Döntött a bíróság, ki kell adnia a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, kikkel működik együtt
Az ügyben az Átlátszó perelt, a Hivatal pedig a jelek szerint csak az időt húzta.
hvg.hu
A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ki kell adnia a más szervezetekkel kötött szerződéseit, valamint ezeket, „a szuverenitás védelme” érdekében kezdeményezett megállapodásokat felvezető levelezések másolatát – írja az Átlátszó. A portál május 17-én fordult ez ügyben közadatigényléssel a hivatalhoz, amit arra hivatkozva tagadtak meg, hogy
a levelezések döntés-előkészítő adatnak számítanak.
Azonban a perfelvételi tárgyaláson már senki nem jelent meg a Hivatal részéről, és írásban sem terjesztette elő az álláspontját, így a bíróság – egyelőre nem jogerős ítéletében – elrendelte a dokumentumok kiadását.
Az adatigénylés közvetlen előzménye, hogy a hivatal elnöke, Lánczi Tamás elnök (nyitóképünkön) áprilisban levélben kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Havasi Dezsőt, hogy felajánlja: alakítsanak ki együttműködést, protokollt arra, hogy „az ügyvédi tevékenység során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására”.
Lánczi kérései között szerepelt, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást az ügyvédeknek „az információk bejelentésére vonatkozóan”, egészítse ki a szabályzatát „a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségekről” szóló új szabályokkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót minden vármegyei vagy városi ügyvédi kamaránál.
Havasi a megkeresést levélben utasította vissza, amelyben jelezte, hogy Lánczi elképzelése nem egyeztethető össze az ügyvédi titoktartás törvényben rögzített követelményével. A HVG is írt róla annak idején, hogy ez a levelezés mindent elmond annak a botránynak a hátteréről, amely a minap robbant ki a kormányzat által létrehozott állami szervezet és az ügyvédi kamara között:
Közzétette a Szuverenitásvédelmi Hivatal azt a Lánczi Tamás által írt levelet, amelyre a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Havasi Dezső hűvösen válaszolt, visszautasítva az együttműködés „elvárt formáira” vonatkozó javaslatokat. Mindkét levél tanulságos olvasmány a hazai jogállamisági állapotokról. Az üzengetés folytatódik a Lánczi-féle hivatalnak a hvg.hu kérdéseire küldött válaszában is.
Tényközlő írásokat is háborúpárti narratívaként azonosít a kormány politikai bunkósbotjaként működő Szuverenitásvédelmi Hivatal – feltéve, hogy azok a HVG-n jelentek meg. A harmadik világháborúval szinte naponta riogató kormányszócső Origo cikkeit nem is vizsgálták. A hivatal még nem büntet, de már készül a sajtót megregulázó törvényjavaslat.
Nemrég pedig kiderült az is, hogy egy ideje jókora villában bérel irodákat a Hivatal a gellérthegyi Sánc utcában, miközben ezzel párhuzamosan az államtól is bérelnek irodákat.
Egy ideje már egy jókora villában bérel irodákat a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Gellért-hegyi Sánc utcában, de ezzel párhuzamosan még bérelnek az államtól is irodákat. Átnéztük az ingatlan-bérleti szerződéseket.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.