Mérnökök: hogyan tudnak elhelyezkedni?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) utókövetéses vizsgálatában 2006-ban, nappali tagozaton diplomát szerzett magyar állampolgárságú hallgatókat - mérnököket, matematikusokat, mérnök-fizikusokat és műszaki menedzsereket - kérdezett.  A felmérésben részt vevők 2008. február 29-ig megélt munkaerő-piaci tapasztalataikról számoltak be.

Az eredményekből kiderül, hogy a 2006-ban az egyetemen gazdasági szakon végzettek 92 százaléka munkaviszonyban van, vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatják, illetve vállalkozó. 2007. évi havi bruttó átlagjövedelmük 328 ezer forint volt, a 2008. februári havi átlagkeresetük pedig 288 760 forint. (Összehasonlításképpen a KSH szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagjövedelme 2007-ben 255 580 forint volt).

A diploma értéke © Végel Dániel

Az álláskeresés a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek háromnegyedénél már a tanulmányok befejezése előtt elkezdődik. Azok a hallgatók, akik nem helyezkedtek el a záróvizsgájukig, átlagosan 4 hónapon belül találtak munkát. A válaszadók egyharmada nyilatkozta, hogy az egyetemen oktatott anyag ismerete munkájához elengedhetetlen illetve jól hasznosítható, további 50 százalék szerint használható. A megkérdezettek több mint a fele szerint szakmája erkölcsileg legalább jól megbecsült, 80 százalék szerint szakmáját anyagilag is megbecsülik.

A 2006-ban végzett hallgatók 96,5 százalékát támogatta anyagilag a családja. Állami támogatásban a volt hallgatók 78,2 százaléka részesült, munkajövedelemről 47,3 százalék tett említést. A tavalyi évhez képest kismértékben nőtt a tanulmányaik során diákhitelt igénybe vevők aránya (30,3 százalék).

A 2006-ban végzettek 64,1 százaléka a végzést követő időszakban részt vett vagy jelenleg is részt vesz továbbképzésen. A végzettek többsége vagy a munkaadójuk nem csupán a távoli jövőben, hanem már gyakorlatilag a munkakezdés időszakában igényli megszerzett tudásának kiegészítését, bővítését. Az igényeket nem befolyásolja, hogy valaki részt vett-e már továbbképzésen. Akik eddig még nem vettek részt továbbképzésen, a jövőben is kisebb hajlandóságot mutatnak rá: 77,6 százalékuk jelezte igényét, míg a továbbképzésben korábban részt vevők 92 százaléka, a jelenleg részt vevőknek pedig 93 százaléka. 

A diplomát szerzettek körében a továbbtanulás legfőbb motivációja a karrier (51,5 százalék), illetve az ismeretek frissítése (32,7 százalék).

A megkérdezettek több mint egynegyede ismerősök segítségével helyezkedett el, így továbbra is ez a legsikeresebb álláskeresési csatorna, az elhelyezkedésben betöltött szerepe előző évhez képest nőtt. A kapcsolati tőke ilyen formán történő kihasználása főként a Gépészmérnöki Karra, az Építészmérnöki Karra, valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karra volt jellemző. Az online állásközvetítő oldalak aránya csökkent az előző évhez képest.

Az online álláskeresés csak az utóbbi egy évben esett vissza, az elmúlt hat évben ötszörösére nőtt, míg a nyomtatott termékek sikeressége a 2000-ben végzettek körében mért érték negyedére esett vissza.

Forrás: BME. (A felmérés eredményeit a BME GTK Üzleti Tudományok Intézetének nyílt napján is ismertették.)