Az 1956-os forradalom és szabadságharc a titka annak, hogy miért maradt meg a magyarság Európában - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök kedden Budapesten, a Műegyetem előtti 56-os emlékműnél rendezett ünnepségen.

A volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke úgy fogalmazott:

1956 a magyarázat arra, hogy milyen belső, lelki tényezők vezérlik ezt a nemzetet, amikor idegen áramlatok, vagy érdekek, vagy hatalmak akarnak eluralkodni rajta.

Az ünnepségen jelen lévő 56-os forradalmárokat megszólítva közölte: az idősek kötelessége, hogy "ezt a tudatot átplántálják a következő generációkba". Véleménye szerint ez azért is szükséges, "mert ártó szellemek keringenek körülöttünk most is".

Az egész európai civilizáció kezd olyan változásokkal terhelődni, ami nem lehet a mi sorsunk - mondta Boross Péter.

Hozzátette: következő generációknak tudniuk kell, hogy az elődök parancsát teljesítik akkor, ha a haza, a nemzet szabadsága veszélybe kerül.

Október 23-a szerinte a magyar becsület és a magyar szabadság napja, és annak biztosítéka, hogy "a történelem bármilyen viharai közepette is ez az ország és nemzet - megcsonkítva, megbüntetve, igazságtalan ítélkezés alá vonva - de mégis létezik".

Boross Péter beszélt arról is, hogy a normandiai partraszállás évfordulójának "nyugati ünnepségén" nagyon sok olyan ország mutatta magát győztesnek, amely "egy puskalövés nélkül átadta országát", és kollaborált éveken keresztül a "kegyetlen, vérgőzös, hitleri uralommal", ezzel szemben Magyarország maga harcolta ki azt, amije van, szerinte 1956. október 23. és a vele kezdődő "csodás tizenegy nap" is ilyen volt: akkor "ez a nemzet saját ösztöneire, lelki tényezőire hallgatva, spontán módon, minden konspiratív mozzanat nélkül az utcán termett, és 24 óra alatt (.) újjáteremtette önmagát" - hangoztatta.