Ligeti Miklós szerint az átláthatósági törvény javaslata rosszabb, mint az oroszországi szabályozás
A jogász úgy véli, „nagyon nagy bajban lehet a hatalom, hogyha szükségét érzi ennek a szabályozásnak”.
HVG
„Ez a NER, a Fidesz szokásos gyáva sunyiságával készült, éjszaka, mindenféle egyeztetés nélkül terjesztették elő” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV-nek az átláthatósági törvény kedd éjszaka benyújtott javaslatáról, amely szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal állítana össze egy listát azokról a szervezetekről, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását, és befolyásolni próbálják a közéletet.
„A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslat alapján komoly korlátozásokat és büntetéseket vezetnének be olyan szervezetek ellen, amelyekről úgy ítélik meg, hogy azok külföldről is kapnak támogatást.
Ligeti szerint a javaslat „valamivel rosszabb, mint az oroszországi szabályozás”, mivel „a szokásos módon mindenféle jogorvoslati lehetőség nélkül tulajdonképpen meg akar bénítani szervezeteket”. Hozzátette: „első ránézésre ez nem tűnik jogszabálynak abban az értelemben, hogy a joggal szemben mégiscsak az az elvárás, hogy az a jóra, az igazságosságra, az egyenlő mértékre, az egyenlő méltóságra törekedjék”.
Arra a kérdésre, miért gondolja, hogy a tervezet szigorúbb az orosz szabályozásnál, úgy fogalmazott:
Nem szakértője az oroszországi szabályozásnak, de arról nem tud, hogy ott teljes pénzügyi ellehetetlenítés lenne a külföldi ügynökszabályozás célja.
Végül azt mondta, hogy szerinte „nagyon nagy bajban lehet a hatalom, hogyha szükségét érzi ennek a szabályozásnak”.
Kedd éjszaka benyújtották az átláthatósági törvényt, amely szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal állítana össze egy listát azokról a szervezetekről, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását és befolyásolni próbálják a közéletet. A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslat alapján komoly korlátozásokat és büntetéseket vezetnének be olyan szervezetek ellen, amelyekről úgy ítélik meg, hogy azok külföldről is kapnak támogatást.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
