„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és a nyugati civilizáció kaphat, az maga a béke, a szentatyának van egy béke-öröksége” – mondta Orbán Viktor szokásos, péntek reggeli rádióinterjújában Ferenc pápáról. A miniszterelnök rendíthetetlenül bátor embernek nevezte az egyházfőt, amiért nem adta fel békepárti álláspontját, ami szerinte a magyaroknak nagy támogatást jelentett.

Orbán megjegyezte, hogy példátlan, hogy egy pápa háromszor találkozzon egy ország népével – 2023-as apostoli látogatását, valamint a 2021-es budapesti eucharisztikus kongresszust megelőzően Ferenc pápa 2019-es, erdélyi látogatása során útba ejtette Csíksomlyót is –, így a miniszterelnök biztos benne, hogy kedvelte a magyarokat.

Az új egyházfő személyének azért van nagy jelentősége, mert a magyar társadalom életét nem lehetne elképzelni a katolikus egyház nélkül, Orbán szerint nem boldogulna az ország nélkülük, ideértve az általuk fenntartott intézményeket. Hozzátette, izgalommal várja a fejleményeket, és bár most még a gyász napjai vannak, az élet megy tovább.

„Az Egyesült Államok nélkül Ukrajnának semmi esélye arra, hogy Kijev egyáltalán megtartsa a jelenlegi pozícióját, nemhogy területek visszaszerzésére. Nincs katonai perspektíva, amit az európai politikusoknak érdemes követniük” – tért át Orbán az orosz-ukrán háború helyzetére. Úgy látja, mostanra az EU-ban is kezdenek ráébredni, hogy Amerika nélkül nem lehet támogatni Ukrajnát, de ez egy lassabb folyamatnak bizonyul, mint amire ő számított.

„Rajtunk, magyarokon is múlik, hogy mikor lesz Ukrajna az unió tagja” – mondta Orbán, aki szerint „kiment a parancs”, hogy 2030-ig fel kell venni az EU-ba. A magyar kormány ezzel szemben áll, azt pedig, hogy a Tisza Párt megkérdezte erről a szavazóit, a miniszterelnök fair lépésnek nevezte, mert szerinte ezt más európai pártok nem nagyon tették meg.

„Nincs majd, hanem 2030 van és a végén nem lehet megállítani. Ha valaki azt gondolja, hogy amikor már 26 ország elkötelezte magát és a tárgyalásokat lefolytatták, már minden készen áll, csak egy aláírás hiányzik, akkor majd Magyarország egymaga a legvégén tudja megakadályozni, efelől kétségeim vannak. Nem mondom, hogy lehetetlen, de nagyon nehéz” – indokolta Orbán azt, miért most „kérik ki a magyarok véleményét a témában” azzal szemben, hogy a Tisza népszavazást ígért egy aktuálisabb időpontra. „Vagy most állítjuk meg ezt a folyamatot, vagy később már nem tudjuk” – vélekedett.

„Minket azért vettek fel az EU-ba, mert jól jártak velünk, ha Ukrajnával jól járnánk, örömmel mondanék igent” – tette hozzá a miniszterelnök, aki hosszan magyarázta félelmeit arról, hogyan hatna a mezőgazdaságra, az uniós források elosztására és a foglalkoztatottságra a bővítés.

„Gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta az emberek képébe, hogy minden nap azon dolgozik, hogy a magyarok ne kapják meg az uniós forrásokat (…) és erre büszke is” – kommentálta Orbán sokadszorra a Tisza Párt politikusának, Kollár Kingának a felszólalását, amelyet a kormányközeli média hetek óta próbál előtérben tartani. Hozzátette, 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni a Magyarországnak járó pénzekből, ebből valósult meg a pedagógusbér-emelés, de még mindig van nagyjából ugyanennyi, amit meg kell szerezni.

„Mindenképpen meg fogjuk kapni ezt a pénzt, meg fogunk egyezni erről, de ez időt és harcot igényel, semmiképp nem fegyverletételt és behódolást” – fogalmazott a magát békepártinak tituláló miniszterelnök.

29 százalékkal többen töltötték hazai szálláshelyen a húsvéti hosszúhétvégét, mint egy évvel korábban, Orbán szerint mintegy 400 ezer család él a turizmusból, így elsősorban miattuk fontos, hogy jól működjön a szektor.