Orbán: 1956 erkölcsi kisugárzása az egész Földön érezhető volt

Méltó és igazságos a Zeneakadémián fejet hajtani az 56-os hősök előtt – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, aki valójában azért ott beszélt, mert egy lehetséges EU-csúcs miatt nem mertek kültéri rendezvényt szervezni számára.

Hosszan felidézte az 1956. október 22-i zongoraelőadást, amely után a közönség fellelkesülve távozott és tépkedte a falakról a gyalázatos kommunista rendszert hirdető feliratokat.

„Ha '56 hőseire gondolunk, sokszor fiatalokat látunk magunk előtt, felidézzük sugárzó arcukat. Vitte őket a hit és a fiatalságuk, hogy fordíthatnak hazájuk sorsán. Tudták, ha folytatódik a szovjet világ, a magyar életből semmi sem marad, akkor mindent felemészt majd a diktatúra, a vörös iszap. Hitet, kultúrát, családot, barátokat. Mindent felforgat és szétdobál, ami az életnek értelmet ad, és amiből hazát épít az ember.”

11 évvel a világháború után mindenki tudta, hogy a kommunizmus „a nagy szétdobáló”, így fegyvert fogtak, mert tudták, hogy ez az egyetlen út. Felismerték hogy,

nekünk csak ez az egy hazánk van, nincs máshol helyünk a nap alatt, a mi álmaink csak itt születhetnek meg, csak a Kárpát-medencében hozhatjuk létre a közös alkotást, amit Magyarországnak és magyar kultúrának hívunk.

Orbán ezután Márait idézett: „a haza mi vagyunk, szőröstül, bőrőstül.”

Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse, aki áldozatot hozzon érte. Haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak. Haza csak addig van, míg a hazafiak többen vannak, mint a zsoldosok, muszkavezetők. Ők összeadódnak, kérdés, hogy a hazafiak is képesek-e erre.

Azzal folytatta, hogy a magyarok csodát tettek, de ezt a csodát nem adják ingyen – majd itt sorolta az áldozatok számát. Ezzel némiképp szembement a Fidesz hivatalos közleményével, mely vér nélküli forradalomról értekezett.

Fazekas István

Orbán arról beszélt, a magyarok 1956-ban is magyar, vagyis európai életformát akartak, a szabad Magyarországot a nemzetek Európájában.

A miniszterelnök szerint Európa és Magyarország sem maradhat meg, ha szembefordul azzal, ami élteti, ha szakít a szabadság, a függetlenség és kereszténység hármas fundamentumán létrejött életformával, amely Európát és benne Magyarországot a világtörténelem legsikeresebb földrészévé tette.”

Ez volt az egyetlen, aktuálpolitikai utalásnak vezető mondata. Azzal folytatta, hálával tartozunk elődeinknek, hogy "a mi magyar mivoltunk olyan szabadságharcok hosszú során át forrhatott ki, amely nagyszerű és lovagias néppé tett minket". Utána a történelmi leckéről beszélt hosszan, hogy a helyes vagy helytelen válaszokon múlik egy nép sorsa, a nemzet jövője. Van, amelyik pótvizsgázhat, van, amelyik elbukik és van, amelyik feljebb léphet.

Magyarország '56 őszén lépett felsőbb osztályba,  egy olyan történelmi teljesítménnyel, amelynek erkölcsi kisugárzása érezhető volt az egész Földön.

A kommunizmus rideg valósága felőrli a méltóságot, de az '56-osoknak köszönhetően a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is "megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettünk a fejünket", mert volt mire és kikre büszkének lenni – mondta Orbán.

Az ötvenhatosok győztek, mert utódaikra a bátorság és a hősiesség nagyságát hagyták örökül.

Úgy gondolja, a mai pesti srácok és lányok is, ha kellene, ugyanolyan fényesen helyt állnának, mint elődeik.

Orbán Viktor szerint 1000 év alatt nyerték el azt a tudást a magyarok, hogy a hömpölygő időben az állandóra és a maradandóra tekintsenek. Istenre, hazára, családra. „Elfut a víz, csak a kő marad. De a kő marad. Gloria victis, dicsőség a hősöknek”- zárta beszédét Orbán.

Meglepő módon amúgy a miniszterlenök nem teljes ház előtt beszélt, jócskán maradtak üres székek az előadása alatt.

hvg.hu

Kifele menet pedig maroknyi tüntető várta, akik válogatott trágárságokat vágtak a fejéhez.