Gyakorlatilag elmondható, hogy mivel nem tudnak hozzájutni a megfelelő védőeszközökhöz és fertőtlenítőszerekhez, a fogorvosi szolgálatok sorra zárnak be, így a betegellátás biztonsága nemhogy sérül, de
leginkább nincs betegellátás.
Azokra a centrumokra, ahol még fogad(hat)nak beteget, elviselhetetlen teher hárul.
Az iménti sötét helyzetjelentést nem egy ellenzéki politikus vagy kormánnyal nem szimpatizáló fogorvos olvasta az illetékesek fejére, hanem – bármilyen meglepő – az emberi erőforrások miniszterének javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete, vagyis az egészségügyi szakmai kollégium fogorvosi tagozata írta a hét közepén, Kásler Miklós jóváhagyásával kiadott ajánlásában.
Képünk illusztráció
MTI / Czeglédi Zsolt
A leírás egy olvasónk pénteki beszámolója szerint nagyjából meg is felel a valóságnak: a fiatal nő egy külső budapesti kerületben keresett szakorvost, akinek megmutathatná a hirtelen begyulladt bölcsességfogát. Mivel saját magánorvosa már két hete felfüggesztette a rendelését, és így járt több, lakhelye közelében felhívott magánpraxis üzemeltetőjével is, tetszik, nem teszik, az „SZTK-s”, vagyis az állami alapellátásban dolgozó fogorvoshoz kellett fordulnia. Pontosabban kellett volna, mivel március 16-a óta a többi szakrendeléshez hasonlóan a fogorvosi rendelés is szünetel a körzetében, csak összevont sürgősségi rendelés fogadja az akut panasszal érkező betegeket. Amikor olvasónk felhívta a megadott számot, épp egy gyerekfogorvos volt ügyeletben, aki bár roppant készséges volt, azt bevallotta, hogy utoljára kb. 30 éve, az egyetemen látott bölcsességfog-problémát.
A bajt végül ennek ellenére szerencsésen sikerült orvosolni, így olvasónk nem is maga, hanem a fogorvos miatt ragadott klaviatúrát: mélyen megdöbbentette ugyanis, hogy miközben a cseppfertőzéssel terjedő járvány idején az egyik leginkább fertőzésveszélyes munka egy másik ember szájában matatni, a hozzá ugyancsak közel álló az asszisztensen a jóformán semmitől nem védő ffp1-es, az orvoson pedig olyan, korábban saját maga által vásárolt ffp2-es maszk volt, amelyet bevallása szerint már több napja hordott, és a sok igazgatástól, le- és felvételtől nem is illeszkedett már rendesen. Az orvos még így is jobbnak látta ezt hordani, mint az önkormányzattól kapott, a fertőzéstől végképp nem védő sebészi maszkot, de bevallása szerint retteg tőle, hogy elkap valamit és hazaviszi idős édesanyjának, akivel együtt él.
Ottléte alatt olvasónk beszámolója szerint az orvos jóformán egyébként alig tudott dolgozni az állandóan csengő telefontól: percenként kellett aggódó pácienseket nyugtatgatnia, hogy értsék meg, hogy panaszaikkal – kiesett a tömés, fáj egy jobb felső rágófog – most nem jöhetnek a rendelőbe.
A nem sürgősségi panaszok ellátását az országos veszélyhelyzet kihirdetése után, március 17-i határozatában tiltotta meg az országos tiszti főorvos, nem szerény: 30 ezertől 5 millió forintig terjedő bírságot helyezve egyúttal kilátásba a tilalmat megszegőknek.
A határozat nyomán tilossá vált a fogtömés, fogkő-eltávolítás, illetve összességében minden olyan beavatkozás, amelyhez vízhűtéssel működő fogászati eszközt – például fúrót – kell használni: fájó fogat azóta legfeljebb kihúzni lehet, emellett gyulladásokat kezelhetnek, és balesetből eredő sérüléseket láthatnak el a szakorvosok.
