Szállítmányozói piac

A magyar szállítmányozói piac 2005-ben 10 százalékkal bővült, a  mérlegadatok alapján mintegy 270 milliárd forintárbevételt ért el a 79, főtevékenységként szállítmányozást végző vállalkozás. Kiemelte, hogy az összes múlt évi szállítmányozási árbevételen belül a 34 százalékos részesedéssel rendelkező vasút 12 százalékos növekedést ért el.  A közúti szállítmányozás, amely az egész piac 33,5 százalékát adja,  25,5 százalékkal növelte árbevételét, míg a 10,3 százalékos részesedéssel bíró légi speditőr tevékenység árbevétele érte el a legjelentősebb, 56,2 százalékos növekedést. A konténeres tevékenység 6,7, a logisztikai 5,3, a gyűjtőárus 4,6, a vámügynöki szolgáltatás pedig 1,5 százalékos részesedéssel rendelkezik. Forrás: MSZLSZSZ

Az államtitkár többek között erről beszélt Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének (MSZLSZSZ) éves közgyűlésén. Horváth Zsolt Csaba szerint nem életszerű a közúti fuvarozók azon kérése, hogy a közúti szállítmányozási tevékenységet külön rendeletben szabályozzák, mert olyan speditőr, aki csak közúti áruszervezéssel foglalkozna nem igen működik.

Támogatja, hogy minden fuvarozási alágazatra egyaránt érvényes szállítmányozói tevékenységet szabályozó rendelet szülessen a közeljövőben.

Hozzátette, hogy 2007 és 2013 közötti II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a kormány feladata a 13 kiemelt logisztikai központtal összefüggésben, hogy megépítse a jelentős beruházást igénylő, és csak hosszú távon megtérülő külső infrastruktúrát, az ipari vágányokat, illetve a kikötői partfalat a folyók közelében
találhatóknál.

"Ezzel a kormány elősegíti, hogy a szállítmányozók és fuvarozók kiaknázhassák Magyarország legnagyobb "kincsét", a földrajzi fekvéséből adódó előnyöket, és az ország a távol-keletről érkező áruk uniós kapuja lehessen" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.