Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
„Hiába szeretett volna valaki egy adott intézményben tanulni, ha az általa választott szakon nem indulhatott államilag finanszírozott képzés és nem tudja megfizetni a költségtérítést, így már be sem adta jelentkezését. A felvételiző így jó eredménye ellenére sem tud tanulni az adott intézményben” – nyilatkozta a BKF rektora, Vass László.
A rektor szerint nagy kockázatot jelent a túlságosan alacsonyan megállapított költségtérítési összeg, ami a jövőben akár a képzés fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.
Stiller Ákos
Torz ponthatárok
Az állami helyekért folytatott küzdelem erősen megemelte a ponthatárokat azokon a szakokon, ahol viszonylag kevés államilag finanszírozott férőhely volt, és sokszoros túljelentkezés. A költségtérítéses ponthatárokat nézve most nem látható a felvételizők között folyó valódi verseny. „A szabályoknak megfelelően az első körben kialakított ponthatárok lesznek a pótfelvételi körben is a belépési pontszámok. Az általában választott 240-es ponthatár tehát nem a jelentkezők „minőségét” tükrözi, hanem azt, hogy az intézmények igyekeznek megnyitni a kapukat a pótfelvételizők előtt” – hangsúlyozza a rektor. A legalsó ponthatár száma helyett sokkal többet mondana a felvételizők középiskolai felkészültségéről a felvettek átlag-pontszáma, és a pontszámaik eloszlása, de ez még mindig nem arról szól, hogy milyen a szakmai beválásuk felsőfokú tanulmányaik során, vagy a végzésük után a rektor szerint.
Felemás siker
Vass László úgy véli, a kormány azon szándéka, hogy műszaki és természettudományi területre terelje a hallgatókat, a felvettek számát tekintve sikeres. Akik ezekre a szakokra jelentkeztek sok esetben alacsony pontszámokkal tudtak bejutni az államilag finanszírozott helyekre. Jó lenne, ha sikeresen és jó színvonalon tudnák majd teljesíteni a képzési követelményeket – összegzett a rektor.
