Október 23-án Budapesten két jelentős, vonulásos tömegrendezvényt tartanak, mindkettőn százezres tömeg várható: az egyik a Tisza Párt Nemzeti menete, a másik pedig a Digitális Polgári Körök bevonásával vonuló Békemenet. Utóbbi körül egyelőre nagy a titkolózás, sem a pontos útvonal, sem Orbán Viktor részvétele nem tudható:
Ahogy az is erősen kérdéses, sikerül-e levédetni a nagy napra a Békemenet kifejezést. Noha ilyeneket 2012 óta rendez a CÖF, és az idei már a tizenegyedik, a szervezők mögött álló Civil összefogás Közhasznú alapítványnak (CÖKA) csak most jutott eszébe, hogy jogi – ez esetben iparjogi – védelmet szerezzen a Békemenet elnevezésre.
Ahogy arról a HVG is írt, a CÖKA idén július 31-én védjegybejegyzési kérelmet adott be az illetékes állami hatósághoz, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH). Két héttel később be is fizették a 68850 forint eljárási díjat. A díj amúgy nem fix összegű, a védjegy jellemzőitől, összetettségétől függ.
A Békemenetnek logója nincs, így a CÖKA csak a kifejezést védetné le: „felvonulások szervezése” mellett a Békemenet szót használná szórakoztató, sport és kulturális tevékenységek, továbbá konferenciák, kongresszusok, szimpóziumok szervezésével és lebonyolításával összefüggésben is.
A védjegybejelentési eljárás – annak típusától, összetettségétől és az esetleges hiánypótlásoktól függően – nem ritkán akár 6 hónapig is eltarthat. Így nem csoda, hogy bár már több, mint két hónap eltelt, a Békemenet még nem kapott védjegyet. Sőt, szinte biztos, hogy október 23-ig sem kap – persze ez nem befolyásolja a menet megtartását.
Igaz, az akár féléves eljárás, a normál ügymenet jelentősen meg is gyorsítható – ez csak pénz kérdése. Erre teljesen legálisan van mód, ha a védjegyet bejelentő kéri a hivataltól a védjegybejelentés gyorsított vagy a még rövidebb időt garantáló különleges gyorsított vizsgálatát, és megfizeti ezek meglehetősen borsos eljárási díját.
Ezt az utat választotta a Digitális Polgári Körök (DPK) mozgalom, így a hivatal különleges gyorsított eljárásban egy hónap alatt végig is vitte az eljárásukat. A kérelmező Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. augusztus 28-án kapta meg a Digitális Polgári Kör kifejezésre és a mozgalom ábrájára, logójára a védjegyoltalmat.
A szeptember 20-i gyűlésre már megvolt a DPK védjegy
Orbán Balázs facebook oldala
A DPK-nál gyorsan cselekedtek. Orbán Viktor Tusványoson, július 26-án jelentette be a DPK-t, két nappal később, július 28-án pedig a kft már be is nyújtotta a védjegyigényét. Nem is egyet, rögtön hármat: kettőt kétféle logóra, egy harmadikat pedig egy ábrával együtt a kifejezésre – ez utóbbit kapták meg, a másik két eljárás még folyik.
Az egy hónaposra csökkentett eljárásnak komoly ára volt. A DPK esetében már az alapeljárási díj is a CÖF által fizetett ár többszöröse, 309825 forint volt, ennek oka, hogy itt nem egy, hanem hét kategóriát érintett a kérelem, és azon belül is rengeteg felhasználási területet érint a politikai összejöveteltől a kiadványon át a hűtőmágnesig.
Az alapdíjra jött a folyamatot meggyorsító extra díj, a különleges gyorsított eljárás 546750 forintos díja – ezeket egyszerre, augusztus 8-án fizette be a kérelmező cég. Az sem kérdés, miért éppen a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Kft. járta a hivatalos utat: ez DPK mozgalomat segítő agytröszt, Partos Bence vállalkozása.
A céget Orbán tusványosi bejelentése előtt, július 4-én alapították, a tulajdonos-ügyvezetője pedig Partos, aki Orbánnal együtt az 1. számú DPK alapító tagja, és akinek a neve – igaz, rosszul, Bartosként – felbukkant a július elején Magyar Péter által kiszivárogtatott feljegyzésben, miszerint ő felel a digitális közösség építéséért.
Partos kiemelt szerepét mutatja, hogy ő volt a DPK országos gyűlés főszervezője és az ő vezetésével szűrik a digitális polgári körös jelentkezéseket. Sőt, augusztus elején a friss cégének címén hasonló névvel, Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány is alakult, és ez az alapítvány fizette állítása szerint magánadományokból a gyűlés jelentős költségét.
Partos cége tehát plusz félmillióért egy hónapra rövidítette le az akár 6 hónapos védjegybejegyzési eljárást. A nem különdíjas, vagyis a normál ügymenet például a Tisza Párt esetében 5 hónapig tartott. Magyar Péter pártja egy tavaly nyári sikertelen ügyintézési kör után idén év elején futott neki másodszor is a védjegybejegyzésnek.
A párt január 9-én adta be a kérelmet az SZTNH-hoz és kifizette a 229500 forintos ügyintézési díjat. Azért ennyit, mert ők is számos kategóriában kérték a Tisza Párt elnevezés és a kapcsolódó logó jogi védelmét a sapkától a politikai rendezvényig. A védjegy lajstromozása végül június 11-én történt meg.
Még hosszabb ideig tartott egyébként a Tisza Párt jelszava, az Árad a Tisza védjegybegyzése. Az SZTNH adatbázisa szerint ezt a kérelmet Magyarék még tavaly május 15-én indították szintén 229500 forintos normál eljárási díjat fizetve. Végül egy hiánypótlás és több, mint 8 hónap után, idén február 7-én kapták meg a védjegyet.
A Tisza Párt levédetett logója
Reviczky Zsolt
(Nyitóképünkön a szeptember 20-i DPK országos gyűlés. Fotó: Facebook / Orbán Balázs)
