalmazza a külső határokon a belépés előtt feltartóztatott és belépésükben megakadályozott személyek számát, valamint a közvetlenül az államhatár térségében feltartóztatott és a tranzitzónákhoz irányított külföldiek számát (5 642).”

Ez tehát a 2015-ös érték 1 százaléka. Ezt a csökkenést a saját intézkedéssorozatuk számlájára írják, de azért újabb nyomást sem zárnak ki.

Fazekas István

A csökkenő menekültszám ellenére négy éve érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely fenntartását nemrég az ENSZ különleges jelentéstevője kritizálta. Felipe Gonzáles Morales szerint már nem olyan jelentős itthon a migráció, hogy ez indokolt lenne. A dokumentum mindenesetre nem kérdőjelezi meg az intézkedés fenntartásának szükségességét.

Az illegális migrációval kapcsolatban több új problémát említ a stratégia: egyrészt egyre több az olyan ember, aki legálisan lépett be a schengeni övezet területére, de ott később megszegi a tartózkodási szabályokat, másrészt elsősorban az ukrán és szerb határon egyre többen próbálnak hamis útlevéllel belépni Magyarországra.

Megnövekedett a nemzetbiztonsági szempontból nem kívánatos személyek száma is, ezért ez utóbbi kategória kiutaztatása mindenkor prioritást kell, hogy élvezzen

- fogalmaz a stratégia, amely a "visszatérések hatékonyságát" fokozná.

A stratégiát olvasva az az érzésünk, hogy egyes határszakaszokon a lepke sem repülhet át észrevétlenül. Van, ahol a nap 24 órájában a területek jelentős részét lefedő hőkamerák üzemelnek, amelyeket mobil hőkamerás járművekkel és kézi éjjellátóval és hőkamerákkal felszerelt járőrökkel, tovább erősítenek. A magyar-szerb határszakaszon pedig „a komplex határvédelmi rendszert két távfelügyleti irányító központ támogatja, amely 160 km-es hosszban egybefüggően és folyamatos kontroll alatt tartja a határszakaszt”. Egy összekötő tiszti hálózat is kiépült, segítségükkel a migráció valós idejű változását tudják felmérni.

A stratégia megemlíti, hogy határőrizet célú autonóm robotrajokat is bevethetnek, erről túl sokat nem tudni. A Rendőrség Tudományos Tanácsának elnöke tavaly beszélt arról, hogy egy ideje már dolgoznak ennek a fejlesztésén.  A tervezetben drónok bevetésével is számolnak.

Reviczky Zsolt

A kormány bővítené az EU határvédelmi szerve, a Frontex mandátumát is úgy, hogy ne csak a tagállamokkal szomszédos országokban, hanem az "illegális migrációt kibocsátó" országokban is koordinálhasson közös hadműveleteket, hogy az EU külső határai előtt megállíthassák a migrációt. Ez azért különösen pikáns, mivel Orbán Viktor és a kormány több tagja korábban élesen bírálta a Frontex létszámának és mandátumának bővítésére vonatkozó javaslatokat is, mondván a határőrizetet nem lehet elvenni a tagállamoktól. Az Európai Bizottság persze akkor azt is igyekezett világossá tenni, hogy - szemben a kormány állításaival - a közös határőrizeti szerv tagjai csupán segítik a nemzeti (például magyar) rendőrök munkáját, nem parancsolnak nekik, és ez nem lesz másképp a jövőben sem.

Van min javítani

A stratégiában sorolják a határőrizeti rendszer gyenge pontjait:

• a személyi állomány fluktuációja és annak pótlása a megfelelő ütemben,
• a rendszerbe belépők és az abban részt vevők "helyzettudatos" képzése,
• a bűnügyi felderítő kapacitások szűkösek,
• a határrendészeti feladatok minőségbiztosítási rendszere sem teljeskörű.

A munkaerőhiány ezen a területen is komoly gond, a magánszféra elszipkázza a speciális szaktudásúakat. Bár a fluktuáció okait nem fejtegetik, ez akár azt is alátámaszthatja, hogy a határőrizeti munka feltételei nem mindig a legjobbak, gondoljuk csak a penészes szendvicsekre.

Fazekas István

A stratégia feladatul szabja a rendőrök érzékenyítését a sérülékeny csoportba tartozókkal szemben. A tranzitzónákkal csak említés szintjén foglalkozik a stratégia, noha ott is óriási problémák vannak, rendre éheztetik a menedékkérőket, bár a rendőrség szerint ez nem jogellenes. Menekültek többször panaszkodtak arra, hogy a magyar rendőrök megverik őket, amit a rendőrség mindig cáfolt, azzal hárítva, hogy a migránsok verik egymást. A cáfolatot azért árnyalja a Frontex kiszivárgott belső jelentése, amely szerint

előfordul, hogy a bolgár, a magyar és a görög határőrök könnygázzal támadnak a menekültekre, kutyákat uszítanak rájuk, de ehhez hasonlóan sérti a nemzetközi jogot, ha menedékkérőket erőszakkal kísérnek vissza a határon vagy jogtalanul utasítják el őket.

A stratégia erre nem tér ki, leírják viszont, hogy "az integrált határigazgatás keretében végrehajtott hatósági intézkedés során" bármikor tehet panaszt az érintett, a jogorvoslat lehetősége is biztosított számukra. A Magyar Helsinki Bizottság sajtóreferense, Zádori Zsolt szerint ez így ugyan jól hangzik, csakhogy ebben a formában nem igaz: akit illegális határátlépőként kapnak el az ország területén belül, a nevét sem tudja megmondani a rendőröknek, a tranzitzónában lévők pedig nem tehetnek panaszt a "fogvatartásukkal" szemben. A Belügyminisztériumnál és a rendőrségnél is rákérdeztünk, 2015 óta hány panaszt kaptak, és hány esetben adtak igazat az érintettnek, válaszukkal a cikket frissítjük. A jogorvoslattal viszont a menedékkérők nem sokra mennek: miután a magyar szabályok szerint Szerbia biztonságos harmadik ország, a bíróság rendre kiutasít mindenkit.