Nem mindenkitől várják el a minimumadót

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kedden jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a hétfőn elfogadott, a vállalkozásokat érintő egyes adózási intézkedések megsemmisítése érdekében. Az MKIK nem tartja elfogadhatónak, hogy a 2006. évre előirányzott intézkedések hatálya gyakorlatilag visszamenőleges. A módosításokra nem készülhettek fel a vállalkozók. Aggályosnak tartják egyebek mellett azt is, hogy az elvárt adóval az "adóalap" önkényes megállapításával - az iparűzési adóhoz hasonlóan - a
bevételt adóztatnák meg. Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy a
minimálbér kétszerese után előírt járulékfizetési kötelezettség fiktív jövedelemhez kapcsolódik és nem a tényleges teljesítmény szabja meg.

Veres János, a Magyar Televízióban elmondta, hogy a parlament által elfogadott módosítások mindenben megfelelnek az alkotmányossági követelményeknek. Hozzátette azt is, hogy az Igazságügyi Minisztérium szakértői e szempontból is alaposan megvizsgálták a törvényjavaslatokat.
 
A leginkább kifogásolt minimális, vagy másnéven elvárt adóval kapcsolatban kiemelte, hogy az adózók kérhetik az adóhatóságtól, hogy a minimális adóalapnál kevesebb után adózzanak, mert vállalkozásuk nyeresége nem éri el azt. Az illetékes hivatal az esetükben meg fogja vizsgálni, hogy bevételeik és kiadásaik valóban így alakulnak-e. Ugyanez vonatkozik arra az előírásra is, hogy a vállalkozóknak a minimál bér kétszerese után kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük. Nehezen hihető számára - jelezte -,  hogy a mikro-és kisvállalkozások negyven százaléka 4-5 éve folyamatosan veszteséggel vagy nyereség nélkül működik. 

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke úgy fogalmazott, hogy a vállalkozók tudomásul veszik, szükség van a terhek növekedésére, de határozottan elutasítják a "kollektív bűnösségen" alapuló elvárt adó bevezetését.
 
A Levegő Munkacsoport három törvényt is alkotmányellenesnek és az ország érdekeivel ellentétesnek tart. A különadóról és a kamattámogatások után fizetendő járadékról, a házipénztár adóról, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály előterjesztésének módját és tartalmát is kifogásolni valónak ítéli a zöld szervezet. A Levegő Munkacsoport nyílt leveléhez 15 társadalmi szervezet kapcsolódott. 
 
A Magyar Bankszövetség korábban ugyancsak alkotmányossági aggályait fejezte ki a banki különadóval, illetve az állami támogatásokat alapul vevő járadékkal kapcsolatban. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) hétfőn délelőtt közzétett állásfoglalása szerint az adóváltozások év közbeni bevezetése kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodást és súlyosan sérti a jogbiztonságot.