Szakértők viszont kifejtették, vanna problémák, amikkel együtt, globálisan kell megküzdeni.
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője szerint az Egyesült Államok kilépése az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) hatalmas öngól, mert a fertőző betegségek nem ismernek határokat. A Népszavának nyilatkozva azt is hozzátette, nem tudja, hogy milyen Magyarországot érintő következménye lehet a lépésnek, de – emelte ki – a globális egészségügyi programok finanszírozásának csökkenése a globális kockázat növekedést jelenti.
A lap a Belügyminisztérium is szerette volna megkérdezni Donald Trump döntéséről, illetve arról, várható-e, hogy Magyarország is kilép majd a szervezetből, de a Pintér Sándor vezetésével működő, egészségügyért felelős tárca leszögezte, nem illetékesek a válaszadásban.
Velük ellentétben Kökény Mihály, a WHO végrehajtó tanácsának egykori elnöke, tanácsadója szívesen válaszolt a Népszava kérdéseire. Szerinte az amerikai döntés egyben azt is jelenti, hogy a Trump-adminisztráció szakít a globális szolidaritás gondolatával, pedig a járványok, kórokozók elleni küzdelemben is szinte esélytelenek lennénk, ha pusztán az egyes nemzeti kormányokra bíznánk a védekezést.
Hozzátette, a WHO 2024-2025. évi, kétéves költségvetése 6,83 milliárd dollár. Ennek kevesebb, mint 20 százaléka a tagdíjbevétel, a többi önkéntes hozzájárulás, jórészt célhoz kötött programokra. Az USA a teljes költségvetés 18 százalékát adja, ezzel nincs az első helyen, mert a németek valamivel többet vállalnak. A szervezet a tagdíjak arányát a következő hat évben 50 százalékra akarja növelni, éppen azért, hogy a WHO működése kevésbé függjön az adományoktól.
Megjegyezte azt is, az Egészségügyi Világszervezetből nem lehet csak úgy kilépni, az elnök döntését a kongresszusnak is jóvá kell hagynia, ha ez megtörténik, még legalább egy évig tart a folyamat, és ezalatt még az USA-nak fizetnie kell a tagsági díjat, azaz a kilépést legkorábban 2026 januárjára véglegesíthetik.
Mint korábban írtuk, a WHO szóvivője sajnálja az amerikai elnök döntését, de reméli, hogy meggondolja magát. “Reméljük, hogy az Egyesült Államok átgondolja a döntését, és nagyon reméljük, hogy mindenki, az amerikaiak, de a világ minden táján élő emberek érdekében is konstruktív párbeszéd alakul ki” – mondta Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője genfi sajtótájékoztatóján.
Az igazsághoz pedig az is hozzátartozik, hogy Donald Trump első elnöki ciklusa idején, 2020-ban már elrendelte az ország kiléptetését a WHO-ból, de utódja, Joe Biden 2021-ben, szintén egyik első rendeletével visszavonta ezt az intézkedést.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Egy drón segítségével sikerült megtalálni.
Egy helyi büfés szerint az oltásban többen segítettek, de sokan inkább csak fotózták a lángokat.
Hétfőn kettészakadhat az ország.
