A gránitszilárdságú magyar Alaptörvény 15. módosítása szép kört futott a nemzetközi sajtóban is. Az emberi jogok korlátozásáról és a Pride betiltásáról ír az olasz ANSA hírügynökség, majd idézik Kovács Zoltánt, aki az X-en igyekezett megmagyarázni, hogy ez a gyermekek jóllétét fenyegető ideológiákkal szembeni alkotmányos védelem csupán.

Az utcán zajló tüntetésről, valamint a Pride betiltásán felül a kettős állampolgárok magyar állampolgárságának felfüggesztéséről is írt az AP.

Az Alaptörvény-módosítást kampányakciónak tekinti a Bloomberg és beszámolnak róla, hogy a 2010 óta kormányzó Orbán és a Fidesz hátrányba kerültek a közvéleménykutatásokban a Tiszával szemben és ennek tudható be a mostani harciasságuk. A lap ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a módosítás vélhetően kiélesíti a kormányzat és az Európai Unió közötti konfliktust.

A Bloomberg szerint ugyanakkor a gyülekezési jog Alaptörvénybe foglalt korlátozását Orbánék nem csak a Pride, hanem általában a kormányellenes tüntetések betiltására is használhatják.

A lejtmenetbe került magyar gazdaság és az erősödő Tisza Párt miatt próbálja felrázni a követőit Orbán a módosítással – írja a Reuters.

A kulturális háborút eszkalálja Orbán a genderkorlátozással – keretezi a történteket a New York Times, majd megemlékezik Orbán március 15-i poloskázásáról is.

A nemzetközi jogban példátlan lépésként hivatkozott a kettős állampolgárság felfüggesztésére a Le Monde.

Több lap arról írt, hogy az Orbán legjelentősebb kihívójaként fellépő Magyar Péter ugyanakkor mindeddig igyekezett távoltartani magát a témától. A gyülekezési jog korlátozását elítélte, de az LMBTQ témában nem kíván állást foglalni, mivel nem akar belesétálni a Fidesz csapdájába, hogy Orbánék a magyar értékek ellenségeként tudják beállítani. A távolmaradásával viszont azt kommunikálja, hogy a politikai számítás előrébb való számára, mint az elvek képviselete.