szerző:
Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?

Kásler Miklós erőforrásminiszter utasítására csütörtökig kellett volna átszervezniük a helyi tisztiorvosoknak az alapellátást: összevonni a felnőtt- és gyerek háziorvosi praxisokat, valamint az ügyeleteket egy új, közös akut betegellátó központba. A hvg.hu információi szerint azóta kiderült, hogy az átállás több okból is kivitelezhetetlen, ezért új – némiképp rugalmasabb – modell készült.

Koronavírus-világjárvány
Már egymillió fölött jár a koronavírussal megfertőzöttek számban a világon, mintegy 70 ezren vesztették életüket a betegség miatt, a gazdasági hatások pedig kiszámíthatatlanok. Az eseményeket követni is nehéz, de mi igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat. Tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Március 21-i kiadásától számított öt napon belül – vagyis csütörtökön járt volna le a határideje annak az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasításnak, amelyben Kásler Miklós a háziorvosi, gyermek háziorvosi és ügyeleti ellátás teljes átszervezésére adott parancsot az országos tisztifőorvosnak. Az utasítás arról szólt, hogy minden kerületben és járásban „akut betegellátó központokat” kell létrehozni a jelenlegi háziorvosi és gyermekorvosi praxisok, valamint ügyeleti szolgálatok összevonásával, amelyekben nemcsak fizikailag kell egymástól jól elkülöníteni – lehetőség szerint külön épületbe vagy épületrészbe – a légúti, és a nem légúti panaszokkal jelentkezőket, de a két betegcsoportot ellátó személyzet tagjai között sem lehet átfedés.

Az intézkedésekkel voltaképpen megszűnt volna a „lemegyek a háziorvosomhoz”-rendszer, helyette az akut betegellátó központokba, azon belül is panasztól függően a „légúti” vagy „nem légúti” rendelésen éppen szolgálatban lévő orvoshoz kellett volna mennie pacienseknek. A változtatás vezérlőszempontja egyértelműen az, hogy a koronavírus-fertőzés tipikus tüneteivel – köhögéssel, torokfájással, lázzal és légzési nehézségekkel – érkezők ne találkozzanak a többi beteggel.

Az új miniszteri utasítás mellett egyébként továbbra is érvényben maradt a járványügyi vészhelyzet idejére tíz napja kiadott protokoll, amely szerint az ellátásnak a lehető legmagasabb arányban a távkonzultáción kell alapulnia. Az akut betegellátó központok – ahogy azt a keddi vírusinfón az országos tisztifőorvos is elmondta – csak a mindenképp személyes vizsgálatot igénylő panaszokkal, illetve telefonos protokollról nem értesülő, tájékozatlanságból személyesen megjelenő betegek fogadására kellenek.

Az újfajta ellátóközpontok kialakítását – vagyis, hogy mely körzetekben melyik rendelőt, milyen személyzettel és beosztással jelölik ki e célra – a helyi tisztifőorvosokra bízta a miniszter, az érintett házi- és gyermekorvosokat egyelőre azonban csak a változás tényéről tájékoztatták, a részletekről nem. Sőt voltak, akiket még a változásról sem: több olyan vidéki háziorvossal beszéltünk, aki a hvg.hu-tól értesült róla, hogy mire adott utasítást a miniszter.

©

„Hogy valami lesz”, abban mondjuk mindannyian biztosak voltak, tíz napja ugyanis napi „vészhelyzeti jelentéseket” kell leadniuk a helyi népegészségügyi központnak arról, hogy az adott praxisközösségben hány orvos és asszisztens dolgozik, ők hány évesek, mi a címük, milyen számon érhetők el, van-e valamilyen, a személyes feladatellátást kizáró krónikus betegségük, illetve hányan fertőződtek már meg, vagy vannak közülük adott esetben karanténban. Az adatok begyűjtéséből már múlt héten mindenki arra következtetett, hogy valamifajta átvezénylésre készül a minisztérium, a szombati utasítás azonban mindenkit meglepett.

