Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az új esetszámokat tekintve túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, de így sem dőlhetünk hátra – mondta a Népszavának adott interjúban Oroszi Beatrix epidemológus, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatának tagja.
Oroszi elmondása szerint csak óvatos optimizmussal tekinthetünk az adatokra, mert nagyságrendileg a második járványhullám csúcsának megfelelő értéknél járunk. “Fontos, hogy a csökkenés üteme továbbra is ilyen gyors maradjon, hogy hamar elhagyhassuk a veszélyes zónát” – fogalmazott az epidemológus.
Oroszi szerint a harmadik hullám csúcsán a tesztek pozitivitása (hétnapos mozgóátlag alapján) 26-27 százalék volt, ma már viszont 21-22 százalék. “Tehát csökken, és ez mindenképpen egy kedvező irány”. Ugyanakkor a kórházban ápoltak száma továbbra is magas, magasabb, mint az előző hullám idején, míg lélegeztetésre majdnem kétszer annyian szorulnak.
Az lenne a jó, ha azt mondhatnánk, hogy a pozitivitási arány legfeljebb 5 százalékos, mert az azt jelentené, hogy a járványt kontroll alatt tartjuk”.
A járvány lecsengéséhez szerinte arra van szükség, hogy az intézkedések szigorúsága ne változzon rövid időn belül, az emberek betartsák a maszkhasználatra, a távolságtartásra, a kézhigiénére vonatkozó kéréseket, illetve ne jöjjön egy újabb vírusvariáns.
A szakember beszélt arról is, hogy “nagy bizonytalanságot jelentő tényező maga a nyitás és az ezzel járó kontaktusnövekedés. Például, ha a kontaktusok száma olyan maradna, mint amilyen húsvét előtt volt, akkor körülbelül kéthetente megfeleződhetne a napi esetszám, gyakorlatilag hetek alatt eljuthatnánk oda, hogy csak napi néhány száz új megbetegedést regisztrálunk. Ezt a folyamatot lassítani fogja a korlátozó intézkedések feloldása, és innentől kezdve az a nagy kérdés, hogy hány héttel lesz hosszabb a lejövetel”:
A kérdésre, hogy az enyhítések nyomán számolnak-e egy újabb, negyedik hullámmal, Oroszi azt mondta, “ha fokozatosan és lassan nyitunk, akkor nagy valószínűséggel ez már nem fog egy negyedik járványhullámot elindítani, mert időközben az átoltottság is folyamatosan növekszik”. Ha azonban változnak a paraméterek, például az emberek egyszerre feladják az egyéni védekezést, “akkor az felülírhatja mindazt, amit én most mondtam”.
Az epidemológus hozzátette, “azt gondolom, ha elég fegyelmezettek leszünk április-május folyamán, és az oltottak száma is kellően magas, akkor nyár elejére eljuthatunk a teljes nyitásig”.
Oroszi Beatrix szerint amíg minden pedagógus meg nem kapja a második oltását és nem telik el után még két hét, a tanároknak, illetve az iskolába járó diákoknak maszkot kellene viselni és távolságot kellene tartani. “Még akkor is, ha maszkban tanítani nem feltétlenül könnyű, de nem is lehetetlen”.
A megfogalmazott javaslataikról pedig azt mondta:
Összességében azt tudom mondani, hogy előbb-utóbb minden fontos intézkedési javaslatunk meghallgatásra talált, legfeljebb nem akkor, amikor javasoltuk. Például az elején állandóan mondogattuk, hogy növelni kell a tesztelési számot. Ez a második hullámra megtörtént. Igaz, hogy mi még ennél is jóval többet szeretnénk látni.
