„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) nevével fémjelzett, Fertő tavi gigaberuházás csak akkor sértené a Natura 2000 rendeletet, ha a tevékenység egy egész faj vagy annak élőhelye fennmaradását veszélyeztetné – ezzel az indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét.
Mivel a faj az egyedek összessége, ezért az utolsó élő példányig azt lehet mondani, hogy az adott faj létezik. A zöldszervezet magyarországi biodiverzitás kampányának felelőse, Rodics Katalin azt mondja, ez olyan érvelés, ami alapján a védett fajok természetvédelmi értéke is elveszíti a jelentőségét:
Nyugodtan ki lehet lőni mondjuk egy parlagi sast, vagy szedni egy csokor fokozottan védett papucskosbort, mert a faj attól még létezik. Pedig a természetvédelem épp azért kényszerült rá, hogy pénzben is kifejezze a védett fajok egyedeinek értékét, hogy ha valaki elpusztítja őket, akkor ez alapján büntethető legyen.
A Greenpeace Magyarország azért perelte be két éve a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, mert az a beruházó kérésére engedélyezte, hogy nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben végezhessenek mederkotrást a Fertő tónál zajló, állami pénzből finanszírozott építkezés területén.
Litkai Gergellyel és Udvaros Dorottyával készült videóval hívja fel a figyelmet a Greenpeace a Fertő tó pusztítására
Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. A megoldást, amelynek a tervezéséről ma hirdetnek eredményt, ráadásul olyan uniós csomagból finanszírozná a magyar kormány, amelyet még meg sem ítéltek Magyarországnak.
Az ügyben 2021 áprilisában kirendelt igazságügyi szakértő a Greenpeace szerint megerősítette azt az álláspontot, miszerint az építkezés folytatása károsíthatja a vízi élővilágot, a kétéltűeket, békákat, azok peterakását, szaporodását is. Néhány hónappal később az Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya is állásfoglalást adott ki, melyben a Fertő tavi súlyosan természetkárosító beruházás leállítását követelte.
A bíróság ennek ellenére a 2022. december 5-én kihirdetett ítéletében elutasította a Greenpeace keresetét. Az ítélet indoklását idén januárban kapta kézhez a zöldszervezet, amely a hétfői közleménye szerint nem adja fel a küzdelmet: vizsgálja az ítélet megtámadásának jogi lehetőségét.
Nyáron úgy tűnt, hogy a kormány kiadáscsökkentési intézkedéscsomagja miatt nincs pénz a Fertő tónál tervezett építkezésekre, a projekt azóta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került. A Fertő tavi beruházásról idén januárban pedig megírta a Szabad Európa, hogy csaknem 50 százalékkal nagyobb területen engedélyeznék, mint korábban.
