Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A GVH versenytanácsa február 6-i tárgyalásán megállapította,hogy a Promo-Indra Consorcio Rt. a 2004-2005. év során vásárlói klubokat szervező és működtető tevékenységét fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon reklámozta. A versenytanács az eljárás alá vont céget 5 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
A hivatal január 31-i tárgyalásán azt állapította meg, hogy a Common Based Kft. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy vásárlói klubot szervező reklámjaiban nem adott tájékoztatást az általa nyújtott szolgáltatás egyes, a fogyasztói döntések szempontjából lényeges tulajdonságáról. A GVH a jogsértő vállalkozást 1 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
A Promo-Indra ellen lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásban a GVH megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás szinte csak kulcsszavakat tartalmazó reklámja azért sértette a versenytörvény vonatkozó rendelkezéseit, mert hirdetései szövegében használt szavak és kifejezések önmagukban valamint szövegkörnyezetükben azt a hamis látszatot kelthették, hogy a Promo-Indra áru- illetve ingatlanvásárlási hitel nyújtásával foglalkozik.
A reklámok tartalma alapján még arra is következtethetett a fogyasztó, hogy a Promo-Indra a piacon elérhetőnél kedvezőbb feltételekkel nyújt hitelt. A Common Based Kft. ellen lefolytatott eljárásban során a hivatal kiderítette, hogy a fogyasztó arra gondolhatott, hogy reklám összhatása eredményeként arra a következtetésre juthatott, hogy a Common Based Kft. pénzügyi szolgáltatást kínál.
Ezzel szemben valójában egyfajta "belső hitelezést" szervezett a fogyasztói csoport tagjai között, miközben a cég ténylegesen nem rendelkezett a reklámokban feltüntetett összegekkel. A Common Based Kft. továbbá elhallgatta reklámjaiban az általa kínált szolgáltatás alapvető tulajdonságait. Semmilyen formában ugyanis nem tett utalást a sajátos "belső hitelezés" konkrét megvalósulásával kapcsolatban álló szerencseelem(ek) létére. Továbbá az sem derült ki, hogy a fogyasztó hogyan jut hozzá a hirdetésben szereplő áruhoz. A külön lefolytatott két versenyfelügyeleti eljárás tárgyát az úgynevezett vásárlói klubok szervezésével kapcsolatos, versenyjogilag releváns magatartások képezték.
