Ambiciózus témának vágtak neki a Tranzit fesztiválon szombaton délután (a beszélgetést vasárnap adta le a HírTv): a kormánypárti szervezők által nagyívűen „világrendszerváltásnak” nevezett témáról Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Békés Márton, a kormányt szolgáló XXI. Század Intézet igazgatója, valamint Benkő Levente egykori fideszes külügyi államtitkár beszélgetett. Az esemény iróniája, hogy a három egymással és Orbán Viktorral mindenben tökéletesen egyetértő személy beszélgetése azon a fesztiválon hangzott el, amelyet „a nyár leghevesebb vitáinak” helyt adó eseményként hirdetett a jobboldal.
A beszélgetés résztvevői a nagy egyetértésben mind arra futtatták ki mondandójukat, hogy a rossz európai és amerikai hozzáállással szemben helyes és jó a keleti és déli nyitás.
És bár Békés Márton egy ponton úgy fogalmazott, Magyarország NATO- és EU-tagsága a fejlődés „kerékkötője”, hiszen „nem cselekedhetünk úgy, ahogy az érdekeink diktálnák”, azért „nagyon helyes, hogy tagok vagyunk, és maradjunk is azok, hál’ Istennek nem is akarunk kilépni”, így viszont alkalmazkodnunk kell ehhez a rendszerhez.
A beszélgetés résztvevői tulajdonképpen az orbáni irányvonalat magyarázták el a miniszterelnök szokásos stílusánál valamivel szakmaibb szempontok alapján, ezúttal, talán a szűkebb közönség miatt szinte tartózkodva a fideszes, egybites jelszavaktól. Mondandójuk így arról szólt: be kell tartani az Európai Unió által adott kereteket, de egyfajta belső ellenzékként a többi EU-tagállamhoz képest különutas politikát képviselni. Ennek része a déli és keleti nyitás is.
Orbán Balázs ezzel kapcsolatban még egy kis nyílt szini tapsot is be tudott gyűjteni magának. Arról beszélt: már csak azért is muszáj EU-tagnak maradni, mert máskülönben a tárgyalópartnerek számára azonnal érdektelenné válik. Ha viszont bárhol elmondja, hogy „európai vagyok, de normális vagyok”, azaz nem ért egyet az EU-val, „akkor azonnal olyan népszerű leszek, mint Tucker Carlson Magyarországon”. Ezt a rendkívül szellemes hasonlatot díjazta minivastapssal a közönség.
Abban is mindenki egyetértett, hogy az EU „hanyatlik”, és általában mindenféle retrográd és negatív dolog megtestesítője, „egy Bismarck-szintű egyéniségre” pedig mostanában hiába is várnánk, de még akkor is legalább tíz év lenne helyrehozni mindazt, amit az EU elrontott, azzal együtt is, hogy a következő Európa Parlament-választáson „természetesen” a jobboldal fog nyerni.
Békés Márton mindehhez hozzátette: amikor „az ellenzéki sajtó kipcsakozik, az nemcsak durva rasszizmus, de az új világrend meg nem értése.” Hogy mi is lesz ez az új világrend, azt még meg kell állapítani, de Magyarország épp alkalmas lehet arra, hogy utat mutasson.
Békés azzal indította gondolatmenetét:
Király vagy uralkodó nincs, de fejedelem van. Ezt érthetjük magára a miniszterelnökre,
a kormánypártra vagy a mögötte álló holdudvarra.”
Békés szerint ha „ez a fejedelmi központ” meg tud maradni „minden darabjával együtt”, ideértve a Fidesztől az MCC-ig terjedő holdudvart is, akkor „létrejön egy olyan hatalmi központ, ami ki tudja tapogatni, milyen utakon lehet menni”. Ugyanakkor természetesen „nagy a veszély”, például az is ijesztő, hogy „Németország nem arra megy, amerre a német társadalom több mint fele szeretné, hogy menjen.”
Orbán Balázs a beszélgetésen
HírTV
Orbán Balázs azt is elmagyarázta, miért létfontosságú Magyarország különutassága. Egyrészt pragmatikus alapon, mert rossz irány lenne csak Európával és Amerikával üzletelni, legyen szó energetikáról vagy beruházásokról. Másrészt viszont azért, mert
ha elmegyünk Botswanába, Malajziába vagy Argentínába, és megkérdezzük, hol van Ausztria, Szlovákia vagy Horvátország, nem fognak tudni válaszolni, mert ezeknek az országoknak nincs megkülönböztető jellegük. De azt, hogy hol van Magyarország, és az mit képvisel, azt el fogják tudni mondani,
és ebből gazdasági, technológiai és energetikai együttműködések, azaz a siker következik”.
Orbán Balázs rávilágított a magyarság előtt álló nagy paradoxonra is. Szerinte ugyanis
annak kéne lennie az európai stratégiának, amit Magyarország képvisel, viszont ha Európa is ezt képviselné, akkor nekünk mást kéne kitalálnunk, mert akkor nem lenne megkülönböztető jellegünk.
Orbán ugyanakkor azt is megfejtette, mire van szükség ahhoz, hogy a Magyarországon nagyon remekül működő fejlesztések és minden, amit a Fidesz olyan csodásan csinál, igazán jól tudjon működni, hiszen mindebben még nem ért el a célig az ország.
Nyerni kell 2026-ban. Szükség lesz minimum a 2030-ig terjedő időszakra, hogy készen legyünk.
Ezt a megállapítást aztán már olyan igazi vastaps fogadta, amit Kádár János is megirigyelt volna.
"Mielőtt túldicsérnénk magunkat, legyünk szerények" - Orbán a Tranziton
A miniszterelnök volt az egyik fő attrakció a tihanyi Tranzit Fesztiválon, vagyis a fideszes politikai dzsemborin. Orbán nem sok szót vesztegetett az ellenzékre, kicsit többet beszélt a háborúról, de a legtöbbet az európai léptékű nagy politikai célokról, a magyar vízióról. Olvassa vissza a hvg.hu percről percre tudósítását az Orbán-beszédről.