A hvg.hu-nak nyilatkozó háziorvosok között voltak, akik ésszerűnek nevezték az összevonást, mert a betegekkel találkozástól eltiltott 65 éven felüli kollégák kiesésével (a 6000 magyar háziorvos 33 százaléka, a gyermekorvosoknak 50 százaléka 65 év feletti) szerintük amúgy sem lehetne minden körzetben fenntartani az ellátást, és a még mindig nagyon alacsony számban rendelkezésre álló védőeszközöket is könnyebb lenne ezekbe a központokba csoportosítani. (A védőmaszkok hiányát továbbra is minden megkérdezett óriási gondnak nevezte, van, ahol semmilyen nem áll rendelkezésre, van, ahol két darab FFP-2-es maszkot kell egy orvosnak és két asszisztensnek beosztani, de olyan is, ahol a doktor airsoft maszkban fogadja betegeket.)

A legtöbben ugyanakkor épp az említett létszámgondok miatt tartanak az átalakítástól: beszéltünk például olyan, Borsod megyében dolgozó háziorvossal, aki egy több mint ötvenezer lakosú járás hét orvosa közül maradt egyedül 65 éven aluliként. Ám mivel neki is van krónikus betegsége, ami miatt elvileg nem találkozhatna beteggel, fogalma sincs, hogy kikből állhatna fel az akut ellátási központ és hogyan tudnák a két kötelezően elkülönítendő rendelést fenntartani. De a létszámproblémákért nem feltétlenül kell vidékre menni: a 13. kerületben is csak néhány, hadra fogható 65 éven aluli háziorvos és több betöltetlen praxis van, a gyerekorvosoknál pedig még rosszabb a helyzet, emiatt rejtély, hogy a megmaradt kevesek hogyan tudnák a centrumonként szükséges napi három – légúti, nem légúti + ügyeleti-kijárós (és azon belül is légúti – nem légúti) – szolgálatot biztosítani.

Bár a létszámproblémákra az utasításból kiolvashatóan a miniszter is gondolt, a javasolt megoldás többeket töltött el riadalommal mint megnyugvással: ajánlása szerint ugyanis ott, ahol a gyermekorvosi és a felnőttorvosi ellátás párhuzamosan nem biztosítható, lehetőség van részben vagy egészben a kétfajta ellátás összevonására. Például lehet párhuzamos „nem légúti” és összevont, „légúti” rendelés, vagy fordítva, vagy nappalra párhuzamos gyerek és felnőtt, éjjelre és ügyeleti időszakra pedig összevont ellátás.

És mégis mit tegyek, ha jön a hetvenéves krónikus szívbeteg, vagy magas vérnyomásos, amikor a problémájáról negyven éve olvastam utoljára, az egyetemen?

– kérdezte kétségbeesetten egy Pest megyei gyerekorvos, de akadt olyan háziorvos is, akit ennek fordítottja: a számára ismeretlen gyerekbetegségek rettentettek el, mivel bevallása szerint nem biztos benne, hogy szakszerűen meg tudná állapítani egy babapopsin észlelt foltról, hogy az egyszerű pelenkakiütés-e vagy valami fertőző betegség.

Képünk illusztráció
©

A vidéki orvosok legtöbbjét az akut centrumokban előírt feltételek és a kötelező elkülönítés megvalósítása bizonytalanította el:

Ilyen rendelők mifelénk tutira nem léteznek

– vágta rá például egy aprófalvas észak-magyarországi körzet háziorvosa, amikor meghallotta, hogy a központoknak kijelölt épületekben nemcsak a két betegtípus elszeparálását, illetve a szabad téri várakozást, hanem a személyzet higiénés igényeit – öltöző, zuhanyzó, étkező – is biztosítani kell.

A fentieken túl rengeteg további kérdést, bizonytalanságot és anomáliát is felvetettek a hvg.hu-nak nyilatkozó orvosok, például, hogy

