Mindenki rémálma a katasztrofális pillanat, amikor egy társaság előtt lebőg és köznevetség tárgya lesz. Különösen kellemetlen a helyzet, ha mindez a munkahelyeden következik be, ahol a történet egyhamar nem évül el: az emlékezetes esetek villámgyorsan elterjednek, és évek múltán is kíméletlenül előkerülnek egy-egy céges vacsorán vagy összejövetelen.

Csak felszólalásod pillanatában veszed észre - a heti értekezleten vagy egy üzleti tárgyaláson -, hogy elfelejtetted fölhúzni a cipzárt a nadrágodon/szoknyádon, félregomboltad a blúzodat/ingedet, esetleg egy darabka vécépapír ragadt cipőd sarkára a mosdóból kijövet? Ezek a mások számára mulatságos, ám az elszenvedőnek kínos pillanatok sokkal inkább az eszünkbe vésődnek, mint azok a zavarbaejtő helyzetek, amelyeket családunk, barátaink körében élünk meg. Ráadásul ilyenkor soha nincs idő a mérlegelésre, hogyan jöhetnénk ki a lehető legjobban az adott helyzetből. Rendszerint azonnal reagálni kell. Ha valamit elrontottál, egyszerű a dolog, elnézést kérsz, és igyekszel helyrehozni hibádat. Ám ha csak homályosan érzékeled, hogy valamit elszúrtál, már nehezebb a helyzet.

Vicces vagy kínos? Pillanatkép © sxc.hu

Verbális lebőgés

A legkellemetlenebbek azok a szituációk, amelyeket megelőzhettél volna, ha előbb gondolkodsz, és csak azután beszélsz. „Ez a nyakkendő nem áll jól önnek, uram” - a megállapítás lehet, hogy igaz, ám sosem szerencsés, különösen, ha kollégádnak, felettesednek címzed. Ha azok közé tartozol, akik véleményüket azonnal megosztják másokkal, még akkor is, ha észrevételüknek nincs helye az adott pillanatban (a főnök öltözékének kritizálása amúgy sem jó taktika), az irodában fogd vissza magad. Egyrészt nem biztos, hogy kollégáid kíváncsiak a véleményedre, másrészt megbánthatod őket meggondolatlan szavaiddal. Az sem elhanyagalható szempont, hogy miként ítélnek meg: a villámgyors észrevételek és az „ami a szíveden az a szádon” magatartás ronthat megítéléseden. Az iroda zárt közösség, ahol a kényszerű összezártság csak ritkán eredményez oldott légkört, melyben mindenki kedvére viccelődhet, következmények nélkül kritizálhat, véleményezhet másokat.

Írásbeli bakik

A téves címzetthez eljuttatott e-mail egy bocsánatkérő üzenettel vagy telefonnal korrigálható. Ám ha a küldemény tartalma bizalmas jellegű, és nem a célszemély postafiókjában landol, már nehezebb kimagyarázni. Az „ugye milyen béna cipőt vett a főnök felesége” típusú megállapításokat hagyd ebédszünetre vagy munka utánra: ügyelj arra, hogy ha barátaidnak vagy olyan kollégának küldesz levelet, akivel bizalmas a viszonyod, mindig ellenőrizd, hogy valóban a címzettnek továbbítod. Az elégedetlenkedő, esetleg főnököt cikiző leveleket ne céges e-mail címedről küldd, és lelkiéletet se munkaidőben élj, így nem kerülhetsz kínos helyzetbe. Arra is érdemes figyelni, hogy a reply all (válasz mindenkinek) gombot csak akkor nyomd meg, ha a tartalom az eredeti levél összes címzettjére tartozik. Ha csak a feladónak szánod a választ, a többieket vedd le a címzettlistáról.

Őszinteség, körültekintés nélkül

Az álláskeresők bizarr pillanatai

Apró hazugságok az önéletrajzban: felértékelt nyelvtudás, vezetői állás egy nem létező cégnél. Furcsa történetekből, vicces helyzetekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. A cikkért kattintson ide.

Ha bizalmas információkat osztasz meg barátaiddal, kollégáiddal a munkahelyeden, mindig ellenőrizd, hogy csak az hallja, akire tartozik. Kínos, ha a női mosdóban vagy a konyhában, étteremben beszéled ki kollégáidat vagy árulsz el olyan céges információkat, amelyeket rajtad kívül más nem tudhatna, közben mindez illetéktelenekhez is eljut. Ügyelj arra, hogy munkaidőben kivel, miről beszélgetsz, a bizalmas csevegést halaszd későbbre.
 Váratlan helyzetek

Nem lehet felkészülni az értekezleten ölbe boruló kávéra, a kilincsben fennakadó szoknyára/nadrágra, ahogy a vizes padlón való megcsúszás, esés sem mindig védhető ki. A megjelenésből - öltözködés, hajviselet -, viselkedésből adódó kínos pillanatokat csak humorral és lélekjelenléttel lehet feszengés nélkül átvészelni. Hasonló helyzetben ne arra koncentrálj, hogy „mit gondolnak most a többiek, de kínos, így leégtem”, inkább nevess magadon. Így gyorsabban túl leszel a dolgon, és a többiek emlékezetében sem oltári lebőgésként, sokkal inkább vicces pillanatként marad meg ez a pár pillanat.