Nacsa azt magyarázta, hogy a javaslattal reagálnak a jelzőrendszer hibáira is, hiszen akár két év börtönt is kaphat az a szakember, aki elhallgatja, ha egy gyerek veszélyeztetett. A politikus szerint a módosítással érintett 22 törvény mindegyike a gyerekek védelmét szolgálja, és eszközt ad a szülők kezébe.
„Nincs olyan pontja, amellyel normális ember ne érthetne egyet” – magyarázta. Nacsa állítja, hogy most újra ki fog derülni az igazság, hiszen az ellenzéki pártok a gyermekvédelminek mondott törvényeket korábban nem szavazták meg. A politikus csupán arról nem emlékezett meg, hogy miért nem: azért, mert súlyosan homofób és kirekesztő, a nem heteroszexuális embereket súlyosan megbélyegző javaslatokról volt szó.
Nacsa szerint ennek ellenére „most itt az idő, hogy ne csak szavakban mondjanak nagyokat a gyermekvédelemről, hanem tegyenek is valamit. Elvárjuk tőlük, hogy megszavazzák a törvénycsomagot”.
A „gyermekvédelmi törvény” módosítása első nekifutásra amúgy annyira jól sikerült a kormánypártoknak, hogy alkotmányossági okokból februárban be sem nyújtották:
Magyarázatot adott a hvg.hu kérdésére a “gyermekvédelmi” jogszabály-szigorításon dolgozó Fidesz-frakció arra, hogy a tervekkel ellentétben miért nem nyújtották be hétfőre a javaslatot, és miért fújták le annak tárgyalását. Meglepő okot mondtak, és közölték: “további egyeztetések szükségesek”.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.