  • mennyit kell az akut központokban rendelni?
  • mi lesz közben az adott orvos saját körzetének betegeivel?
  • hogy működnének az összevont körzetekben a praxishoz kötött tevékenységek – például a receptírás, táppénzbe vétel (amiket az orvos csak a saját praxisához tartozó pácienseknek végezhet)?
  • hogyan működnek majd az orvosi programok? (egy adott háziorvos csak a saját betegei adatait és kórelőzményét láthatja – vagyis az összevont ellátóhelyhez tartozó többi beteg adatai feltehetően nem lennének az adatbázisban, tehát mindent elölről be kell vinni, ami rengeteg idő és adminisztráció,
  • ha az összevont ellátóközpontban „kijárós” szolgálatra osztanak valakit, akkor a saját kocsijával kell kimennie (adott esetben másik településre) a beteghez? Ki és hogy fogja ezt neki elszámolni?
  • mi lesz az eddigi szerződésével? (a háziorvosok nagy része vállalkozóként, az önkormányzattal kötött szerződés alapján dolgozik egy-egy körzetben – a körzetek felbomlásával-összeolvadásával ez nyilván értelmezhetetlen – a szerk.)
  • ha az asszisztensét is „besorozzák” (akinek a foglalkoztatója pillanatnyilag a vállalkozóként dolgozó háziorvos), az ő többletmunkáját ki fizeti majd?

Visszatérő aggály volt az is, hogy hogyan kell majd osztozni az eszközökön, a miniszteri utasítás szerint ugyanis az akut betegellátó központok eszközigényét az adott kerületben/járásban működő szolgálatoknak kell közösen biztosítani. Ez a megkérdezettek legtöbbje szerint több szempontból is „necces” – egyrészt, mert egy a fertőző betegségek megelőzéséről szóló, ma is hatályos 1998-as rendelet szerint járvány esetén a népegészségügyi szolgálat feladata a leküzdéséhez szükséges eszközök – közülük elsősorban most a védőeflszerelés – biztosítása is, másrészt nem egyértelmű, hogy mi történik a központként kijelölt rendelők felszerelésével, amelyet a spatuláktól a gyógyszereken át a vérnyomásmérőkig és komolyabb diagnosztikai eszközökig az adott praxist vivő háziorvos a saját költségén szerzett be.

©

Másfajta dilemmát okozott, hogy mi lesz, ha egy összevont rendelőbe kijelölt – tehát eleve több körzet orvosait ellátó – orvos megbetegszik, vagy mondjuk, azt tapasztalja, hogy rázza a hideg és fáj a torka: vigye tovább a rendelést? Ha ő is kidől, akkor az összes körzet ellátatlan marad? A pesszimistábbak szerint az orvosok nagy része előbb-utóbb karanténba fog kerülni, mert elkerülhetetlen, hogy a védőfelszerelés hiánya miatt vagy tünetszegény páciensektől megbetegedjenek – ilyen esetben egy 14 napos kiesés is gondokat okoz, de az sem tudható, hogy ennyi idő után egyáltalán visszaengedhető-e a munkába.

Egy a tömeges tesztelések elmaradásán értetlenkedő háziorvos egyenesen attól tart:

Mire ezt megszervezzük, tökmindegy lesz, hogy valaki köhögéssel jön vagy hasmenéssel, mert úgyis mindenki fertőző lesz – az is, akin nem látszik.

Az orvos szerint ráadásul mivel a tünetek is sok esetben mutatnak átfedést, egy telefonos panaszleírás alapján nem lehet kizárni, hogy a mondjuk hasmenéssel jelentkező páciens nem koronavírusos-e.

A teszteléssel kapcsolatban egyébként több megkérdezett is felvetette, hogy a mintákat nem a mentőknek, hanem a „légúti” rendelők „normális” védőfelszereléssel ellátott dolgozóinak kellene levenni – így a mentők kapacitásait nem kötnék le ezzel a kvázi futárszolgálatszerű feladattal, nekik nem kellene órákon át a mentőket üldözniük, mire felveszik, és a páciensnek sem kellene akár fél vagy egy egész napon várnia, hogy kiérkezzenek (és 48 óra múlva az egészet megismételni).

A hvg.hu-nak nyilatkozók közül többen annak látnák értelmét, ha csak az egyértelműen koronavírusosoknak hoznának létre ilyen egységeket – kvázi koronavírus-centrumokat, ezzel szintén meg lenne oldva, hogy ne vegyüljenek a többi betegekkel, és a rendszert sem kell (annyira) felforgatni miatta.

