szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A felvételen úgy tűnik, hogy Dobrovitz József az átlagosnál erősebb ostorcsapásokat mér az egyik lovára. A szakértő szerint versenyetikai és morális szempontból eltúlzó volt a fogathajtó, de amit tett, nem állatkínzás.

Felfüggesztette a Magyar Lovassport Szövetség Dobrovitz József versenyengedélyét, miután olyan videó jutott el hozzájuk, amelyen a fogathajtó világbajnok az egyik befogott lovát sorozatosan, az átlagosnál látszólag erőteljesebben üti ostorral.

A felvételt, amely a tavalyi szilvásváradi négyesfogathajtó-világbajnokság előtti felkészülés során rögzíthettek, az Indexhez juttatta el egy forrás. A lap elküldte a videót a szövetségnek, amely közölte, hogy

a lovak bántalmazásával kapcsolatban a zéró tolerancia elvét követik.

Mint írták, az elnökség egyértelműen elítéli felvételen jól látható és felismerhető fogathajtó lovával szemben tanúsított magatartását, ezért az eset kivizsgálásáig a versenyengedély felfüggesztéséről döntött.

A lap a képsorokat megmutatta egy állatorvosként is praktizáló igazságügyi szakértőnek, Deim Zoltánnak, aki szerint „versenyetikai és morális szempontból eltúlzó volt a fogathajtó, de amit tett nem meríti ki a bűncselekmény tényállási elemeit”.

Dobrovitz József is reagált a látottakra. Válaszában egyebek mellett arról írt, hogy az állatok jólétét ő is fontosnak tartja, majd pedig elmagyarázta, hogy fogathajtás közben a lovakkal „három féle segítséggel dolgozunk együtt: hangsegítséggel, szársegítséggel és ostorsegítséggel (többnyire mindhárommal együtt). Így tudják a lovak, hogy mit kérünk tőlük a közös munka során. (…) Az ostorsegítség nem azt jelenti, hogy ütjük a lovakat. A lovakkal mi együtt dolgozunk, amennyiben félnének tőlünk, úgy ez a szoros kapcsolat felbomlana, és nem tudnánk együtt teljesíteni”.

Szerinte, ha a videón látható ostorsegítségekből „akár az egyik eltalálta volna a lovat, diónyi vérző seb keletkezett volna rajta”, ilyesmi azonban nem történt, így

biztosan ki tudom jelenteni, hogy nem tettem állatjóléti szempontból aggályosat”.

Úgy értékelt, hogy a felvételen szereplő „egyetlen aggályos elem” a káromkodás, de az sem öncélú: mivel a ló sem a szár-, sem az ostorsegítségre nem reagált, a hangjával is jelezte neki, hogy nem jól dolgozik.

„A magyar fogathajtás azért jutott ilyen magas szintre, azért adott ennyi világ és európabajnokot (sic!), mert mi már régen rájöttünk arra, hogy a lovakat nem ütni kell, hanem segíteni” – írta, hozzátéve: a magyarok együtt dolgoznak a lovaikkal, és azok a nemzetek, ahol divat a „macsós”, durva hajtás, nem tudnak komoly eredményeket elérni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!