Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Új szerzők, eltolt hangsúlyok, átstrukturált és részben átnevezett műveltségterületek. Címszavakban erről szól majd az új Nemzeti alaptanterv (Nat). A minap a Magyar Nemzet cikke alapján megírtuk mi is, hogy Wass Albert és Szabó Magda munkássága a korábbiaknál hangsúlyosabban jelenik majd meg az új Natban, amelyben helyet kapott Csukás István, Herczeg Ferenc, Reményik Sándor, Kecskeméti Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Gyóni Géza, Széchenyi Zsigmond, valamint Kós Károly és Romhányi József munkássága is. Sőt ajánlottként Agatha Christie angol krimiszerző is szerepel benne.
Szinte biztosan bevezetik az informatika és technika tananyagának összeolvadásával létrejövő új tantárgyat, a technológia és tervezést. De az életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé, eltűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret is, ami korábban a középiskolában önálló tárgyként is létezett.
Az alaptantervvel kapcsolatban közleményt adott ki a Magyar Tudományos Akadémia, azt írják, az MTA 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a Nemzeti alaptanterv akkori változatát, 2019-ben „felajánlotta további együttműködését, és a visszajelzések hiánya ellenére jelenleg is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában.”
Felidézik a közleményben, hogy Pléh Csaba, az MTA rendes tagja, a KEB (Közoktatási Elnöki Bizottság) elnöke 2019 februárjában levélben fordult Hajnal Gabriellához, a Klebelsberg Központ elnökéhez, a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos további munkák irányítására frissen kinevezett miniszteri biztoshoz. Pléh közel egy évvel ezelőtt a levélben felajánlotta az MTA KEB további szakmai támogatását az alaptanterv tervezett bevezetési szakaszában. Tájékoztatta a miniszteri biztost arról, hogy a KEB tagjai a Nat javaslatának a szövegét 2018 őszén, egy széles spektrumú szakmai plénum előtt megvitatták, és az összesített szakmai véleményt megküldték Csépe Valéria professzornak és munkacsoportjának. A KEB a szakmai vita során jelezte, hogy a kerettantervek kidolgozásában továbbra is együtt kíván működni a Nemzeti alaptanterv megújításában, ahhoz minden szakmai segítséget meg kíván adni a felelős hivatalnak.
Pléh Csaba így zárta februári levelét: „Mindezek alapján, de a KEB küldetése alapján is, szeretném biztosítani Miniszteri Biztos Asszonyt, hogy az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága továbbra is nyitott a NAT újabb dokumentumainak és szakmai anyagainak tartalmi megvitatására, fejlesztésére.” Válasz eddig erre a levélre sem érkezett.
„A Magyar Tudományos Akadémia továbbra is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában” – zárul a közlemény.