Képünk illusztráció
MTI / Rosta Tibor
Bár a rendelet – ahogy a többi szakorvosi ellátás esetén is – alapvetően általánosságban, az orvos-beteg találkozók számának csökkentése és a fertőzés terjedésének mérséklése érdekében született, a fogorvosoknál eggyel több indok volt rá: nevezetesen, hogy
az alapellátásban dolgozók jelentős részének nincsen megfelelő védőfelszerelése.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) március közepi felmérése szerint a szakterületen dolgozók mindössze 20 százaléka bír az ajánlott, FFP2-es vagy 3-as besorolású álarccal, 6 százalékuknak pedig még a legegyszerűbb sebészi maszk sem áll rendelkezésére. A minimálisan szükséges védőöltözet hiányáról – vízlepergető ruha, haj- és cipővédő – a felmérésben részt vevők 76 százaléka nyilatkozott, 25 százalékuk pedig arról is, hogy a rendelőben nincs lehetőség elkülönített átöltözésre. Egy esetleges fertőzésgyanús beteg ellátása a felmérésben részt vevők 90 százaléka szerint lényegében leállítja az aznapi rendelést.
A hiányosságok miatt a MOK azonnali intézkedéseket sürgetett, amit a cikk elején idézett ajánlást olvasva az Emmi nagyrészt meg is fogadott. De csak papíron: hiába tette ugyanis kötelezővé a plexi szemüveg, műtőssapka és cipővédő mellett az FFP2 vagy FFP3-as maszk viselését (a szintén a beteg mellett álló asszisztens részére is!), ha sok helyen, amint a tapasztalat is mutatja, ezek továbbra sem állnak rendelkezésre. Sőt, a tárca, vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ nemhogy nem segített ezek beszerzésében, de Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke szerint a fogorvosok még abból a sebészmaszk-osztásból is kimaradtak, amit a háziorvosoknak juttatott két hete a Nemzeti Egészségügyi Ellátóközpont (NEAK). Pedig a fogorvosok ugyanolyan szerződésben állnak a szervezettel.
A MOK alelnöke szerint a kialakult – és egyre romló – helyzetben az egyedüli megoldás a készletracionalizálás, vagyis az ellátóhelyek összevonása lehet.
Hasonlóra tett javaslatot a március 21-i ajánlásban a szakmai kollégium is, de hogy mikortól és pontosan milyen formában állhatnak fel az új sürgősségi központok, azt Nagy Ákos szerint még nem tudni, csak annyit, hogy az összevonásokat ugyanúgy az illetékes megyei, kerületi, járási kormányhivatalok népegészségügyi osztályainak kell levezényelni, mint az alapellátásban. (A házi- és gyermekorvosi praxisok, illetve ügyeleti szolgálatok tervezett összevonásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)
Arról már most nagy vita van, hogy elegendő-e megyénként egy vagy két sürgősségi rendelő, amennyi az Emmi ajánlásában áll: egy alapellátásban dolgozó fogorvosokat tömörítő Facebook-csoportban zajló diskurzus szerint, ha így lenne, akkor legalább napi 50 beteg jutna az ott dolgozókra, ami rengeteg. A legtöbbek szerint legalább 8-10 körzetenként (ez nagyjából egy városnyi egység) kellene megoldást találni ahhoz, hogy ne gyűljenek össze tömegek (ami ugye tilos) a rendelőnél. A napi betegszámon túl pedig szerintük azt is figyelembe kellene venni, hogy ne kelljen valakinek adott esetben egy egész megyét átutaznia, ha ellátásra szorul – nemcsak a páciensek közül nincs sokaknak autója, de a fogorvosok és asszisztensek közül sem, vagyis az is felvetődik, hogy ők hogyan jutnak el az adott központba, ahová vezényelték őket.
A megyénként kettő sürgősségi központot Nagy Ákos is kevesli, szerinte legalább 6-10 lenne szükséges. Az igazsághoz viszont a MOK alelnöke szerint az is hozzátartozik, hogy lassan abból kell kiindulni, hogy minden páciens potenciálisan fertőző – az is, aki adott esetben nem mutat tünetet. Emiatt pedig minden működő rendelőbe egységesen a legmagasabb védettséget nyújtó felszerelések lesznek szükségesek, amiből viszont még levesebb van, mint az alacsonyabb kategóriájukból.
Vagyis: szinte biztos, hogy még a mostani terveknél is kevesebb helyen tudnak majd ellátást nyújtani.
