Magyarországon szinte a fikció kategóriájába tartozik, hogy a kormány bármely befolyásos tagja egy asztalhoz ülne menekülteket segítő szervezetek tagjaival. Kedd délután mégis sor került rá: Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára, a miniszterelnök politikai igazgatója vállalta az élő vitát Kováts Andrással, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület igazgatójával. Ennél is különlegesebb volt a harmadik vendég személye: az amerikai Bryan Caplan, a George Mason Egyetem közgazdaságtan professzora – aki online kapcsolódott be a beszélgetésbe – ugyanis kifejezetten migrációpárti nézeteiről híres.
A Zach Weinersmith rajzolóval közösen készített képregénye, a “Szabad a pálya – Vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról?” című képregénye, mely az idén nyáron jelent meg magyarul, nem mást állít, minthogy
a határok teljes, korlátozások nélküli megnyitása óriási gazdasági előnyökkel járna nemcsak az érkezőknek, hanem a befogadó országoknak is.
Egy ilyen állítás persze Magyarországon még az aktuális politikai helyzettől függetlenül is a sci-fi kategóriájába tartozik – mint ahogy arra Orbán Balázs is utalt. Ezt Caplan azzal rázta le, hogy 1980-ban az is a sci-fi kategóriájába tartozott, hogy valaha is vége lesz a kommunizmusnak Magyarországon, mégis megtörtént. Arra az érvre pedig, hogy ha valaki valóban támogatja a határok teljes megnyitását, akkor hazaérve miért zárja be a lakása ajtaját, azt felelte, hogy a kérdés nem a tulajdonjogról szól, hanem arról, hogy valaki úgy használhatja-e a tulajdonát, ahogy szeretné.
Caplan utalt rá, hogy azok a magyarok is gazdasági előnyt nyújtanak a befogadó országaiknak, akik az EU más tagállamaiba költöznek.
Orbán Balázs (b), Vörös Szabolcs moderátor, Kováts András és a kivetítőn Bryan Caplan
MTI/Kovács Tamás
Orbán Balázs szerint azonban különbséget kell tenni a legális és az illegális migráció között, a tömeges bevándorlás esetében pedig később a Római Birodalom bukását hozta fel: miután feladták határaik védelmét, nem a felvilágosodás, hanem a sötét középkor időszaka jött el.
„Paranoia azt gondolni, hogy mindenki ellenünk van, és meg akar minket támadni” – mondta erre Caplan, aki szerint a bevándorlás gazdasági előnye évente több ezer milliárd dollár is lehet, emellett pedig eltörpülnek a hátrányai. Caplan felhozta azt is, hogy nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is rengeteg lakatlan terület van, ahova nyugodtan költözhetnének emberek, a szabad piac pedig egy olyan rendszer, ami megtalálja majd a megoldást a munkaerőpiaci elhelyezésükre.
Ezen a ponton már Kováts András is megemlítette, hogy a könyv szerzője elfelejti, hogy a menekültek sok esetben képzetlenek, vagy nincs rájuk kereslet a munkaerőpiacon, és jelenleg a világon nem létezik olyan működő modell, amely elhagyatott területek újra benépesítését migrációval oldaná meg.
„Azok a területek nem véletlenül elhagyatottak” – tette hozzá Kováts, aki szerint terv nélkül, egyszerűen embereket beengedni szintén nem lehet megoldás, és a gyakorlatban biztosan nem működne.
Orbán Balázs a beszélgetés végén ledobta a politikai bombát is: szerinte Bryan Caplan „nem gondol arra, hogy emberi lényekről van szó”, akik azért szenvednek, mert kihasználták őket az embercsempészek és hittek az álhíreknek, melyek azt állították, hogy jöjjenek, mert nyitva vannak a határok.
„Odaadják a pénzüket az embercsempészeknek, elhagyják a hazájukat, kockáztatják az életüket, majd kopognak az ajtón, és 2–3 év múlva kiderül, hogy nem maradhatnak” – sorolta az államtitkár.
Caplan szerint azonban nem kellene emberi szenvedésről beszélni, ha ezek az emberek legálisan jöhetnének.
Retorika és a valóság
A kissé parttalannak tűnő vita után azonban egy sokkal érdekesebb beszélgetésre is sor került, ezúttal már Orbán Balázs és Kováts András között, aki a rendezvény második felében hivatalos bevándorlási számokkal szembesítette az államtitkárt. Magyarországon ugyanis – sorolta Kováts – a migrációt élesen elítélő kormányzati retorika ellenére
az elmúlt öt évben nyolcszorosára nőtt azoknak a külföldieknek a száma, akik első alkalommal folyamodtak munkavállalási célból tartózkodási engedélyért.
Ők 2015-ben 4200-an voltak, tavaly viszont már 32 ezren.
