Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Ráció című szakmai lap interjújában azt mondta, nem lepődtek meg az államtitkárságon a tárgyalt oktatási koncepció tartalmával ellentétes Széll Kálmán Terv részletein.

"A közoktatási törvényen hónapok óta dolgozunk, a koncepcióját még nem hagyta jóvá a kormány, az mindaddig csak vitaanyag. Ugyanakkor természetesen a kormányzati céloknak megfelelően alkotjuk meg" - mondta el a lapnak. "A Széll Kálmán tervben megfogalmazott kormányzati célkitűzések majd a törvényekben öltenek végső formát, és addig még tisztulnak az elképzelések" - tette hozzá.

A tankötelezettség korhatárának 18-ról 15 évre való lecsökkentésével kapcsolatban Hoffmann Rózsa azt mondta: a kormány "egyöntetű törekvése, hogy minden gyermek boldoguljon, ki-ki akarata, ambíciója és tehetsége szerint. Lehetőleg mindenki szerezzen szakképzettséget, tehát legalább 17 éves koráig maradjon bent az iskolarendszerben".

"A kormány szándéka természetesen nem az, hogy szakképzetlen fiatalok hagyják el tömegesen az oktatás rendszerét, hanem egy létező, a közoktatás által nehezen kezelhető helyzetre kínál megoldást. Nem történik más, mint hogy azoknak a fiataloknak, akik hosszú évek óta nem tanulnak és emiatt háromszor, négyszer, ötször ismételnek meg egy-egy évfolyamot, megadja a lehetőséget, hogy eldöntsék, tanulnak, vagy inkább munkába állnak" - fejtette ki.

"Most évi több ezer tanulni nem akaró fiatal egy életen át munkanélküli lesz azért, mert nincs választása, holott ha valaki ugyan nem akar, tud tanulni, még lehet kiváló szakember, aki el tudná tartani magát és családját, és nem segélyért állna sorba. (...) Ha egy gyerek 15 évesen még az alsó tagozat harmadik osztályába jár, akkor őt a 18 éves tankötelezettségi korhatár sem segíti abban, hogy befejezze általános iskolai tanulmányait és a legalapvetőbb - 8 általános iskolai- végzettséggel lépjen ki a rendszerből" - magyarázta a lapnak az oktatási államtitkár.

A jelenlegi szabályozás szerinte sem jó, "hiszen a túlkoros diákok a legtöbb iskolában ellehetetlenítik az oktatást, bomlasztják a tanórák rendjét, negatívan befolyásolják fiatalabb társaik morálját". "Ráadásul a tanulni nem szándékozókban is azt erősíti, hogy éveken át lehet lazsálni, nem kell a kötelezettségeket teljesíteni. Nem kell túl nagy képzelőtehetség ahhoz, hogy belássa bárki, milyen képtelen helyzethez vezet, amikor egy 9 éves gyereknek egy 15 éves többszörös évismétlő  a padtársa" - fogalmazott Hoffmann.

A pedagógusok életpályamodelljét azért nem támogatják a szakszervezetek, mert "nem jelent a pályán lévőknek reális megoldást". Ezzel kapcsolatban az államtitkár úgy vélekedett: "a pedagógus életpályamodell szükségességének megkérdőjelezése súlyos szakmai tévedés". "Vitán felül áll az a tény, hogy ennek kidolgozása nélkül nem remélhető a közoktatás megújítása, az oktatás színvonalának emelése, eredményességének javítása" - mondta a Rációnak.

"A pedagógus életpályamodell törvény bevezetése felmenő rendszerben történik, legjobb esetben 2013-ban kerülhet rá sor. Nyílt titok, hogy az egyes intézkedések életbeléptetéséhez jelentős többletforrásokra van szükség, így az ütemezés a költségvetés helyzetétől, az ország teherbíró képességétől függ" - jelentette ki Hoffmann Rózsa.