Elutasították a Greenpeace keresetét, ami a beruházás leállítását követelte.
A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) nevével fémjelzett, Fertő tavi gigaberuházás csak akkor sértené a Natura 2000 rendeletet, ha a tevékenység egy egész faj vagy annak élőhelye fennmaradását veszélyeztetné – ezzel az indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét.
Mivel a faj az egyedek összessége, ezért az utolsó élő példányig azt lehet mondani, hogy az adott faj létezik. A zöldszervezet magyarországi biodiverzitás kampányának felelőse, Rodics Katalin azt mondja, ez olyan érvelés, ami alapján a védett fajok természetvédelmi értéke is elveszíti a jelentőségét:
Nyugodtan ki lehet lőni mondjuk egy parlagi sast, vagy szedni egy csokor fokozottan védett papucskosbort, mert a faj attól még létezik. Pedig a természetvédelem épp azért kényszerült rá, hogy pénzben is kifejezze a védett fajok egyedeinek értékét, hogy ha valaki elpusztítja őket, akkor ez alapján büntethető legyen.
A Greenpeace Magyarország azért perelte be két éve a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, mert az a beruházó kérésére engedélyezte, hogy nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben végezhessenek mederkotrást a Fertő tónál zajló, állami pénzből finanszírozott építkezés területén.
Litkai Gergellyel és Udvaros Dorottyával készült videóval hívja fel a figyelmet a Greenpeace a Fertő tó pusztítására
Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. A megoldást, amelynek a tervezéséről ma hirdetnek eredményt, ráadásul olyan uniós csomagból finanszírozná a magyar kormány, amelyet még meg sem ítéltek Magyarországnak.
Az ügyben 2021 áprilisában kirendelt igazságügyi szakértő a Greenpeace szerint megerősítette azt az álláspontot, miszerint az építkezés folytatása károsíthatja a vízi élővilágot, a kétéltűeket, békákat, azok peterakását, szaporodását is. Néhány hónappal később az Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya is állásfoglalást adott ki, melyben a Fertő tavi súlyosan természetkárosító beruházás leállítását követelte.
A bíróság ennek ellenére a 2022. december 5-én kihirdetett ítéletében elutasította a Greenpeace keresetét. Az ítélet indoklását idén januárban kapta kézhez a zöldszervezet, amely a hétfői közleménye szerint nem adja fel a küzdelmet: vizsgálja az ítélet megtámadásának jogi lehetőségét.
Nyáron úgy tűnt, hogy a kormány kiadáscsökkentési intézkedéscsomagja miatt nincs pénz a Fertő tónál tervezett építkezésekre, a projekt azóta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került. A Fertő tavi beruházásról idén januárban pedig megírta a Szabad Európa, hogy csaknem 50 százalékkal nagyobb területen engedélyeznék, mint korábban.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
