A világ vezető gazdaságaiban a cégek jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkatársak folyamatos képzésére, mint hazánkban, felismerve, hogy a továbbképzések egyértelműen növelik a cég sikerességét – hangzott el a KPMG-BME Akadémia évnyitóján.
A KPMG és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös üzleti iskolájának most induló harmadik tanévében az eddigi megszokott főként pénzügyi képzések mellett, kiemelt szerepet kapnak a tudásmenedzsmenttel és a HR-ismeretekkel foglalkozó kurzusok. Molnár Károly, a BME rektora a cégspecifikus képzések fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy a legképzettebb pályakezdőknek is szükségük van egyrészt cégük saját üzleti megoldásainak és kultúrájának beható ismeretére, másrészt a folyamatos, speciális szakmai képzésekre. Hatékonyságukat jelentősen javíthatja, ha a munkával párhuzamosan szervezett továbbképzéseken szerezhetik meg a szükséges ismereteket.
A KPMG vezérigazgatója, Robert Stöllinger arról beszélt, hogy bár a képzések költségesek, a cégeknek hosszú távon többe kerül, ha nem képzik munkatársaikat: „A megfelelő képzésekre fordított idő és pénz javítja a munka minőségét, a munkafolyamatok hatékonyságát, a vállalatok eredményességét és az ügyfelek, üzleti partnerek elégedettségét. A KPMG szakmai munkatársai számára ezért előírás, hogy egy évben legalább 20 órát, illetve háromévente legalább 120 órát töltsenek szakmai, készségfejlesztő, illetve vezetői továbbképzéseken.”
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a felső szintű vezetők évente átlagosan 3-8 hetet töltenek különböző továbbképzéseken, és erre átlagosan mintegy 2500 eurót költenek – hangsúlyozta előadásában Juhos Andrea, a DBM nemzetközi karrier-tanácsadó cég a magyarországi irodájának ügyvezető partnere. Hazánkban a képzésekre fordított idő és költség is ennek csak töredéke. Ráadásul szervezett képzésről inkább csak a 100 főnél több munkatársat foglalkoztató, többnyire külföldi tulajdonban lévő cégeknél beszélhetünk, az ennél kisebb vállalatok szinte egyáltalán nem szerveznek formális képzéseket dolgozóiknak.
Juhos Andrea kiemelte, hogy miközben a tréningek jelentőségét egyre többen ismerik fel hazánkban is, főként a kis-és középvállalkozások körében, illetve a közszférában még jelentős a lemaradás, ahol a továbbképzéseket többnyire felesleges, vagy nehezen megtérülő költségnek tekintik.
Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke – és az azt működtető KBA Oktatási Kft. ügyvezető igazgatója – elmondta, hogy az elmúlt tanévben, a finanszírozási nehézségek ellenére, a közigazgatásban is nőtt az érdeklődés a KPMG-BME Akadémia MKI által akkreditált képzései iránt. A főtisztviselői karnak például több mint 120 tagja vesz részt a jelenleg is folyó tudás-, változás- és projektmenedzsment-kurzuson. Egyre népszerűbbek a kihelyezett, cégre szabott képzések is, a témák közül pedig a nemzetközi számviteli standardokkal foglalkozó IFRS-tréningek voltak a leglátogatottabbak.
A most kezdődő tanévben, többek közt, új kurzus indul az uniós támogatások pénzügyi és gazdasági kontrolljáról, az Egyesült Államok adójogáról, az értékesítés hatékonyságának növeléséről, valamint az Amerikában bevezetett, a felelős vállalatirányítás szimbólumává vált Sarbanes-Oxley-törvényről és annak nemzetközi hatásairól.
A tudásmenedzsment-mesterkurzus mintájára új tanfolyam indul a humán tőke fejlesztéséről is. A gyakorlatorientált képzés előadásain kilenc alkalommal, más-más cégek HR-vezetői mutatják be a náluk sikeresen működő módszereket és gyakorlatokat a kiválasztástól kezdve a motiváláson át a teljesítménynövelésig. (hvg.hu)
