szerző:
Bakos Dalma

Január elsejétől lép hatályba az új Munka törvénykönyvének több, idén elfogadott módosítása. Ezeknek a változásoknak a nagy része a szabadságra vonatkozik, de rövidebb lesz a kiküldetés időtartama, valamint a távolléti díjat is másképp kell majd számolni.

Az új Munka törvénykönyvének jelentős része már júlisban hatályba lépett, de a régi törvénynek több rendelkezése még december 31-ig életben volt. A 2013. január elsejétől érvényes módosítások szerint hosszabb ideig tarthat majd a nyaralás, ellenben kevesebb végkielégítés jár. Hogy pontosan mi változik, és az hogyan befolyásolja a dolgozók mindennapjait, arról Hetényi Kinga és Gergely Krisztina, a Schönherr-Hetényi ügyvédi iroda jogászait kérdeztük.

Sokaknak máshogy jár a szabadság

Az új törvényszöveg alapján a szabadság időtartama ugyan nem változik, de a 30 napnál tovább tartó keresőképtelenség, például súlyos betegség után nem jár a dolgozónak szabadság. Így ha valaki 7 hónapig marad ki a munkából, az első hónapra megilleti őt szabadság, de a maradék hat hónapra nem. Ez akkor is életbe lép, ha adott naptári évben a dolgozó többször is beteg kisebb-nagyobb időszakokban, és ezeket összeadva túllépi a munkavállaló a 30 nap keresőképtelenséget.

Január elsejétől a szabadság kiadásának időpontja is változik – a dolgozók kárára. Az eddigi egy hónapos határidő ugyanis 15 napra rövidül. Hetényi szerint ennek fényében akár fel is értékelődhetnek a last minute utak.

Nem mindegy, mikor akarjuk otthagyni a munkapadot
©

De nemcsak ez az egy dolog, ami a szabadság tervezését befolyásolja: december 31-ig ugyanis az alapszabadság negyedével a dolgozó rendelkezett, azaz akkor vette ki, amikor akarta. Jövőre viszont a munkáltató évi 7 munkanapot legfeljebb két részletben köteles a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. Hetényi Kinga szerint ez a szabályozás nem hoz majd drasztikus változást, a tapasztalatok alapján ugyanis alapvetően a dolgozók mondják meg, mikor mennek szabadságra. Az Mt. ugyanakkor azt is megszabja, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább egy huzamban 14 nap legyen, hacsak ettől eltérően nem állapodnak meg a felek. Ez utóbbi sem számít a szakemberek szerint újkeletűnek, főleg a multiknál alkalmazzák, elsősorban a kiégés megelőzése miatt.

Főszabályként a szabadságot továbbra is az esedékesség évében kell kiadni, de ha a felek másként állapodnak meg, a szabadság 1/3 részét ezentúl a munkáltató a következő naptári év végéig is kiadhatja. Ám ha a munkaviszony október elsején, vagy utána kezdődik, akkor a munkáltató a szabadságot az követő év március 31-ig adhatja ki.

Könnyítést jelent viszont az a dolgozónak, az eddigi gyakorlattal ellentétben nem kell visszafizetnie, ha a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki annál, mint ami őt megillette.

Lényeges változás lesz a kismamáknak, hogy ezentúl nem pénzt, hanem szabadságot kapnak. Eddig ugyanis a kismama a szülés után dönthetett úgy, hogy az első hat hónapra járó szabadságra majd később igényt tart, vagy kérhette annak kifizetését is. Utóbbi lehetőség azonban megszűnik. „Nehezen érthető, miért nem engedi a jogszabály ennek a szabadságnak a pénzben való megváltását, hiszen a nők a gyermekkel töltött három év után tényleg vissza akarnak menni dolgozni” – mondta Hetényi, hozzátéve, a munkáltató is számít a kismama munkavégzésére.

Kölcsön is adhatják a munkavállalót

Az új munka törvénykönyve szerint a dolgozót átmenetileg foglalkoztathatják már munkakörben, más telephelyen, de még más cégnél is. Erre eddig is volt példa, a válság miatt néhány gyár úgy döntött, átmenetileg leáll a termeléssel, de a dolgozóit nem akarja elveszíteni, így arra az időtartamra inkább kölcsönadja más cégnek. (A TEVA sajóbábonyi gyárában például ezt akarja alkalmazni.) Az áthelyezés a jövőben évente legfeljebb 44 nap, vagy 352 munkaóra lehet. Mindez enyhítést jelent, eddig ugyanis 110 nap volt a maximum.

Szakértők szerint érdekes, hogy az Mt. a kiküldetéshez, áthelyezéshez földrajzi korlátokat nem állít fel, így akár az is elképzelhető, hogy a főnök az alkalmazottját egy hónapra áthelyezi Szolnokról a záhonyi telephelyére. Hetényi Kinga szerint azonban emiatt nem kell aggódnia a munkavállalónak, mert ez olyan aránytalanság, hogy akár perben is megtámadható.

Érdekes változás lesz az is, hogy a Munka törvénykönyve a jövőben nem ismeri az átlagkereset fogalmát, hanem helyette távolléti díjjal számol. Korábban a felmentési időre, végkielégítésnél az átlagbér alapján számolták ki a dolgozó járandóságát. A jövőben viszont a bonyolult számításnak köszönhetően sokkal kevesebb lesz a távolléti díj, de szakértők szerint azért is, mivel a rendkívüli munkavégzés ellenértéke nem fog beleszámítani a távolléti díjba.

Bakos Dalma Karrier

Így változik a dolgozók élete vasárnaptól

Vasárnaptól lép hatályba az új Munka törvénykönyve. Bizonyos rendelkezések még 2012. december 31- ig érvényben maradnak, de már a mostani módosítás is rengeteg változással jár. A hvg.hu összeszedte ezek közül a legfontosabbakat.

Felborult a tűzoltóautó a diákoknak tartott bemutatón Vácon – videó

Felborult a tűzoltóautó a diákoknak tartott bemutatón Vácon – videó

Ingyen tölthető a Grand Theft Auto: San Andreas, az egyik legjobb GTA

Ingyen tölthető a Grand Theft Auto: San Andreas, az egyik legjobb GTA

Jogerős: jár a kártérítés a gyöngyöspatai roma diákoknak a szegregáció miatt

Jogerős: jár a kártérítés a gyöngyöspatai roma diákoknak a szegregáció miatt

Először vezetheti nő az Európai Központi Bankot

Először vezetheti nő az Európai Központi Bankot

Élet a fizetőfal mögött: elindult a hvg360

Élet a fizetőfal mögött: elindult a hvg360

A Belügyminisztérium sem vizsgálódik a Microsoft-botrányban

A Belügyminisztérium sem vizsgálódik a Microsoft-botrányban