Adósimlik merényletkísérlettel

Feljavítja az idei rendőrségi statisztikát az a 17 milliárd forintos adócsalási ügy, amelyben a múlt hét közepe óta nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) pénzügyi részlege. Jóllehet e pénznek

HVG

már bottal üthetik a nyomát - az ugyanis egy szingapúri cég számlájára vándorolt -, 2002 óta egész évben sem volt ekkora fogása az adóügyekben nyomozóknak, ráadásul azóta évről évre egyre kisebb értékű ügyeket derítettek fel (lásd táblázatunkat).

A bűncselekményt tucatnyi - számítástechnikai eszközöket forgalmazó - cég követte el 2001-2005-ben. Közülük kettő beszerezte a termékeket, majd értékesítette a többieknek, amelyek aztán egymás között adogatták tovább azokat. A vevők mindig visszaigényelték az általános forgalmi adót, az eladók viszont nem adtak be adóbevallást, vagy ha mégis, nem tüntették fel a bevételeiket, így adót sem fizettek utánuk. Ez az adóhivatalnokoknak is feltűnt, de későn, mivel a cégeket olyan külföldi (bolgár, román, szlovák) állampolgároknak adták el, akik nem is léteznek, legalábbis a nyomozók eddigi ismeretei szerint az adataik hamisak. A milliárdokat egy orosz állampolgár meghatalmazásával egy bolgár magánszemély utalta át a szingapúri társaság számlájára - engedett bepillantást a szövevényes, ám a magyarországi csalók gyakorlatában korántsem új bűnözési technikába Tóth Molnár István, az NNYI osztályvezetője. A bolgár személyt már kihallgatták (előzetes letartóztatását azonban nem kezdeményezték), míg az orosz megbízót még keresik.

A HVG más forrásból szerzett értesülései szerint a cégek "fantomizálásában" segédkező jogtanácsos Pécsi Kálmán egykori bíró, aki nem ismeretlen a rendőrség előtt. Ő az egyik vádlottja az ügyfeleit 600 millió forinttal megkárosító győri K-P-H-M ingatlanszövetkezettel kapcsolatos veszprémi büntetőpernek (HVG, 2004. július 24.). A szövetkezetet képviselő Pécsi Kálmán 2003 elején Teréz körúti irodájában hozta össze a HVG újságíróját az akkor még működő K-P-H-M Schlesser Dávid néven bemutatkozó vezetőjével, akiről a későbbi vádiratból kiderült, valójában Tauber Egonnak hívják. A cégiratok tanúsága szerint Pécsi mintegy 25-30 olyan, az irodája címére bejegyzett cégben szerepel külföldi tulajdonosok kézbesítési megbízottjaként, amelyek elektronikai cikkekkel kereskedtek. A cégek utolsó tulajdonosai többnyire románok és bolgárok, de marokkói, kuvaiti, egyiptomi, belga és dán vállalkozás, illetve magánszemély is felbukkan közöttük. A HVG információi szerint a jelenlegi büntetőügy egyik kulcsszereplője a 9 milliárd forintnyi árut értékesítő - a cégbíróságra mérleget soha le nem adó - FD Driver Számítástechnikai Kereskedelmi Kft., amely jelenleg két bolgár állampolgár, a cégbírósági bejegyzés szerint Asenov Biser Sabev és Mutafov Mladen Isaev tulajdonában áll. Központi szerepet játszhat a cégláncolat több tagjában tulajdonosi funkciót betöltő, a moszkvai Dalakov testvérpár kezében lévő Everlast Fashion Kereskedelmi Kft. is.

"Mi is részt vettünk a Baranya megyei igazgatóságunk egyik vezetőjének a családját fenyegető emberrablás múlt heti leleplezésében" - említett még egy friss példát az NNYI és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közötti együttműködésre Juhász István adóhivatali alelnök. Hozzátette: ilyen súlyos merényletet még nem szerveztek adóhivatalnok ellen Magyarországon. A rendőrség által letartóztatott két férfi ugyanis azzal akarta elfogadtatni az APEH-nél jogtalan adó-visszaigénylési kérelmét, hogy elraboltatta volna az adóhivatalnok gyermekét. Ugyanezek a bűnözők korábban mintegy félmilliárd forintnyi adót igényeltek viszsza jogtalanul, és bár sikertelenek voltak, az NNYI emiatt is nyomoz. "Enyhébb fenyegetésekkel gyakran szembe kell nézniük az adórevizoroknak, ezért a piaci, a Forma-1-es körüli és Balaton környéki kereskedelmi ellenőrzéseken rendőrjárőrök vigyáznak rájuk" - tette hozzá Juhász.

