Először egy rövid Facebook-bejegyzésben állította Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy Karácsony Gergely hazudik, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye is eljutott lapunkhoz ugyanerről.
Az NGM sajtóközleménye Karácsony Gergely szerda reggeli sajtótájékoztatójára reagálva azt írja, a kaszinókra nem vonatkozik a helyi iparűzési adó módosítása, az egyedül a Szerencsejáték Zrt.-t érinti.
„A főpolgármester újra el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a Karácsony–Tisza-koalíció a csődbe vitte az ország leggazdagabb városát. A szerencsejátékot érintő iparűzésiadó-módosítás egy adószabályozási hiányosságot szüntet meg, és csak a Szerencsejáték Zrt.-t érinti. A főpolgármester az érintett kört és a bevételkiesést tekintve is csúsztatott. Hamis vádak és hazugságok helyett érdemes körültekintően tájékozódni” – folytatódik a közlemény.
A főpolgármester szerint azonban Nagy Mártonnak illene elmélyednie a kaszinókat érintő jogszabályokban. „Miniszter úr, annyira jót tenne ennek az országnak, ha a gazdasági és jogi tények közül sikerülne Önnek egyet eltalálnia végre. Sajnálom, hogy ez most sem sikerült. Bejegyzése azt elismeri, hogy elvesznek legalább 15 milliárd forintot, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek több pénze maradjon. Aljas, kicsinyes húzás, miniszter úr. Mire kell még a pénz önöknek? Valakinek hiányzik még a holdudvarból egy helikopter? Vagy a kampányra gyűjtenek netán Budapest kárára?” – kommentálta Nagy Márton Facebook-bejegyzését Karácsony.
Magyar Péter is megjelent a komment szekcióban, és kikérte magának a Nagy Márton által emlegetett Karácsony–Tisza-koalíciót. „Milyen koalícióról hadoválsz? Ti próbáljátok évek óta csődbe juttatni a fővárost és más településeket!” – írta a Tisza Párt elnöke.
Az NGM közleménye szerint a módosítás 2025. május 13-án lett benyújtva az Országgyűlésnek, azóta az nyilvános, érdekesnek nevezik, hogy a főpolgármesternek ez csak most tűnt fel. Hozzáteszik, a helyi adókról szóló törvény nettó árbevételre vonatkozó szabályai jelenleg is figyelembe veszik egyes sajátos – a szokásos termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól lényeges jellemzőiben eltérő – tevékenységek jellemzőit. Így például a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál sem része a nettó árbevételnek a kifizetett kamat és kamatjellegű ráfordítás. A biztosítói tevékenységhez hasonlóan ezáltal a helyi iparűzésiadó-alapból levonhatóvá válik a szerencsejáték-nyereményként szükségszerűen kifizetendő összeg. A kaszinókat ez a módosítást nem érinti, így számukra előnyt sem jelent, minden ezzel kapcsolatos állítás hamis és félrevezető – írják.
Karácsony ezzel szemben azt állítja, hogy az adótörvény-javaslat nevesíti a szerencsejáték-szervezőket, ebbe a kategóriába pedig nemcsak a Szerencsejáték Zrt., de a Szalay-Bobrovniczky–Habony–Garancsi-kaszinó is beleillik.
De miről is van szó pontosan?
Most is a parlament előtt van az Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról című törvényjavaslat, a terv az, hogy ezt még a nyári szünet előtt megszavazzák, de egy-egy pontján még változtathatnak. 91 oldalon sorolják benne, hogy milyen törvényeket írnak át, az egyik ezek közül a helyi adókról szóló törvény.
Abban ugyanis van egy olyan felsorolás, amely arról szól, hogy mik azok az esetek, amikor a nettó árbevételt nem egyszerűen úgy kell kiszámolni, hogy az árbevételből kivonják az adókat. Ezen a listán eddig nem volt ott a szerencsejáték, most viszont beleteszik a szerencsejáték-szervezőket, náluk még ki lehet vonni az értékesítés nettó árbevételéből az elszámolt nyereményráfordítást is. És mivel így kisebb árbevétel jön ki, kevesebb lesz az adó is.
A kérdés az, hogy mi számít szerencsejáték-szervezőnek – Nagy Márton szerint csak a Szerencsejáték Zrt.-re vonatkozik a törvény, Karácsony Gergely szerint a NER-közeli kaszinókra is. Itt a szerencsejátékokról szóló törvényhez kell visszamenni. Eszerint szerencsejáték-szervezőnek számít az állami játékszervező mellett minden olyan cég, valamint azok koncessziós társaságai, amely kaszinót vagy online kaszinót, kártyatermet üzemeltet, távszerencsejátékot vagy lóversenyfogadást szervez, és persze a klasszikus sorsolásos játékok szervezői is.
Frissítés: Az NGM reagált Karácsony Gergely megszólalására. A minisztérium arról írt, hogy a szabályozás nem érinti a kaszinókat, mert azoknak az árbevétele már eddig is nettó módon keletkezett a zsetonok beváltásakor, illetve a nap végén összesítve a játékok után.
Hogy jutottunk ide?
Karácsony Gergely főpolgármester szerda reggel rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az iparűzési adó módosítása a Fideszhez közeli kaszinótulajdonosok kezébe juttatna Budapestnek járó pénzeket. A törvénymódosítás egyik paragrafusa szerint „a szerencsejáték-szervezőknél az értékesítés nettó árbevétele csökken az elszámolt nyereményráfordítással”. Karácsony szerint ez talán ártalmatlannak tűnik, de azzal jár, hogy a szerencsejáték-iparban gyakorlatilag a negyedére csökkentik az iparűzési adó befizetési kötelezettségét. A Szerencsejáték Zrt. 24,5 milliárd forintnyi iparűzési adója ezzel a negyedére csökkenne. Mivel a Szerencsejáték Zrt. telephelyei szinte csak Budapesthez kötődnek, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kivesznek nagyjából 18 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt a főváros költségvetéséből.
