Angolul nem rendesen tudó "angoltanárok", önálló működésre nem alkalmas iskolák - a kodifikációs eljárásba immáron bedobható, 500 véleményt szintetizáló nemzeti alaptanterv (NAT) volt a fő téma a MTA-n rendezett oktatási témájú konferencián, de újból és újból a pedagógus- és iskolahelyzet problémái jöttek elő a megszólalók.
Egyre súlyosabb kihívásokkal néz szembe a pedagógusképzés, talán ez volt a legfontosabb, ki nem mondott üzenete a Tudomány és Parlament - a Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban című konferenciának. Az MTA épületében megrendezett eseményen felszólalt Bódis József Emmi-államtitkár vagy Csépe Valéria akadémikus, a NAT kidolgozásának felelőse.
A nemzeti alaptantervről kiadott akadémiai állásfoglalás többször is visszatért a megszólalásokban, ahogy Csapó Benő oktatáskutató fogalmazott, a "kritikus barátként" véleményezte a NAT-ot, azaz konstruktívan hozzáállva. De korholva, hiszen olyan hiányokra hívta fel a figyelmet, hogy a NAT "nem mutat fel és nem is implikál átfogó emberképet". Sőt, nagyobb hangsúly esik a társadalmi szerepek és normák elfogadására a közoktatás meghatározó dokumentumában, mint az egyén lehetőségeire . Azaz a NAT emberképe közelebb áll a szófogadó, engedelmes emberéhez, mint az aktív, öntudatos polgáréhoz.
Ez még furcsább annak tükrében, hogy Bódis József előadásában arról beszélt, a top10 képességek évenkénti sorrendjében a 2015-öshöz képest a 2020-as igencsak megváltozott: a kritikus gondolkodás lett a második, és a kreativitás is nagyon feljött.
Tehát a jövőben nem az engedelmesség, hanem az autonómia lesz egyre fontosabb.
Nagyon nagy kihívás tehát NAT-ot írni, Bódis arra is felhívta a figyelmet, olyan programot kell írni, amely ma még nem létező munkák oktatásához teremt megfelelő kereteket. "De hát valakinek ezt meg kell csinálni", utal a feladatra, és kicsit mintha arra is: lehet, hogy nem a NAT-ra kellene igazából koncentrálni?
A Z-generáció számára a majd elérhető szakmák 65 százaléka ma még nem is létezik,
mond egy újabb döbbenetes adatot, teljesen vakon kell tehát vezetni. Ami biztosnak tűnik: a munkahelyek 38 százalékánál nem vagy csak nagyon nagy kockázattal lehet majd robotizálni, azaz itt megmarad az emberi munkaerő - ez a 38 százalék pedig, a tudósító szemében, brutálisan kis aránynak tűnik.
Bódis József szerint a legnagyobb kihívás a demográfia: Európa öregszik és fogy, nem tudja magát reprodukálni, még az ezen a fronton a legjobban álló franciák sem. A másik nagy kihívás pedig a lemorzsolódás: 2 százalékkal magasabb nálunk a lemorzsolódó diákok aránya, mint az EU-tagállamok átlaga, "de az egyéni tragédiák, zsákutcák csökkentésére kéne koncentrálni, nem a statisztikára".
Egyszóval színvonalasabb oktatást kell létrehozni, de kinek mit jelent a színvonalas jelző?
A kulcs a pedagógus személyisége,
emeli ki az államtitkár, elhivatottsága, mennyire tud érdekesen oktatni, ehhez módszertani felkészültség, életpálya kell, nőjön az igazán elhivatott pedagógusok száma, paradigmaváltás kell, új módszertanok kellenek, hatékonyabbnak kell lenni, sorolja Bódis.
Ehhez képest másfél órával később Csépe Valéria már azt volt kénytelen elismerni, azért nem tudott belekerülni a NAT-ba a kötelező, és az akadémiai hozzászólóknak is fájóan hiányzó angoltanulás, mert nincs elég angoltanár. Az iskolák 65 százalékában lehet megoldani az angoloktatást, az intézmények egy részében csak
"hunglish oktatása történik",
azaz megfelelő szakember híján valamiféle paródiája az angolnyelv-oktatásnak.
Az is furcsán csengett, hogy Bódis evidenciaként szinte csak utalt arra, hogy minél képzettebb valaki, annál kisebb eséllyel lesz munkanélküli - ehhez képest a felsőoktatásban tanuló diákok száma meredeken zuhan az utóbbi időszakban.
Mindeközben az oktatáspolitikának meg kellene birkóznia azzal, hogy a diák fogalma is kitágult, és az élethosszig tartó tanulás miatt már nem csak gyerekekből lesznek diákok, ahogy erre Pléh Csaba felhívta a figyelmet. És amikor a kormány a szakgimnáziumokat, a szakmatanulást erőlteti, Kárpáti Andrea, az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoportja vezetője arról beszél előadásában,
a képek a mindennapjaink részévé váltak,
z emberek folyamatosan néznek és készítenek képeket a médiában és közösségi médiában, infografikákat, illusztrációkat néznek - a tudományok jobban művelhetőek, ha művészeti képzést is kapnak hozzá a diákok.
A diákok szükségletei is különbözőek, minden 100. gyerek az iskolában autista, egy sérülékenyebb, nagyobb kommunikációs kihívások előtt álló, ugyanakkor sokszor kiemelkedő teljesítményekre képes réteg, erről Győri Miklós beszélt. Ő és Kárpáti azoknak a Tantárgy-pedagógiai Kutatási programban résztvevő kutatócsoportok vezetői voltak, amelyek különböző tantárgyak, területek oktatásának fejlődésének útjait kutatták.
A NAT-ot egyébként helyi tantervekkel lehet finomhangolni a tervek szerint. Halázs Gábor oktatáskutató arra hívta fel a figyelmet, nehezen értjük meg, hogy az iskolák között milyen nagy különbség van, egyesek könnyedén megfelelnek minden elvárásnak, és teljes autonómiában tudnak létezni, mások szinte mindennapi felügyeletet igényelnének.
Egy megújuló, 500 véleményt magába építő, a kormány tervei szerint 2019. szeptember 1-jén hatályba lépő NAT konstrukciója mögül tehát folyton kilátszik a pedagógusképzés és -helyzet számos megoldatlan kérdése és problémája. Megfelelő tanárok nélkül pedig a világ legjobb alaptanterve sem tud műköni.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
