A megnövekedett rezsiárak miatti uszodabezárási hullám megfékezésére több tíz milliós támogatásokat kezdett el kiosztani novemberben a Honvédelmi Minisztérium egyes uszodák fenntartóinak. Ennek a pozitív hozadéka, hogy 77 uszoda az év végéig biztosan nyitva maradhat, így pedig 20 ezer gyerek úszásoktatása is folytatódhat.
A történetnek ugyanakkor van egy abszurd vonala is: hiába kérdeztük meg több mint két hete a minisztériumtól, továbbra sem árulják el, hogy melyek lesznek ezek a garantáltan nyitva tartó uszodák, ahogy azt sem, hogy mekkora támogatásban részesülnek és azokat pontosan mi alapján ítélték oda.
Ebben a transzparensnek aligha nevezhető helyzetben pedig elindul egy bizarr politikai kommunikációs csata is: polgármesterek és országgyűlési-képviselők a Magyar Úszószövetséggel (MÚSZ) igyekeznek egymásra licitálva a saját sikerükként tálalni a támogatott intézmények ügyét.
Kongatták a vészharangokat, érkezett a támogatás
Már nyáron lehetett sejteni, hogy a hideg hónapokban az elszálló energiaárak miatt sok helyen gondot okozhat majd az uszodák nyitva tartása. Számos ilyen intézmény önkormányzati fenntartásba működik, az önkormányzatoknak pedig a kormány döntése értelmében július elseje óta nem jár a rezsicsökkentett ár, vagyis csak piaci áron tudnak földgázt és villamos energiát venni. Székesfehérvár fideszes polgármester konkrét számokat is megosztott arról mit jelent ez:
a 97 ezer lakosú város uszodájának villamos energia költsége 39,5 millió forint volt 2021-ben, 2022 szeptemberében viszont már több mint 200 millió forintnál járt, és az akkor árakkal számolva úgy látta, több mint 330 millió lesz jövőre.
Az sem vetített előre rózsás képet a télről, hogy az állami tanuszodákat is fenntartó Nemzeti Sportközpontok (NSK) októberben már úgy számolt, 27 milliárdos veszteséggel fogja zárni az idei évet (azóta azt is tudjuk, hogy november 14-étől összesen nyolc NSK-s uszodát bezártak határozatlan időre.) Sok helyen rövidebb nyitvatartással, hidegebb vízzel és korlátozott szolgáltatásokkal igyekeznek visszavágni a költségeiket az uszodafenntartók, de az ősz beálltával egyre több városból érkezett hír arról, hogy teljesen bezárhatnak egy-egy intézményt.
A Magyar Úszószövetség szerint az összes magyar uszoda feléről nem lehetett tudni szeptemberben, hogy üzemel-e majd egyáltalán a hidegben. Épp ezért, a szervezet már ekkor kongatta a vészharangokat, Wladár Sándor elnök többször is nyilatkozott arról, hogy bár a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívása előtt áll, gond lehet abból, ha nem sikerül nyitva tartani az uszodákat. Azt sem rejtették véka alá, hogy erősen lobbizni kell ennek a célnak az eléréséhez.
A lobbizás úgy tűnik bejött, a Honvédelmi Minisztérium ugyanis egy szűkszavú közleményben már november 3-án bejelentette: a Sportért Felelős Államtitkárság vissza nem fizetendő támogatást nyújt vizes sportlétesítmények üzemeltetésére. Akkor azonban még semmilyen konkrétumot nem lehetett tudni. Egy nappal később aztán megjelent a MÚSZ közleménye is, amelyben az már szerepelt, hogy
A MÚSZ égisze alá tartozó egyesületek, illetve az óvodások és kisiskolások tízezreinek úszásoktatásáért felelős Úszó Nemzet Program összesen 141 uszodában tartott foglalkozásokat a rezsiárak elszállása előtt. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi mentőövvel is csak az érintett intézmények felét sikerült kisegíteni
Büszkélkednek vele, mégis titkolják
Mindez mégis fontos eredmény, egyrészt azért, mert Wladár Sándor szerint a koronavírus-járvány megmutatta, hogy „több hónap kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz az utánpótlás-nevelésben”. Másrészt azért, mert hazánkban a rezsipara előtt sem állt fényesen az úszásoktatás helyzete: a felnőttek alig 20 százaléka mondható jó úszónak, a tízévesek alig több mint harmada képes legalább 25 métert leúszni, ráadásul 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a mesterséges „vizes helyek” száma.
Nem csak a mostani uszodabezárások miatt nem tanulnak meg úszni a gyerekek
A 18 éven felüliek mindössze ötöde mondható jó úszónak, miközben az ENSZ-adatok szerint a vízbe fulladás a balesetek 7 százalékát teszi ki világszerte.