A sürgősségi központokban dolgozókat szintén a helyi tiszti főorvos jelöli majd ki, mégpedig úgy, hogy minden, az adott megyében működési engedéllyel rendelkező, 65 év alatti szakorvost joga van beosztani vagy átvezényelni – tehát nemcsak az állami alapellátásban dolgozókat, hanem a magánfogorvosokat is.
Utóbbiakat hivatalosan eddig egyébként semmi nem kötelezte bezárásra, aki tudja tartani az infekciókontrollt – vagyis van megfelelő védőfelszerelése – az végezhet sürgősségi ellátást. Félő ugyanakkor, hogy – ahogy az lenni szokott – előkerülnek majd a „doktor úr, csak most, csak nekem, tömje be a fogam kivételesen, nagyon megfizetem” – típusú megkeresések, emiatt a bevételínséges időszakban lesznek, akik rákényszerülnek, hogy megfelelő védőfelszerelés nélkül is nekiálljanak a beavatkozásnak.
Nagy Ákos szerint ezt mindenképp el kellene kerülni, fontos, hogy a magánszolgáltatók is tartsák be a tiszti főorvos utasítását, és csak sürgősségi ellátást végezzenek.
A sors fintora, hogy ami eddig a „tb-s fogorvosok" hátránya volt – az állami finanszírozás – az a kialakult helyzetben átmenetileg az előnyük lett: nekik ugyanis egy jár egy bizonyos összegű havi alapdíj, míg a magánszolgáltatókat azonnali hatályú pénzügyi csapásként érte a koronavírus miatti helyzet.
A hvg.hu által megkeresett magánfogorvosok közül a legtöbben már felfüggesztették a működésüket. A megkérdezett vidéki és fővárosi szolgáltatók közül egyetlen egyet találtunk, aki nem zárt be, mert még idejében szerzett védőfelszerelést, de az ő forgalma is nagyon megcsappant. A többiek pedig egybehangzóan azt mondták, hogy fogalmuk sincs, hogyan fogják tudni átvészelni az előreláthatatlan ideig tartó időszakot.
Kilátástalan. Elkeserítő. Azt hiszem nincs most erre jobb szó
– festette le a helyzetét egy budapesti belvárosban dolgozó fogorvos, aki tíz nappal ezelőtt azért döntött a bezárás mellett, mert páciensei száma napi egy-kettőre esett vissza. Ennyi bevételből a rezsit sem tudja kifizetni, így egyelőre az asszisztenst is fizetés nélküli szabadságra küldte, de hogy mi lesz, ha az lejár, arra nincs ötlete – és sajnos tartaléka sem, amiből átmenetileg megélhetne, mert két hónapja minden megtakarítását elköltötte egy új berendezésre.
A kérdésre, hogy elvállalná-e akár védőfelszerelés nélkül is, ha felhívná egy akut panasza megoldásáért sok pénzt ígérő beteg, az illető elsőre nemmel felelt, aztán kicsivel később hozzátette:
Azért nyilván van az a pénz, amiért korpásodik az ember haja.
Egy külvárosi lakótelep aljában minirendelőt fenntartó másik fővárosi fogorvos a forgalom visszaesésén túl főként azért zárt be múlt héten, mert védőfelszerelés híján nem merte tovább kockáztatni, hogy egy tünetmentesen fertőző betegeket kezel és hazaviszi esetleg a kórokozót a gyerekeinek és idős, beteg szüleinek. Neki egyébként még sebészmaszkja sincs: ami volt, elfogyott, és hiába ment el személyesen múlt héten a helyszínre, ahol a NEAK által küldött sebészmaszkokat vehették át a háziorvosok, üres kézzel tért vissza, mert közölték vele, hogy „fogorvosoknak nem jár”.
A megkérdezettek közül egy fogorvos mondta azt, hogy kapott levelet az NNK-tól, a többiek adatait – hogy hány évesek, van-e krónikus betegségük – egyelőre nem vette fel senki.
A megkérdezettek többsége egyébként már csak a hiányzó bevételek pótlása miatt is hajlandó lenne beforogni a nemsokára felálló ügyeleti rendszerbe, sőt, olyan is volt, aki már önként jelentkezett erre.