"Hetek óta én tartom a kémia-, az erkölcstan-, és a fizikaórákat az osztályomban, hetente egyszer pedig az angolt is… felsőfokú német nyelvvizsgával. Mert. Nincs. Ember" – írta le Bianka a WMN cikkében, milyen hétköznapjai vannak tanárként a magyar közoktatásban. Esete enyhén szólva sem egyedi: "Vegyész tanítja a kémiát. Nem tud magyarázni, nem ért a gyerekek nyelvén" – olvasható a Szülői Hang oldalán egy békés megyei szülő panasza.

"Iskolánkban olyan rajztanár van, aki csak óraadó művész, nincs pedagógusi végzettsége. Stílusával komoly gondok vannak, imád buktatni, sajnos korrepetálásra kell járni hozzá" – ez egy Tolna megyei példa. Borsodban sincs kolbászból az iskolakerítés: "Matematika és fizika tantárgyból volt új tanárnő, akinek fizikából nem volt képesítése. A matematikát is nagyon kifogásolhatóan tanította. Egy hónap után sikerült megszabadulni tőle." A példákat hosszan sorolja a Civil Közoktatási Platformhoz tartozó Szülői Hang közösség gyűjteménye.

Túry Gergely

A kulcsszó: helyettesítés

De nem csak a szülők érzékelik a problémát. Hasonló példát mond Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is a hvg.hu-nak: egy tagjuk Kelet-Magyarországon tanít matematikát egy általános iskolában. Mérnök végzettsége van, és pedagógus is, mégsem taníthatna általánosban, mert ahhoz külön szakképesítés kellene. De tanít, mert nincs más. Korábban a szakképzésben oktatott, ott ezt a végzettsége is lehetővé tette. Esetére azért derült fény a szakszervezetnek, mert az iskolafenntartó rájött, hogy nem oktathatna, így most átsorolnák pedagógus 1 kategóriából a gyakornokiba. Ezzel viszont elég rosszul jár: bére a bruttó 270 ezer forintról 203 ezerre esik vissza, ami nettó 160 ezer körül lesz. Mindezt 40 évesen.

Hogy bizonyos területeken nagy hiányok vannak, és hogy ezeknek a területeknek a száma egyre nő, nem titok, bár a kormány mindig hevesen tagadta a tanárhiány tényét. Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozója az MTA-n egy konferencián mondta azt egy évvel ezelőtt, azért nem tudott belekerülni a NAT-ba a kötelező – az akadémiai hozzászólóknak is fájóan hiányzó – angoltanulás, mert nincs elég nyelvtanár. Az iskolák 65 százalékában lehet megoldani az angoloktatást, az intézmények egy részében csak "hunglish oktatása történik", azaz megfelelő szakember híján valamiféle paródiája a nyelvtanításnak.

De hogy oldják meg az iskolák, hogy kémiát oktasson egy némettanár, hogyan lehet ez szabályos? Szűcs azt mondja, egyszerűen beírják helyettesítésnek a más szakos tanárt. Így nem jelenik meg a statisztikában ellátatlan órának. És bár az eredetivel azonban nyilvánvalóan nem egyenértékű, ezt a helyettesítést hónapokig lehet folytatni.

Huszár Dávid

Mint régen az orosztanárok

"Este készülnek a másnapi órákra" – ecseteli Radó Péter oktatáskutató, a tanárok oldaláról hogyan működik, amikor egy képzettségi területüktől távolabbi tantárgyat kényszerülnek tanítani. Visszatértünk tehát a háború utáni orosztanárok széles körben ismert önképzési módszeréhez. "Esetleg besegít a mérnök férj". Radó szerint mindez vicc, sokkal inkább gyerekmegőrzésnek tekinthető a fennálló gyakorlat, mint valódi helyettesítésnek.

A kormány korábban nyitott kiskapukat, hogy elfedje a tanárhiányt: 2019 júniusában jött a hír, hogy a tanárok már akkor is elkezdhetnek tanítani, ha még nincs meg a diplomához szükséges nyelvvizsgájuk, ők gyakornokként oktathatnak.

A tankerület és az iskola megoldja okosban

Azt, hogy egy megfelelő képesítés nélküli, de a területet ismerő ember, például egy mérnök iskolában oktat, elsülhet jól is és rosszul is. Nyilván nem ártana, ha tisztában lenne, hogy egy bizonyos korú gyereknek mit hogy kell oktatni, milyen eszközök hatékonyak, mennyit bírnak stb. Szűcs azt mondja, a jelenség leginkább a természettudományok és nyelvek területét érinti. De szeptember előtt jól lehetett látni, hogy megjelentek a közoktatási állásokat hirdető Közigálláson az akármilyen szakos diplomás tanárokat, vagy a diploma előtt állókat is foglalkoztatni kívánó hirdetések. Nehéz felmérni, hány oktató helyettesít ilyen módon hány helyet, ezt iskolákra lebontott felmérésekkel lehetne mérni, erre a szakszervzetnek nincs kapacitása.

AFP / Phil Boorman

Az anyagi oldala is érézkeny pontja a helyettesítésnek, van, ahol kifizetik, megoldják, van, ahol nem. Radó úgy látja, sokszor ingyen dolgoztatják a tanárokat. Erre a magyarázat az, hogy a pedagógus csak bizonyos óraszámot helyettesíthet úgy, hogy azt ki is fizesse neki az állam, az ezen felüliekért van, hogy senki nem fizet neki. A másik megoldás az, hogy informálisan oldják meg a helyzetet az iskolán belül. Ha egy igazgató jó viszonyban van a fenntartó tankerület vezetőjével, megegyeznek "okosban" a kérdésről, különalkukat kötnek, kifizetik a pénzt az érintett kollégának. Így nem látszik a valós pedagógushiány mértéke. Radó azt mondja, nehéz rálátni a területre, kevés az információ.

De olyan is van, hogy az igazgatók nem merik beküldeni a tanári hirdetést a tankerületbe, mert akkor elvesztik a státuszt azzal az indoklással, hogy oldják meg a helyzetet a fennálló állománnyal – mondja Radó. Szerinte sokszor így inkább megéri megtartani a státuszt és a vele rendelkezésre álló pénzt, azzal bűvészkedve befoltozni a hiányokat.

Hogy tud-e a jelenségről az Emmi, felméri-e a helyzetet, és mit szándékozik tenni? Várjuk a válaszokat a minisztériumtól. A Klebelsberg Központ viszont bevallja a helyettesítést: "A iskolák mindent megtesznek annak érdekében, hogy minden szakon legyen főállású pedagógus. Ott, ahol valamelyik tantárgy esetében ennek ellenére átmenetileg nincs az iskola állományában szaktanár, másik intézményből történő áttanítással, megbízási szerződéssel, vagy túlóra elrendelésével oldják meg a feladatot. Elsődleges a gyermekek érdeke, óra ellátatlanul nem lehet."

Tehát egy énektanár által leadott kémiaóra is jobb, mint ha egyáltalán nem lenne kémiaóra.