Idén az 127 500 továbbtanulni vágyó közül 90 600-an jelentkeztek alapképzésre. Egységes, osztatlan képzésre 10 200, felsőfokú szakképzésre 6500 jelentkező akadt. A 2009/2010-es tanévben, csakúgy, mint tavaly, 56 ezer diák felsőfokú tanulmányait támogatja az állam.
Melyek voltak a legnépszerűbb szakok 2009-ben?
Első helyen legtöbben, 5042-en valamelyik főiskola vagy egyetem turizmus-vendéglátó szakát jelölték meg. A toplista második helyén a gazdálkodási menedzsment képzés áll, ezt 4302-en választották. 3067-an jelentkeztek mérnök informatikus szakra, míg 3007-en kommunikáció és médiatudományt szeretnének tanulni. A pénzügy és számvitel „csak” az ötödik az idei ranglistán, 2978-an jelölték meg első helyen, míg a jogászképzés a hatodik legnépszerűbb terület: 2660-an választották. A topszakokról részletesebben a HVG oktatási portálján, az Eduline-on olvashat.
Mesterképzés
2009-ben kétszer annyian jelölték meg első helyen valamely egyetem vagy főiskola mesterképzését, mint tavaly, összesen 17 ezren. Legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) pedagógiai és pszichológiai, valamint bölcsészettudományi karán szeretnének továbbtanulni. A főiskolák mesterképzése közül a Nyíregyházi Főiskola pedagógusképzése került be a tíz legkedveltebb mesterszak közé.
© Stiller Ákos |
Érdekességek
A legidősebb felvételizők idén töltik be 70. évüket. Az idei korrekorderek közül hárman levelező tagozaton folytatnák tanulmányaikat. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tájékoztatása szerint idén az összes felvételiző átlagéletkora 23 év. Egy jelentkező átlagosan 3-4 intézményt jelölt meg.
Pontszámítás
A 400+80 pontos felvételi rendszer tavaly „vizsgázott” először, a 2008-as tapasztalatok alapján idén már nyugodtabban számolgathatták pontjaikat a továbbtanulni vágyók. A legmagasabb összpontszámot alapképzésre vagy egységes osztatlan képzésre jelentkezők esetében a következőképpen számolják: a megszerezhető legmagasabb, 200 tanulmányi pont mellé legfeljebb 200 érettségi pont jöhet, plusz a többletpontok, maximum 80.
A másik lehetőség, hogy a jelentkező megduplázza érettségi pontjait (így maximum 400 pontot kaphat), amihez jöhetnek még a többletpontok (legfeljebb 80). Alapképzésre vagy egységes osztatlan képzésre azt vehetik fel, akinek legalább 160 pontja van, de ebbe nem számítanak bele a többletpontok, csak azok, amelyeket az emelt szintű érettségiért kap a jelntkező. Aki ily módon legalább 140 pontot szerez, felsőfokú szakképzésre felvehető. Ők a következő pontszámítási lehetőségek közül választhatnak: megkétszerezik a tanulmányi pontjaikat, a tanulmányi és az érettségi pontjaikat összeadják vagy az érettségi pontjaikat megkétszerezik. Természetesen mindhárom esetben ehhez jönnek még a többletpontok.
Többletpontok járnak az emeltszintű érettségiért, vizsgatárgyanként 40 (bizonyos feltételekkel), a nyelvvizsgáért, „C” típusú középfokúért 35 pont, „C” típusú felsőfokúért 50 pont (nyelvvizsgákért maximum 50 többletpont adható). OKTV-n, valamint Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen elért eredményekért szintén többletpontok járnak (ezeknek száma helyezésenként változik). 30 többletpontot jelent szakirányú továbbképzés esetén az OKJ-s bizonyítvány. Többletpont jár annak, aki hátrányos helyzetű (25), fogyatékos (50), vagy GYES-en van (50). Az érettségi, a tanulmányi és a többletpontok számításáról bővebben itt olvashat.
Mire elég? Pontszámítás központilag
A felvételi összpontszámot, és hogy ez kinek mire volt elég, számítógépes algoritmus segítségével számítják ki. Ez egyszerre vizsgálja a jelentkezők felvételin elért összpontszámát, az intézményi rangsort, amelyet a jelentkezők állítottak fel, a felsőoktatási intézmények kapacitását és az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók keretszámát.
Tavaly sehol sem volt szükség maximális pontra a bejutáshoz. A Budapesti Corvinus Egyetem nappali tagozatos alapképzésén nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek volt a legnehezebb dolguk, itt ugyanis 475 pont volt határ. 465 pontot kellett elérniük az Eötvös József Főiskola német nemzetiségi óvódapedagógus szakára felvételizőknek.