Azt azonban senki nem árulta el, hogy összesen mennyi közpénz kell ehhez, milyen feltételek alapján lehetett a támogatást elnyerni, az egyes uszodáknak mekkora összeg jutott és ebből meddig lehet biztosítani a működtetésüket.
Sőt azt is hetek óta titkolják, hogy egyáltalán hol találja meg az egyszeri úszni vágyó a 77, garantáltan nyitva tartó uszodát.
Amikor a MÚSZ-tól érdeklődtünk erről, azt a választ kaptuk, hogy csak a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó sportügyi államtitkárság adhatja ki ennek a 77 intézménynek a listáját. A minisztériumnak azonban hiába küldtük el a hvg.hu kérdéseit, az első hivatalos közleményük után, több mint két hete, nemhogy válasz, még reakció sem érkezett megkeresésünkre.
A nagy titkolózás ellenére Schmidt Ádám Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás olimpiai bajnokok társaságában egészen Kaposvárig utazott, hogy az uszodatámogatással büszkélkedjen és úszni tanuló kisdiákokkal fotózkodjon. Az ott elhangzottak alapján valószínűleg azért nem közölték eddig, hogy melyik 77 uszodát segíti ki a kormány, mert a sportért felelős államtitkár szerint múlt héten még nem volt végleges a támogatottak listája, és a kifizetések is csak ezen a héten indultak.
A babérokat azért mindenki learatná
Bár hivatalos lista nincs, azért sorra jelennek meg a hírek olyan uszodákról, amelyek a kormányzati támogatással maradhattak nyitva. A MÚSZ és az államtitkárság mellett ugyanis polgármesterek és országgyűlési-képviselők is igyekeznek a saját eredményükként beszámolni egy-egy megmentett helyről. Székesfehérvár fideszes polgármestere például már októberben bejelentette, hogy a Csitáry uszoda 2022 végéig biztosan nyitva maradhat. Cser-Palkovics András szerint a honvédelmi miniszterhelyettes (és egyben székesfehérvári országgyűlési-képviselő), Varga Tamás közbenjárása is kellett ahhoz, hogy nagyjából 80 millió forintos állami támogatást kapjanak, ami a megnövekedett uszodaüzemeltetési költségek 70-80 százalékát fedezi három hónapra.
De politikusok Facebook-bejegyzéseiből derült is az is, hogy
Szeged esete bonyolultabb a fentieknél, ott a kormánypárti országgyűlési képviselő, Mihálffy Béla bejelentette, hogy a kormány közel 70 millió forintos rendkívüli rezsitámogatásának hála az önkormányzat tovább üzemeltetheti a Tiszavirág Sportuszodát. Az ellenzéki vezetésű város viszont azt közölte, hogy tartják magukat az eredeti tervekhez és december 19-én bezárják az uszodát, mivel a jövő évi támogatásról még szó sem esett a kormány részéről.
A legnagyobb kommunikációs adok-kapok viszont Vácon lett ebből az egészből. Matkovich Ilona, a város ellenzéki polgármestere november elején jelentette be, hogy a helyi uszoda közel 23 millió forint állami támogatást kap a kigazdálkodhatatlan áram- és gázszámláinak kiegyenlítéséhez 2022 utolsó három hónapjára. A helyi Fidesz-elnök erre a HírTv riportjában is betámadta Matkovichot, azt állítva, hogy „más tollával ékeskedik”, mert igazából a térség fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence járta ki a támogatást.
Ahogy a fentiekből is látszik, az ínséges időkben egy-egy ilyen jó hír remekül kommunikálható, az uszodás nyitva tartásáért sokan le is aratnák a babérokat. Hogy ennek ellenére pontosan mi indokolhatja az uszodatámogatások körüli titkolózást, azt csak találgatni lehet.
Egyrészt a kapkodás is állhat a háttérben, ahogy arra korábban is utaltunk. Másrészt, az is felmerülhet kérdésként, hogy egy nem transzparens rendszerben mennyire azon múlt a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál. Bár a nyilvánosságra került uszodák között vannak ellenzéki vezetésű városok által üzemeltetett létesítmények is, a támogatások mértéke jelentősen különbözik, és részletesebb tájékoztatás híján nem lehet tudni, hogy ennek mi az oka.
Végső soron viszont mégis csak arról van szó, hogy a rezsicsökkentés megvonásával minden önkormányzat költségvetését megterhelte a kormány, miközben az ebből fakadó többletköltségeket már csak néhányak esetében kompenzálják.
Mi járhat Donald Trump fejében? Az USA és az EU mire juthat Kínával? Szijjártó Péter hozta Debrecenbe a kínai CATL-t vagy a német BMW? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, és Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a HVG Címlapsztori vendége. Videó.
Látványosan megszaporodtak a fideszes körökön belüli kibeszélések, egymásnak címzett beszólások.
Új helyzet van.
A felvételt egy az Emirátusok fölött repülő gép fedélzetéről készítették.