Még izgalmasabb, hogy 2015-ben 45 ezer EU-n kívüli polgár rendelkezett magyar tartózkodási engedéllyel, 2020-ban pedig már 205 ezren. Ami pedig az összesített számokat illeti: 2011-ben 15 500 külföldi dolgozott munkavállalási engedéllyel az országban, 2020 decemberében már 86 ezer.
A Menedék igazgatója szerint a politikai kommunikációból kiindulva különösen visszás, hogy a Covid idején, amikor magyarok tízezrei veszítették el a munkájukat, 82 ezerről 87 ezerre nőtt az engedéllyel foglakoztatott nem uniós külföldi állampolgárok száma, ők Kazahsztánból, Mongóliából, Vietnámból, Ukrajnából, vagy akár a Fülöp-szigetekről érkeztek.
Orbán Balázs szerint ugyanakkor a Magyarországon foglalkoztatott külföldiek száma – ami körülbelül 230 ezer ember – uniós szinten még mindig a legkisebb, és ezeket az embereket az köti össze, hogy legálisan tartózkodnak Magyarországon. Az államtitkár úgy véli, erről azért nincsen társadalmi diskurzus, mert a politikai viták középpontjában nem ők állnak, hanem az a több százezer ember, akik 2015-ben megpróbáltak a déli határokon átvonulni. Ez a jelenség ráadásul a következő években még jelentősebb lesz, ezért kell vele ennyit foglalkozni.
Arra a felvetésre, hogy máshogy is lehetne kommunikálni, hiszen a migrációnak van egy másik oldala is, Orbán Balázs azzal érvelt: nagy jelentősége van annak, hogy a tranzit-, illetve befogadó országok milyen üzeneteket küldenek a kibocsátó országoknak. Ő 2016-ban például személyesen beszélt Törökországba szírekkel, akik Angela Merkel német kancellár hívó üzenetét mutatták nekik a telefonjukban, pedig akkor az már egyáltalán nem volt igaz. Ehelyett olyan egyszerű, jól érthető, egyértelmű üzenetek kellenek, mint például, amikor egy ausztrál tábornok videóüzenetében a hajóval érkezőknek leszögezte, hogy országába illegálisan nem lehet bejutni.
„Ez egy egyértelmű és leegyszerűsítő üzenet, de ez szükséges ahhoz, hogy a társadalmi mozgásokat a mély szinten befolyásolni tudjuk, éppen ezért a kormány nem tud ebből a tónusból engedni” – tette hozzá.
A Menedék Egyesület igazgatója ezután ismét felvetette, hogy 2020-ban, amikor márciusban leállt az élet, 32 ezer új munkavállalási célú tartózkodási engedélyt adott ki a magyar állam. Mi történt a magyar munkahelyek megmentésével és mi volt az üzenet a külföldieknek, hogy jöjjenek Magyarországra? – kérdezte Kováts András.
Orbán Balázs szerint a magyar kormánynak az volt a stratégiája, hogy miközben segíteni kell az embereknek, Magyarország akkor fog tudni megerősödve kijönni a járványból, ha sok forrást tesznek a beruházás élénkítésére és kkv-szektor támogatására. Az pedig, hogy külföldiek munkavállalási engedélyt kaptak, a világ legtermészetesebb dolga.
Orbán Balázs szerint a migráció politikai fegyver is lehet, amivel országokat lehet meggyengíteni. Éppen ezért Magyarországnak muszáj ellentartania az Európai Unióban, a jelenlegi uniós és ENSZ-szabályozás ugyanis teljesen alkalmatlan ezeknek a folyamatoknak a megfékezésére.
„A hiba nem a mi készülékünkben van” – fogalmazott az államtitkár, aki ugyanakkor önkritikát is gyakorolt.
„Minden olyan kritikát elfogadok, ami arról szól, hogy a magyar közélet és a politikai nyilvánosság leegyszerűsödött. Hogy ebben kinek van nagyobb felelőssége, a médiának, gazdasági szereplőknek vagy politikusoknak, arról már érdekes vitát lehetne folytatni” – mondta.
Orbán a magyar kormány politikai kommunikációját azzal indokolta, hogy ez a fajta migrációs nyomás kötelez minket egyfajta pozícióra, ami hatékony, mert működőképes, így tudjuk megvédeni a déli határokat. „Ebből nem lehet engedni” – mondta.
Ami pedig az üzeneteket illeti, az államtitkár azt is megfogalmazta.
„Magyarország azt üzeni, hogy fantasztikusan klassz hely, megértjük, ha ide akarsz jönni. Ha illegálisan akarsz jönni, azt nem fogjuk engedni, ha legálisan, akkor majd eldöntjük, hogy jöhetsz-e” – összegezte.
(Címlapkép: Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára, Vörös Szabolcs újságíró, Kováts András a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója)