Nem lesz „adóötletelés” a Versenyképességi Tanácsban
A Versenyképességi Tanács középtávú versenyképességi programot állít össze Magyarország komparatív előnyeinek minél hatékonyabb kihasználása érdekében – jelntette ki Csillag István gazdasági miniszter.
A miniszter a Versenyképességi Tanács ülését követően ismertette a 2006. végéig tartó, illetve az ezt követő 7 évre vonatkozó program céljait. „A programban szereplő fő témákat várhatóan a következő 2-3 hétben állítja össze a tanács, a konkrét javaslatok az első félév végére születhetnek meg, így segítik a jövő évi költségvetési tervezési munkát is” – mondta a gazdasági tárca vezetője.
A program célját, illetve a tanács munkáját illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a fő cél nem az „adóötletelés” bár az adókra és a járulékokra vonatkozó szabályozások áttekintése is az összeállítás egyik fejezete lesz. „Konkrét javaslatok még nem fogalmazódtak meg, de tény, hogy a magasabb hozzáadott érték előállítását nem támogató intézkedéseket és ezek hatását mérsékelni kell az adópolitikában” – mondta Csillag István. Példaként az iparűzési adót, illetve a képzett munkaerő bérét sújtó, progresszív, sávos adót említette.
A fejezetek a foglalkoztatás, és az oktatási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit, az infrastruktúrapolitika irányát, valamint a befektetés ösztönzés vélhetően időtálló eszközeinek módszereit veszik számba. Az összeállításba mindezek mellett a versenyképességet befolyásoló, elsősorban rövidtávon is változtatandó tényezők kerülnek be. Szavai szerint ide tartozik a bér-, jövedelem- és az adópolitika.
A kormány július 16-i ülésén döntött a Versenyképességi Tanács felállításáról. A testület feladata, hogy folyamatosan vizsgálja, milyen intézkedésekkel lehet elősegíteni Magyarország versenyképességének javítását. A tanács tagjai a pénzügyi, a gazdasági, a munkaügyi, valamint az oktatási tárca, illetve a befektetői érdekképviseletek képviselői. A testület elnöke a gazdasági és közlekedési miniszter, a vállalati képviselők által választott társelnök pedig Sugár András, a Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatója. (MTI)
A program célját, illetve a tanács munkáját illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a fő cél nem az „adóötletelés” bár az adókra és a járulékokra vonatkozó szabályozások áttekintése is az összeállítás egyik fejezete lesz. „Konkrét javaslatok még nem fogalmazódtak meg, de tény, hogy a magasabb hozzáadott érték előállítását nem támogató intézkedéseket és ezek hatását mérsékelni kell az adópolitikában” – mondta Csillag István. Példaként az iparűzési adót, illetve a képzett munkaerő bérét sújtó, progresszív, sávos adót említette.
A fejezetek a foglalkoztatás, és az oktatási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit, az infrastruktúrapolitika irányát, valamint a befektetés ösztönzés vélhetően időtálló eszközeinek módszereit veszik számba. Az összeállításba mindezek mellett a versenyképességet befolyásoló, elsősorban rövidtávon is változtatandó tényezők kerülnek be. Szavai szerint ide tartozik a bér-, jövedelem- és az adópolitika.
A kormány július 16-i ülésén döntött a Versenyképességi Tanács felállításáról. A testület feladata, hogy folyamatosan vizsgálja, milyen intézkedésekkel lehet elősegíteni Magyarország versenyképességének javítását. A tanács tagjai a pénzügyi, a gazdasági, a munkaügyi, valamint az oktatási tárca, illetve a befektetői érdekképviseletek képviselői. A testület elnöke a gazdasági és közlekedési miniszter, a vállalati képviselők által választott társelnök pedig Sugár András, a Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatója. (MTI)