Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A változtatást, annak támogatói szerint, a pályakezdők körében tapasztalható magas munkanélküliség indokolja és azt a munka törvénykönyvének a szaktárca műhelyében készülő módosítása tenné lehetővé 2014 januárjától.
A módosítás a köz- és a magánszférában dolgozó nyugdíjasokra egyformán vonatkozna, ugyanakkor nem lenne kötelező jellegű, csupán lehetőséget adna arra, hogy a munkaadó a nyugdíjkorhatár betöltésére hivatkozva mondjon fel alkalmazottjának. A hatályos szlovák jog alapján a nyugdíjas alkalmazottak ugyanolyan védettséget élveznek, mint a többi munkavállaló, azaz fegyelmi vétség vagy létszámleépítés miatt bocsáthatóak el, illetve akkor, ha nem képesek betölteni a munkakörükből adódóan rájuk háruló kötelességeket.
A módosítás ellenzői szerint a változtatás sérthetné az alkotmányt és nem hozna érdemi eredményt, mivel az elbocsátandó nyugdíjasok többsége olyan alacsonyan fizetett munkaköröket tölt be, amelyek iránt a pályakezdők érdeklődése nem lenne számottevő. A javaslat kritikusai arra is rámutatnak, hogy a módosítás nem érintené a kiöregedett bírákat, ügyészeket, képviselőket és közjogi méltóságokat sem, akik magasabb béreik, illetve nyugdíjaik révén a legtöbb forrást vonják el a közpénzekből.
"A javaslat erősen diszkriminatív és nem is célirányos, hiszen a legmagasabb bevételekkel rendelkező közjogi méltóságokat nem érinti, de ellehetetleníti azokat a nyugdíjasokat, akiknek megélhetés kérdése, hogy alacsony nyugdíjuk mellett dolgozni tudjanak" - mondta a tárca javaslatáról az MTI-nek Németh Gabriella, a Magyar Közösség Pártja szociális ügyekért felelős alelnöke.
A szaktárca módosítása kapcsán, részben hasonló javaslattal állt elő a pozsonyi parlament második legerősebb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is. Az ő elképzelésük csak az állami és közigazgatásban dolgozó nyugdíjasokat érintené, rájuk viszont kötelező jelleggel vonatkozna, vagyis az érintett nyugdíjasoknak választaniuk kellene, hogy alkalmazotti viszonyukat vagy a nyugdíjukat akarják megtartani.
