Kedden tárgyalta az Országgyűlés a Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella által beterjesztett törvényjavaslatot, amely szigorúbban büntetné a kiskorúakkal szembeni erőszakot, a pedofilokról kereshető nyilvántartást hozna létre, és eltiltanák őket olyan munkáktól, ahol gyerekek közelébe kerülhetnek. A javaslatról és a listázás körüli kérdésekről ebben a cikkünkben írtunk.
A keddi napirendi vitát a Fidesz frakcióvezetője, a beterjesztő Kocsis Máté kezdte a törvényjavaslat-csomag ismertetésével. Kocsis szerint egyszerre kellett megtalálni és megadni a kellően szigorú választ az elmúlt hónapok felzaklató eseményeire, amely ráadásul illeszkedik az itthoni és nemzetközi jogi normákhoz. Hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem olyan kérdés, amelyben nincs helye vitának, hiszen ez mindannyiunk felelőssége.
Kocsis szerint a javaslat „elmegy a falig” a kérdésben, és büntetőjogi megoldást kínál egy olyan helyzetben, amikor még idő kell az átfogó, az áldozatok védelmével is foglalkozó törvényekig, melyeket a parlament őszi ülésszakában fognak megtárgyalni.
Az internet, annál is inkább a dark web terjedésével folyamatosan nőtt a kiskorúak szembeni szexuális visszaélések és a gyermekpornográf felvételek száma, 2016 óta gyakorlatilag minden bűnügyi számadat növekedett – mondta a frakcióvezető. A büntetőtörvények szigorításával meg lehet akadályozni, hogy a pedofilok gyermekek közelébe kerüljenek, és hangsúlyozta, ezek után nincs menekvés, nyilvántartásba vesznek mindenkit, aki ilyen típusú bűnt követett el.
A pedofillista az Ügyfélkapun keresztül lesz elérhető a szülőknek és a gyermekek gondviselőinek, az adatigényléshez szükséges jogalap és az információkezelés szabályait tisztázva lehet majd konkrét nevekre rákeresni (tehát nem a teljes listára). Ha az illetőt elítélték pedofil bűncselekmény miatt, látható lesz a neve, a fényképe, a születési éve, tartózkodási városa és a bűn, amelyet elkövetett. Az adatok csak gyermekvédelmi okokból adhatók ki harmadik félnek, nem lehet róluk másolatot készíteni, az adatokkal való visszaélés pedig az érvényes jogi szabályok szerint elszámoltatható – magyarázta a javaslat egyik beterjesztője.
Kocsis emellett hozzátette, hogy a Btk. szigorításának részeként négy új minősített esetet (12 év alatti ellen, hivatalos személy által, erőszakkal, különös visszaeséssel elkövetett bűncselekmények) fogalmaztak meg, nem lesz feltételes szabadlábra bocsátható az, akit legalább 8 évre elítéltek, szigorítják a foglalkoztatási szabályokat (szabadidős intézményekben sem dolgozhatnak majd az elítéltek, illetve nem viselhetnek hivatalos tisztséget), illetve több lehetőséget kapnak a sértettek, ugyanis a pedofil bűncselekmények elévülése csak a sértett 21. életévétől kezdődik az eddigi 18. helyett.
Ezt követően a törvényjavaslatot Kocsissal együtt benyújtó Selmeczi Gabriella szólalt fel. A fideszes képviselő elutasította a vádakat, hogy kampányhúzásként állnak elő ezzel a törvénycsomaggal, és arra hivatkozott, hogy ez egy folyamatos misszió mérföldköve, ugyanis 2013 óta többször is szigorított a kormány a témában. Selmeczi szerint a javaslat alapelvei, hogy a pedofilok nem reménykedhetnek abban, hogy elbújhatnak, zéró esélye kell legyen, hogy újra gyerekek közelébe kerüljenek, zéró tolerancia alakuljon ki a társadalomban és a téma sose évüljön el, és életük végéig lebegjen a pedofilok felett Damoklész kardja. Ezután ő is ismertette a javaslatcsomag főbb pontjait; kiemelte, hogy a minősített esetek 5-15 éves, a szuperminősített esetek (amikor 12 év alatti sértettel szemben sanyargató felvétel készül) pedig akár 20 éves börtönbüntetéssel is sújthatóak, amely az emberöléssel hasonló értékű. Hozzátette, hogy a pedofilok a börtönhierarchiában is legalul helyezkednek el, és nem szabad a társadalomban sem átlépni a bűneik felett.
Amikor a Jobbik ötlete volt, nem kellett
Az elsőként felszólaló ellenzéki képviselő a jobbikos Ander Balázs volt, aki – miután kifejezte frakciója teljes támogatását a törvénycsomag mögött – főként arról beszélt, hogy a múltban a Fidesz nem hallgatta meg az ehhez hasonló tartalmú javaslatokat. Ander a saját, 2016-os törvényjavaslatát hozta fel példaként, amelyben még a mostaninál is szigorúbban például minden szexuális bűncselekményt elkövetőt listázott volna. Úgy fogalmazott, hogy reméli, őszinte a Fidesz részéről a mostani javaslat, miután a Kaleta-ügyet „igyekeztek eltussolni és 10 évre titkosították”.
A Fidesz korábbi álláspontjával kapcsolatban Ander Balázs Hollik István 2016-os megszólalására hivatkozott, aki akkor úgy fogalmazott, hogy az akkori szabályozás megfelelő elrettentő erővel bírt, és emiatt nem támogatták a Jobbik javaslatát.
A jobbikos képviselő szerint kiemelten fontos a felhasználók büntetése is, hiszen „az ő beteges keresletük” jelentősen hozzájárul a pedofil bűncselekményekhez. Kaleta Gábor ügye is ide tartozik: szerinte ő sem úszhatta volna meg ennyivel, ha elfogadják a Jobbik 2016-os javaslatát. Hozzátette, hogy a Fidesz napok alatt is képes átnyomni törvényeket, és ugyanígy kéne sürgetni az áldozatok segítését is, illetve az iskolai szociális munkára is több figyelem és pénz kéne jusson, hogy a pedofil bűncselekmények kiderüljenek és az áldozatok segítséget kapjanak. Ander azzal zárta, hogy a kémiai kasztrálás ötletétől sem zárkózik el, mint lehetséges visszatartó erő.
Ezután a KDNP-s Nacsa Lőrinc szólalt fel, aki jelentős gyurcsányozással, sorosozással és baloldalazással erősítette meg bizalmát a nagyobbik kormánypárt javaslatában. Nacsa szerint az intézkedés beleillik a családvédelmi tervekbe, amelyek megőrzik és megóvják a gyermekek „megváltoztathatatlan önazonosságához való jogát”.
Az MSZP-s Mesterházy Attila szerint „ha nem lett volna a Kaleta-ügy”, most nem tartana itt a kormánypárt. Szerinte a gyermekek védelme már évek óta az első kellett volna legyen – többek közt akkor is, amikor az MSZP a Jobbikhoz hasonlóan törvényjavaslatot nyújtott be a kérdésben, eredménytelenül. Az MSZP-s képviselő szerint sem kellene pártpolitikai kérdés legyen az ügyből – de Nacsa Lőrinc mindent megtett, hogy az legyen. Arra kérte a kormányt, hogy pörgessék fel a törvényhozási munkát, és ne a türelmét kérjék az áldozatoknak.
Vadai Ágnes, a DK képviselője is hangsúlyozta, hogy a korábbi javaslatokra fittyet hányt a kormány, és a Kaleta-ügy hiányában nem tudja, hogy megszülettek volna-e a mostani törvénytervezetek. Vadai szerint fontos lenne, hogy a feljelentés elmulasztása is bűncselekménynek minősüljön, valamint a pedofil bűncselekményt kizáró oknak tekintené papok, püspökök, plébánosok esetében is. Ennek érdekében érdemes lenne megkérni a katolikus püspöki konferenciát, hogy indítson átfogó vizsgálatot, és tárja fel az egyházon belüli pedofilügyeket. Az LMP-s Demeter Márta szerint is sok esetet meg lehetett volna akadályozni, ha az ellenzékiek javaslatait figyelembe vették volna.
A témához a független Szél Bernadett is hozzászólt: szerinte egy olyan közéleti helyzetben, mint amilyen Magyarországon van jelenleg, muszáj a gyerekeken segíteni, és nem politikai prédának kitenni őket pártpolitikai vitákkal. Szél szerint a megelőzés mellett fontos felvilágosítani a társadalmat is a kérdésben: fel kell fedezni az embereket a statisztikák mögött, meg kell tanítani a gyerekeknek a saját nyelvükön, hogy mit csináljanak, ha bajba kerülnek, valamint rá kell jönni, hogy a pedofil bűncselekmények legnagyobb részét az áldozathoz közel álló felnőttek követik el. Hozzátette: fontos lenne az áldozatokon segítő intézményrendszerrel és a gyermekprostitúció kérdésével is többet foglalkozni.
Az ellenzéki megszólalásokra Kocsis Máté úgy reagált: a „kaletázás” és a perui nagykövet fideszesként feltüntetése blődség, és ugyanilyen blődség volna azt mondani, hogy ő egy szocialista diplomata volt, aki Gyurcsányékat is szolgálta. Hozzátette, hogy ilyen olvasatban ha kampány az, amit a Fidesz csinál a pedofilellenes törvénnyel, akkor az is kampány, hogy (feltehetőleg a „baloldali sajtóra” gondolva) „önök 1137 cikket írtak a Kaleta-ügyről”.
A frakcióvezető mindazonáltal úgy fogalmazott: minden törvényjavaslatot örömmel fogad, sőt, a hallottak egy részével egyet is ért. Arra kérte az ellenzéket, hogy először egymással egyeztessenek, mielőtt benyújtják a módosítási javaslataikat. Szerinte alapelvi vita nincs, éppen ezért pedig nem érdemes a politikai provokáció irányába elmenni.
