Gázpiac kisfogyasztókat védő korlátokkal

A magyar gázpiac működési modelljének javaslata a közüzemi szolgáltatás megszűnését követően megkülönböztetett figyelmet fordít a kisfogyasztók folyamatos ellátására, speciális védelmi eszközök segítségével - derül ki a Magyar Energia Hivatal javaslatából. A koncepciót hétfőn hozta nyilvánosságra honlapján a MEH.

  • MTI MTI
Gázpiac kisfogyasztókat védő korlátokkal
A hazai, úgynevezett primer energiaellátásban közel 40százalékot képvisel a földgáz, és a háztartások több mint 70 százaléka is ezt az energiaforrást használja. Az Európai Unió szabályozásának megfelelően a szabályozott árú
közüzemi szolgáltatás a 2007. július elsejei - teljes - piacnyitással megszűnik. A hazai földgázpiac 2004. január 1-je óta már részlegesen liberalizált. Ugyanakkor a hazai évi 14-15 milliárd köbméter földgázfelhasználás mintegy 90 százaléka a közüzemben történik, és csak 10 százaléka cserél gazdát a szabadpiacon. Az
engedéllyel rendelkező kereskedők száma ugyan 14, de mindössze 3-4 kereskedő aktív. 
 
A MEH-javaslat megfogalmazása szerint a lényeges alkurerővel nem rendelkező fogyasztóknak, azaz a kisfogyasztóknak végső menedéket kínálnának egyetemes szolgáltatási csomag (ESZ) formájában. A regionálisan működő ESZ-forgalmazó kereskedőket  pályázaton választanák ki, és a döntésben fontos szempont lenne a az alapszolgáltatás ára. A nyertes ajánlattevő által benyújtott árképzést az összehasonlíthatóság érdekében jogszabály írná elő. 
 
Az új piaci modell megszüntetné azt az eddigi szabályt, hogy a közüzemi kereskedő csak a nagykereskedőtől vásárolhat földgázt. Ugyanakkor bevezetné a jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) kereskedő intézményét, amelynek piaci erőfölényét különböző szabályokkal korlátoznák. Az ilyen szereplőnek többek között aukción kellene értékesítenie egy bizonyos mennyiséget, ellenőriznék  az árképzését, és arra köteleznék, hogy az egyetemes szolgáltatási csomagokat forgalmazókat ellássa. A javaslat szerint természetes monopóliumként a szállítási-  és elosztási, illetve - kvázi monopóliumként - a tárolási tevékenységet végző társaság lenne ilyen JPE, így fennmaradna ezekre a tevékenységekre a tarifaszabályozás.

A szállítói, az elosztói és a tárolói tevékenységet végző szolgáltatás minőségét hivatalból mérnék, és ezt a tarifaszabályozásba beépített nyereség-korláttal  tudnák díjazni vagy büntetni. A szállítói és tárolói infrastruktúrát is tulajdonló és
működtető, valamint elosztást is végző társaságoknak önálló vállalkozásba kell vinniük ezeket a tevékenységeket. A földgázpiaci rendszer egyensúlya az eddigiekhez hasonlóan a napi kereskedelmi egyensúly fenntartásának elvén alapulna, például elszámolóház segítségével. Ezen a napi rugalmassági piacon gáz- és kapacitáskereskedelmi ügyleteket kötnének. 
 
A javaslat szerint a fogyasztók - kihasználva az eltérő fogyasztási szokásaikat és méreteiket - úgynevezett fogyasztói mérlegkört alakíthatnának ki. Ez a szervezett fogyasztói csoport a méretet és összetételt kihasználva optimalizálhatnák költségeiket. A javaslat alapján a hatósági felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energia Hivatal látná el. A MEH árfelügyeleti szerepe csak a szabályozott termékekre és szolgáltatásokra terjedne ki. Ellátási zavar esetén az energia hivatal jogosult lenne a szabadpiaci működés operatív befolyásolására olyan mértékben, amely elégséges azok 
felszámolására és a piaci működés legrövidebb időn belül történő visszaállítására. 
 
Az új modell új szereplővel is számol. A biztosítási piachoz hasonlóan energetikai tanácsadó-szervező társaságok nyújtanának szakmai segítséget az optimalizált földgáz, vagy energia portfolió kialakításához.
 
Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A végtelen lehetőségek iparága

Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.