Labancozás és üzengetés helyett együttműködés: miért fontos a GYSEV a magyar vasútnak? – ezzel a felütéssel tett közzé bejegyzést szerda reggel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán.
Vitézy arról írt, hogy nemrég jelentette be a Siemens, hogy leszállította a háromszázadik alacsonypadlós Desiro ML motorvonatot Ausztriába. Kiemeli viszont, hogy a 300 szerelvényből mintegy 15 darabot a Raaberbahn, azaz a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) üzemeltet.
A GYSEV legnagyobb tulajdonosa a magyar, a második legnagyobb az osztrák állam. A vállalatról írva Vitézy megjegyzi, az első világháború előtt alakult a vasúttársaság, a történelmi viszontagságok ellenére a trianoni határ két oldalán ugyanúgy talpon maradt, mint később a vasfüggöny két oldalán. „Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a két ország gondos együttműködéssel őrizte az érzékeny egyensúlyt” – írta a miniszter, majd kihasználta az alkalmat, hogy innen átvezetve odaszúrjon elődjének, a korábbi építési és közlekedési miniszternek.
Az elmúlt évek – Lázár János nevével fémjelzett – vasútellenes korszaka ebben is változást hozott, háborút az osztrákokkal. Lázár nem együttműködni akart, hanem lenyomni a partnert, az ügyben folyó per kapcsán azt nyilatkozta, hogy »Labancok leverve«
– írta.
A jelenlegi miniszter szerdai bejegyzését azzal zárja, hogy a jó viszony helyreállítása az új kormány feladata lesz. Hozzáteszi: ők természetesen nem fogják feladni a magyar érdeket, hanem éppen ellenkezőleg. „A magyar érdek ugyanis az, hogy a GYSEV sikeresen működjön mind Magyarországon, mind Ausztriában. Ez a jó Magyarországnak tulajdonosként is, ez a jó a magyar utasoknak is” – írta.
Lázár és Vitézy viszonya korábban sem volt rózsás, az elmúlt években többször is a nyilvánosság előtt üzengettek egymásnak. Amióta lemondott korábbi, még a Fidesz alatt betöltött államtitkári pozíciójáról, gyakran kritizálta Lázár miniszteri munkásságát. A mélypont a nyilvános üzengetésben alighanem 2024 őszén jött el, mikor Lázár – a HÉV-menetrend esetleges ritkítása kapcsán – azt írta Vitézyről: „Aki most, a Fidesz után Magyar Péter seggét nyalja, nem lehet tárgyaló fél”. Vitézy erre „egy hársfatea elfogyasztását” javasolta a miniszternek, akit amúgy az elmúlt 34 év legsikertelenebb, sőt legkártékonyabb közlekedési minisztereként jellemzett.
A magyar állam 2024-ben vásárolta meg az osztrák építőipari vállalattól, a Strabagtól – amellyel Lázár Jánosnak látványos csörtéje volt tavaly év végén az M30-as autópálya felújítása miatt – a GYSEV részvényeit, amelyeken keresztül hatszázalékos tulajdonrésze volt a vasúttársaságban. Ez kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy az osztrákokat kigolyózzák a cég irányításából. Az üzlet előtt hosszú ideig 66 százalékos tulajdonos volt a magyar állam, 28 százalékos az osztrák, 6 százalékos a Strabag. Miután a magyar állam megvette a Strabagtól a részvényeit, a magyar fél tőkeemeléséről döntöttek, az osztrákokét pedig leszavazták, így 75 százalék fölé nőtt a magyar tulajdoni arány. Az osztrák állam ezután pert indított – ez még most is tart –, mert szerintük jogsértően járt el a magyar fél, úgy zárta ki Ausztriát a tőkeemelésből, hogy az minden, ehhez szükséges feltételt teljesített.
Májusban az Átlátszó hosszú pereskedés után hozzájutott ahhoz a dokumentumhoz, amelyből kiderült, hogy az állam összesen 15 millió eurót, azaz akkori árfolyamon nagyjából 6 milliárd forintot fizetett a részvényekért a Strabagnak, ami másfélszerese a korábban a sajtóban megjelent négymilliárd forintos vételárnak.
A GYSEV az üzlet előtt 430 kilométeres pályahálózatot tartott fenn Magyarországon és Ausztriában, tavaly év elején további 752 kilométernyi vasútpálya üzemeltetésének feladatát kapta meg a kormánytól, amely a MÁV-tól tette azt át hozzájuk.
https://hvg.hu/gazdasag/20250305_752-kilometernyi-vasutvonalat-csatolnak-le-a-MAV-rol-gysev
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Túry Gergely