Az adórevizorok rendőri védelmének részleteiről egyébként csak a közeljövőben állapodik meg az adóhivatal és a rendőrség. A két szervezet között pillanatnyilag öt különböző együttműködési szerződés van, de azok egy része a törvények változása vagy az uniós csatlakozás miatt elavult. Az előbbiekhez tartozik például az adóhivatalban korábban működő adórendőrségre vonatkozó szerződés, az APEH ugyanis ma már nem nyomozhat. A nyomozók viszont ügyészi engedély nélkül nem kutakodhatnak adótitkokban - indokolta Álmos László, az NNYI pénzügyi részlegének főosztályvezetője, miért szükséges olajozottabbá tenniük az együttműködést. Erre várhatóan májusban kerül sor, amikor egyetlen új, az ügyek közös felderítését remélhetőleg felgyorsító együttműködési szerződést kötnek a mostaniak helyett.

Az APEH múlt heti közleménye szerint mindenesetre tavaly 780 új adó- vagy társadalombiztosításijárulék-csalást "dobtak fel" a rendőrségen. A több százmilliós vagy milliárdos adócsalási ügyek nyomozása szinte kivétel nélkül az APEH feljelentése alapján indul. Emellett a rendőrség számtalan olyan, mások által kezdeményezett ügyben is vizsgálódik, amelyben adótitkot képező adatokra (például adóbevallásokra) van szüksége. Az is előfordul, hogy a gyanúsítottakra vagy cégeikre revíziót kér az adóhivataltól. Ez történt például egy ismert munkaerő-kölcsönző cég, a Humán Rent Magyarország Kft. esetében, amelyet 2004 végén két volt dolgozója jelentett fel adócsalás gyanújával (HVG, 2005. április 16.). Az információcsere felgyorsítása már csak azért sem ártana, mert az elsíbolt adóforintoknak még a tizede sem térül meg az elkövetők fellelhető vagyonának a zárolásából.

Az utóbbi öt év statisztikáiból az is látszik, hogy az erre szakosodott 176 rendőr (zömmel korábbi adóhivatali nyomozó) évente fejenként három-öt ügyet képes lezárni, miközben a Legfőbb Ügyészség adatai szerint háromszor-ötször ennyi új keletkezik. 2001 és 2005 között évente általában 1000-1500 ember ellen emeltek vádat az ügyészségek adó vagy más közteher csalása miatt. A legtöbb, 1579 új vádemelés 2003-ban született, tavaly viszont mindössze 928.

Nincs összesítés a hosszasan húzódó bírósági perek kimeneteléről. A HVG információi szerint a Fővárosi Bíróságra (FB) 2005-ben mindössze négy új adócsalásról szóló vádirat érkezett, s e perek tárgyalását még el sem kezdték. Közéjük tartozik a Tesco-földek néven elhíresült eset: a vádirat szerint a Hegedűs Dezső és német partnere által 1992-ben alapított (utóbb felszámolásra jutott) ABIC Kereskedelmi Kft. 910 millió forint korábbi kárpótlási földet szerzett meg, majd adott el a Tesco Global Rt.-nek úgy, hogy az eredetileg külterületi földek belterületté minősítése után nem fizette meg az illetéket, és a bevételeit sújtó adókkal is elmaradt. A vád szerint a cég így 570 millió forinttal rövidítette meg az államkasszát. A 2004-ben 10 millió forintos adócsalással meggyanúsított - a tartozást ügyvédje szerint utóbb önrevízióval rendező - Sas József előadóművész perének kezdetét viszont az lassítja, hogy az ügyet Székesfehérvárra tették át, mert az FB elnöke, személyes ismeretségük miatt, elfogultnak tartja magát.

GYENIS ÁGNES