Fojtogató munkahelyi légkör: mit tehet a vezető?
A munkahelyi légkör jelentősen befolyásolhatja a munkavállalók egyéni teljesítményét, ezáltal a vállalat hatékonyságát. Ideig-óráig bírják is a dolgozók a nyomást, azonban eljön egy pont, amikor lépnie kell a vezetésnek, különben a kollégák tömeges felmondására lehet számítani. Van ellenszer?
Egyáltalán nem mindegy, milyen légkör fogadja a dolgozót nap mint nap a munkahelyén - legyen szó szellemi vagy fizikai munkáról -, ez ugyanis nagymértékben kihat az egyéni teljesítményre és a céges hatékonyságra. Befolyásolja az összképet a dolgozók leterheltsége, a munkatársak közti együttműködés hiánya és konfliktusok száma, a vezető habitusa, viselkedése, a juttatások mértéke, valamint a munkakörnyezet (berendezés, megvilágítás, zsúfolt elhelyezés, stb.) is.
A bérezés és a hozzá kapcsolódó munkakörök kialakítása, feladatok meghatározása mindenképp kulcskérdés, főleg, hogy a válság hatására sokan ugyanannyi (vagy kevesebb) pénzért korábbi feladataiknál jóval többet kénytelenek vállalni. A megfelelő ösztönzés ilyenkor elengedhetetlen, csakúgy, mint a rendszeres értékelés, biztatás, dicséret. Ezek, amelyek a leggyakrabban elmaradnak.
Emellett vezetőként érdemes odafigyelni a munkaszervezési kérdésekre is. Hamar kiégéshez (burnout szindróma) vezethet, ha rendszeresen túl hosszúra nyúlik a munkaidő, az értekezletek pedig többnyire délután 5-kor, 6-kor kezdődnek.
Az ad-hoc meetingek persze időnként beleférnek, de a munkavállalókat az esetek nagy részében nem árt előre tájékoztatni a megbeszélés témájáról, illetve szerencsés időben eljuttatni hozzájuk a szükséges szakmai anyagokat is a felkészüléshez. Tanácsos továbbá a több órás értekezleteket időnként megszakítani, ha ugyanis elmarad a szünet, az legalább annyira frusztráló lehet, mint a hosszú várakozás, késve kezdett megbeszélés.
A munkahelyi környezetre is oda kell figyelni, ugyanis a túl zsúfolt elhelyezés, vagy egy nagyon sötét, levegőtlen iroda szintén rossz hatással lehet a dolgozók közérzetére, munkakedvére. A vezető elzárkózása sem vezet jóra, a beosztottak ugyanis joggal érezhetik azt, hogy magukra hagyták őket a problémáikkal.
Nézzük, melyek a legfontosabb lépések, amiket egy vezető/HR-es megelőzésként tehet:
- nyílt, őszinte kommunikáció kialakítására a beosztottakkal
- a belső kommunikációs csatornák (értekezlet, hírlevél, intranet stb.) rendszeres használata
- a vitás helyzetek, a munkavállalók közti konfliktusok megoldásában való aktív közreműködés
- tisztázott feladatkörök, prioritások
- a munkaidő korrekt kezelése
- a magánélet tiszteletben tartása
- csapatépítés közös programokon, tréningeken
- a munkahely hangulatos berendezése, világos, nem túlságosan zsúfolt terek.
Árulkodó jelek: miből vehetjük észre, hogy kiégtünk?
Ki ne érezte volna már, hogy elfáradt a motor, munkája már nem okoz örömet, kiégett? A burnout szindrómát évtizedek óta ismerik és kezelik, ám míg külföldön egyre több kutatás lát napvilágot a témában, addig a hazai helyzet aggasztó. Nem veszünk tudomást a tünetekről, legyintünk, majd megoldódik, és csak legvégső esetben kérünk segítséget. Mi vezet a teljes kiégéshez? Szakembereket kérdeztünk.