©

Az észrevételeket nemcsak a hvg.hu-nak, hanem az Magyar Orvosi Kamarának (MOK) is eljuttatták a háziorvosok, amely a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) valamint az EMMI egészségügyi szakmai kollégiuma háziorvostan tagozatával együtt egyeztetni kezdett az átalakításról az egészségügyi államtitkársággal, amely szokatlan módon több tekintetben meg is fogadta a javaslatokat és az átalakításra szabott határidő meghosszabbításán túl átszabta az öt nappal korábbi miniszteri utasítást.

Hogy pontosan miben, ezt egyelőre nem sikerült részletekbe menően megtudnunk, de úgy tudjuk, az imént említett koronacentrumok irányába mozdult el az elképzelés, vagyis a létrejövő akut betegellátó központok elsősorban az ő fogadásukra szolgálnának, a többi beteg mehetne – ha muszáj – továbbra is a saját körzetébe. Mivel azonban az újonnan felálló központokba is szükség van munkaerőre, az alapellátásban résztvevő, 65 éven aluli vagy más okból nem kizárt háziorvosoknak, gyerekorvosoknak és az ügyeleti szolgálatok ellátóinak a saját rendeléseik mellett kell majd a később meghatározandó beosztás szerint beforogniuk a rendszerbe.

A különleges helyzet mindenkitől több munkát igényel

– magyarázta egy a módosított koncepciót ismerő forrásunk. A kérdésre, hogy az orvoshiánnyal küzdő térségekben az új verzió szerint is előfordulhat, hogy nem lesz kit beosztani a kötelezően létrehozandó akut ellátó központba, a szakember azt mondta: biztos lesz olyan, ahol ez problémát fog jelenteni, de az összes korábban is meglévő hiányosságot nem most, az egészségügyi vészhelyzet idején fogják tudni megoldani. Az orvoshiány csökkentésére szakorvosokat – például a rendeléseiket most amúgy is kényszerszüneteltető fül-orr gégészeket – és rezidenseket is bevonnának a munkába.

A módosított utasításban információink szerint már nem lesz kötelező járásonként, illetve kerületenként létrehozni az akut ellátási centrumokat (az EMMI egészségügyi szakmai kollégiuma háziorvostan tagozata eredetileg 20 ezer lakosonként javasolta felállítani ezeket, ami egy 100 ezer lakosú településen vagy kerületben például 5 ilyen központot jelentett volna), ez viszont azzal is jár majd, hogy aki egy aprófalvas térség kistelepülésén észlel felsőlégúti panaszokat, annak adott esetben 20-30 kilométernyire kell majd az orvosig utaznia.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Joó Hajnalka Itthon

Magukra hagyták a háziorvosokat a koronavírussal, pedig rajtuk is múlhat, hogyan vészeljük át a járványt

Saját maguk kreálta megoldásokkal igyekeznek megvédeni magukat a koronavírus fertőzéstől a háziorvosok, a kormányra és a hatóságokra ugyanis nem számíthatnak. A hvg.hu által megkérdezett doktorok szerint már egy vagy két koronavírusos beteg feltűnése hetekre bedöntené a működést. Az egészségügyi szakértő szerint sajnos biztos, hogy lesz magyar haláleset is, csak az nem mindegy, hogy mennyi.

Joó Hajnalka Itthon

A táppénzcsalók országa leszünk a koronavírus miatt? – Kiakadtak a háziorvosok

Kezelhetetlen helyzetet teremt a háziorvosok szerint az a pácienstömeg, ami a koronavírus miatt zúdult rájuk – na nem azért, mert mindenki beteg, hanem mert ennyien akarják táppénzre menve elkerülni, hogy elkapják a vírust a munkahelyükön. A háziorvosok szerint helyzetet viszont nem nekik kell – pláne nem csalással – megoldaniuk, hanem a kormánynak, amely eddig viszont csak a munkáltatók védelmében lépett, a munkavállalókéban nem.

Védelmi pénzosztás: Matolcsy újra elemében érezheti magát

Védelmi pénzosztás: Matolcsy újra elemében érezheti magát

Bérkiegészítést, extra juttatásokat kapnak a Nestlé-dolgozók a járvány miatt

Bérkiegészítést, extra juttatásokat kapnak a Nestlé-dolgozók a járvány miatt

Müller Cecília: Gyászos nap után vagyunk, egyre nagyobb veszélyben van mindenki

Müller Cecília: Gyászos nap után vagyunk, egyre nagyobb veszélyben van mindenki