Bár a kormány nem verte nagydobra, de még múlt csütörtökön több szakértő részvételével online konferenciát tartottak arról, milyen szakmai érvek alapján alakítja stratégiáját a kormány a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A kétórás előadássorozatból Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőjének tájékoztatóját szemléző 444.hu több érdekességre is rámutatott. Ezen a többi közt elhangzott, hogy

a magyarországi járványgörbe egy erősen elfojtott járvány képét mutatja annak köszönhetően, hogy az emberek szigorúan betartják a korlátozásokat. Az egymás közötti kontaktusok száma 70-90 százalékkal csökkent.

A reprodukciós arányszám – vagyis az, hogy egy beteg hány másikat fertőz meg – a koronavírus esetében 2-2,5 lenne korlátozások nélkül. Magyarországon a reprodukciós szám 1 körüli, vagyis jelen pillanatban nem lehet hirtelen tömeges növekedésre számítani. Az országban a vírus leginkább zárt közösségekben, egészségügyi ellátórendszerekhez, illetve szociális intézményekhez köthetően terjed. Ezek 2-3 fős, elszigetelt fertőzési láncok. Oroszi szerint az akkori, 2284 eset 30,6 százaléka kötődött kórházi járványhoz vagy az egészségügyi ellátáshoz. 433 ápolt és összesen 266 egészségügyi dolgozó fertőződött meg. 34 kisebb járványt fedeztek fel összesen 20 kórházban. Szociális otthonokhoz kötődik az esetek 22,7 százaléka (519 fertőzött).

Az április 20-án jelzett 52 409 tesztet viszont valójában 32 503 főn végezték el

– mondta el Oroszi, aki azt is elismerte, hogy kevés az elvégzett teszt Magyarországon. Ezt azzal magyarázta, hogy a járvány első szakaszában a tesztelés célja a járvány lefolyásának monitorozása volt. A továbblépéshez bővíteni kell a tesztelést, tette hozzá. Mint fogalmazott:

A cél az, hogy kitartsunk addig, amíg védőoltás nem áll rendelkezésre.

A vírus megállításának leghatékonyabb módja az lenne, ha a társadalom 50-60 százaléka immunis lenne rá. Ez védőoltással könnyen megoldható lenne, de egyelőre nincs vakcina. A vírus szabadon engedése katasztrofális következményekkel járna, így a nyájimmunitás elérését sem lehet megcélozni (arról nem is beszélve, hogy azóta a WHO arra hívta fel a figyelmet: nem bizonyított, hogy a koronavírus-betegséget ne kaphatnák el újra olyanok, akik egyszer már átestek rajta).

A további stratégiát Oroszi szerint úgy kell megválasztani, hogy ugyan minden egyebet dominál a járvány lassítása, de közben a káros gazdasági és társadalmi következményeket a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. A Nemzeti Népegészségügyi Központ ezért a korlátozó intézkedések enyhe lazítása mellett a tesztek számának jelentős növelését javasolja. Az így megtalált új fertőzötteket a lehető leggyorsabban és legszigorúbban el kell különíteni. A tesztek számának  övelése mellett kötelezővé tennék a maszk viselését az egészségeseknél is, ha közösségbe mennek. Ennek oka, hogy bizonyossá vált, hogy a tünetmentesek is fertőzhetnek – tette hozzá.