Már egy frissen bejegyzett alapítvány is kapcsolódik a Fidesz Digitális Polgári Kör projektjéhez
A DPK-k mögött álló Partos Bence friss cégéhez hasonló néven, Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványként jött létre egy szervezet. Pénzt gyűjt és oszt majd „a konstruktív közéleti vitakultúra és az egészséges, kiegyensúlyozott társadalmi párbeszéd” közösségi médiás segítése érdekében.
Augusztus 11-én bejegyezték a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványt, amely a Fidesz új politikai csodafegyverének szánt Digitális Polgári Körök projekthez kapcsolódó pénzszerző és -osztó szervezetként működhet majd. Az alapítványt a normál ügymenethez képest gyorsan – egyszerűsített eljárásban – vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék, már hét nappal a bejegyzési kérelem után.
A Digitális Polgári Körök (DPK) elindulását július 26-án, Tusványoson jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, az alapítvány alapító okirata viszont már bő két héttel korábban, július 10-én elkészült, a bejegyzési kérelem benyújtásával azonban majdnem egy hónapot vártak. A kettőnek mégis köze lehet egymáshoz, legalábbis a frissen bejegyzett alapítvány több szálon is erős kapcsolódást mutat a Fidesz DPK-projektjével.
Vicc vagy sikerre ítélt innováció az a politikai akció, ahol Dopeman és Schmidt Mária erősíti a magyarság digitális immunrendszerét, míg Marsi Anikó és Kubatov Gábor védi a nemzeti algoritmusunkat? Döntse el ön, mutatjuk az első 25 Digitális Polgári Kört – köztük a Zebrát, a Fradit és a Jó arcokat – és azok vezetőit, akik közt van miniszter és rapper, hírolvasó és tiszteletbeli konzul is.
A Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány székhelye Budapesten, a XIII. kerületi Kassák Lajos utca 19–25. szám alatt van. Erre a címre van bejegyezve a hasonló nevű Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Kft. is, amely Partos Bence vállalkozása. A céget két nappal az alapítvány alapító okiratának elkészülte előtt, július 8-án jegyezték be, majd ez nyújtotta be július 26-án, illetve július 28-án a védjegybejegyzési kérelmeket a DPK névre és logókra a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál.
Partos Bence az 1. számú DPK tagja – többek között Orbán Viktorral, Pityinger Lászlóval, azaz Dopemannel és Schmidt Máriával együtt. A neve ráadásul – igaz, rosszul, Bartosként – felbukkant abban a július elején Magyar Péter által kiszivárogtatott, állítólagos belső, fideszes politikai egyeztetésről készült feljegyzésben, amely a jövő évi választásokig tartó időszak politikai agendája vázlataként fogható fel. Ennek több eleméről, dátumáról már bebizonyosodott, hogy valódi, noha a Fidesz szerint csak egy „ákombákom” papír.
Partos kiemelten fontos szerepét a DPK-projektben mi sem mutatja jobban, mint hogy Orbán magával vitte főszervezőként, amikor a minap bejárást tartott a Papp László Sportarénában, ahol bejelentése szerint szeptember 20-án tartják a körök első országos nagygyűlését. De szintén a miniszterelnök árulta el, hogy Partos feladata az egyre több polgári körös jelentkezés átvilágítása, szűrése is, mondván:
a jelentkezők közül próbálják kiszűrni a „téglákat, szédelgőket, elítélteket” (…) és ebben segít, hogy „törlési bizottság működik Partos Bence irányításával”.
Kérdés, hogy a Digitális Polgári Körök tagjait mennyire zavarja majd össze, ha személyesen találkoznak, és vajon ezzel a digitális honfoglaló egységek elveszítik-e digitális jellegüket. A helyszín, a Papp László Sportaréna 12 500 fős, egyelőre 883-an ígérték, hogy ott lesznek.
A frissen bejegyzett alapítvány alapító okirata szerinti célja többrétű. Fő törekvése, hogy „a konstruktív közéleti vitakultúrát és az egészséges, kiegyensúlyozott társadalmi párbeszédet támogassa a közösségi médiában”.
Emellett célja még
a digitális tudatosság kultúrájának fejlesztése;
a közösségi média használatának oktatása, kiemelten a digitális térben perifériára szorult csoportok számára (idősek, kisebbségiek stb.);
a háttérbe szorult csoportok médiatudatos belépésének támogatása az online térbe materiális és immateriális eszközök alkalmazásával;
a közösségi média biztonságos használatának oktatása fiatalok, szülők és idősek számára;
a konstruktív közéleti vitakultúra és az egészséges, kiegyensúlyozott társadalmi párbeszéd támogatása a közösségi médiában;
a demokratikus alapértékek érvényesülésének elősegítése a digitális térben.
Az alapítvány a hivatalos iratok szerint „kulturális és információs, kommunikációs tevékenységet” végez majd, és céljai elérésére „az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka, továbbá az alapítást követően az alapítványi számlára érkező készpénzadomány teljes összege vagy a természetben nyújtott adomány fordítható”. Az alapítvány vagyonfelhasználásának módja pedig, hogy egyedi kérelmek alapján a támogatásokról elfogadott pénzügyi terv és határozat alapján a kurátor dönt.
A kurátor Szabadosné Tolner Mónika, akinek a neve onnan lehet ismerős, hogy a szakmai kérdésekben a kormánypárti narratívát közvetítő, 2020-ban – többek között az állami pénzosztó, az Átlátszó által Rogán Antal álcivil házipénztáraként emlegetett Batthyány Lajos Alapítvány 30 milliós támogatásával – létrehozott Drogkutató Intézetet működtető nonprofit kft.-nek is ő az ügyvezetője, egyben a kizárólagos tulajdonosa is.
Nyitóképünkön: Orbán Viktor és Partos Bence a Papp László Sportaréna helyszínbejárásakor. Fotó: Facebook / Orbán Viktor
Tüzet kellett oltani a Harcosok Klubja csődje után, és a Fidesznél forró krumpliként dobálták szét egymás között a feladatot. Itt a legszarabb ember is lehet valaki, ha leteszi a nagyesküt, és szolgál.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.