Éjjel-nappal csörög a telefon Kóbor Istvánné, Erzsébetváros adócsoport-vezetője asztalán. A felfokozott lakossági érdeklődést az ismét szocialista irányítású, fővárosi VII. kerületi önkormányzat tavaly decemberi rendelete váltotta ki, amellyel bevezették a "magánszemélyek kommunális adója" nevű új közterhet. A helyi adókról szóló törvény szerint már 1991 óta alkalmazható adófajta a kerületben lévő 30 ezer lakás magánszemély tulajdonosát vagy bérlőjét sújthatja (az utóbbit akkor, ha nem magánszemélytől, hanem cégtől vagy önkormányzattól bérel). A jogszabály szerint egyébként ezt az adót nem csupán lakásra, hanem mondjuk üdülőre, garázsra, melléképületre vagy belterületi telekre is ki lehet vetni.

Az új adó összege a VII. kerületben évi 13 900 forint lesz, amit két részletben, márciusban és szeptemberben lehet megfizetni. Ám az összes helyi adóból évente körülbelül félmilliárd forintot kasszírozó Erzsébetváros az idén - a különféle mentességek miatt - csupán 55 millió forint körüli bevételt vár a magánszemélyek kommunális adójából, amit az utcák, parkok rendbetételére, térfigyelő kamerák felszerelésére és szelektív hulladékgyűjtésre használna fel.

"Bár sokan nem értesültek még erről, a tulajdonosok vagy bérlők körülbelül 60 százalékának egyáltalán nem vagy az általánosnál kisebb összegű adót kell majd fizetnie" - nyugtatta a kedélyeket Kóborné. Azoknak a családoknak ugyanis, amelyekben az egy főre eső havi jövedelem kisebb, mint a legalacsonyabb öregségi nyugdíj 150 százaléka - ez most 40 245 forint -, nem kell leróniuk a kommunális adót. A legkisebb öregségi nyugdíj 200 százalékánál alacsonyabb egy főre jutó havi jövedelem esetén pedig 30 százalékos a kedvezmény. Ugyanilyen mértékű engedményt élvezhetnek azok a kisnyugdíjasok is, akik egyedül élnek 40 - vagy többen 60 - négyzetméteresnél kisebb lakásban. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján mások is kérhetik méltányosságból az adóteher eltörlését vagy csökkentését, de ebben az esetben 2200 forintos illetéket kell fizetniük.

Január 1-jétől Budapest egyik elit kerülete, a Hegyvidék is bevezette ugyanezt az adót. A sarc idei kivetése volt tavaly ősszel az egyik első döntése a Pokorni Zoltán egykori Fidesz-elnök, alelnök, frakcióvezető, oktatási miniszter által navigált új helyi képviselő-testületnek. "A kormányzati megszorítások miatt már tavaly is 15 százalékkal kevesebb pénz jutott a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, s ez a tendencia az idén folytatódik. Különösen az oktatásban aggasztó a helyzet: a kerületben dolgozó ötszáz pedagógusból akár nyolcvanat is el kell bocsátani" - indokolta Váczi János kerületi kabinetfőnök, miért szorgalmazták a lakások megadóztatását az országos politikában többnyire a közterhek emelése ellen tiltakozó fideszesek. Az idén várhatóan 200 millió forintos pluszbevételt hozó döntést a szocialisták és a szabaddemokraták is megszavazták.

A Hegyvidéken a kommunális adó összege a lakás nagyságától függően évi 3900 és 13 900 forint között mozog majd. Kedvezményt a gyerekes családok kapnak, egy gyerek 20, kettő 40, minden további pedig 12 négyzetméterrel "csökkenti" a lakás méretét. Így például egy, a kerületben átlagosnak számító 75 négyzetméteres lakásra két gyermekkel csupán évi 3900 forint lesz az adó. Váczi visszautasította azt az állítólag szocialista körökből eredő híresztelést, hogy a kommunális adót a Csörsz utcai sportcsarnok építésének a költségei emésztenék fel. Mint mondta: a 4 milliárdos fejlesztésre megvan a pénz. A kizárólag járda- és útfelújításra szánt lakásadó pontos felhasználásáról az újonnan felállítandó, 55 fős hegyvidéki útfejlesztési testület határoz majd.

Pokorni polgármester egyébként a II. kerületben lakik - vagyonbevallása szerint 135 négyzetméteres családi házban -, ahol régóta létezik a magánszemélyek kommunális adója. Összege a lakás méretétől függően évi minimum 3 ezer, maximum 12 ezer forint. Amúgy Budapest 23 kerülete közül a rózsadombiakon kívül eddig csupán Újpest és Budafok-Nagytétény élt e lehetőséggel: jelenleg az előbbiben 13 400, az utóbbiban 12 ezer forint a kommunális adó éves összege. A helyi adókról szóló törvény 1996-tól egy-egy vagyontárgyra vetítve évi 12 000 forintban maximálja ezt az adófajtát, de a költségvetési törvény 2005 januárjától megengedi az önkormányzatoknak, hogy a felső korlátot évente az infláció mértékével emeljék.

Az ország 3200 önkormányzata közül eddig 3105 vetett ki helyi adót, s közülük 2203 szed a magánszemélyektől kommunális adót rendszerint lakásra, de olykor más rendeltetésű ingatlanra is. Míg a legnagyobb vidéki városokban (Győrött, Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben) nincs ilyen közteher, a kisebbekben (például Veszprémben, Gyöngyösön, Szekszárdon vagy Kaposvárott) évek óta megadóztatják a magánszemélyek ingatlanait vagy bérleményeit.

Gyöngyösön 15 éve létezik a magánszemélyek kommunális adója, ami jelenleg lakásra évi 8500, üdülőre, gazdasági épületre, garázsra pedig az inflációval növelt maximális 13 900 forint. A város évi közel 2 milliárdos helyiadó-bevételének mégis csupán a 7,5 százaléka ered ebből az adónemből. Automatikus "felmentést" kaphat a mátraaljai településen az, aki a megelőző két évben méltányossági kérelmet nyújtott be, s azt elfogadták, vagy akinek hobbiháza 12 négyzetméternél apróbb. Az önkormányzatnál most azon gondolkodnak - tájékoztatta a HVG-t Erdélyi Sándorné, az adócsoport vezetője -, hogyan tehetnék igazságosabbá a rendszert úgy, hogy például egy 50 négyzetméteres panellakás tulajdonosa vagy bérlője semmit se fizessen. Az évi 4 milliárd forintos helyi adóbevétellel büszkélkedő Veszprémnek is mindössze évi 120-130 millió forintot hoz a konyhára a magánszemélyek kommunális adója, ami alól a 70 évnél idősebb egyedülállók kérés nélkül mentesülnek.

Békéscsabán az előző, szocialista városvezetés döntött ugyan az évi 9 ezer forintos kommunális adó bevezetéséről, de az új fideszes testület egy évvel elhalasztotta a rendelet hatályba léptetését. Mint Bánffy Ádám, a városüzemeltetésért felelős vezető elmondta, kivárják a kormány által tervezett ingatlanadó bevezetését, nehogy kétszeresen adóztassák meg ugyanazt a vagyontárgyat, amit egyébként a jogszabályok úgysem engednének. Emiatt viszont a központi ingatlanadó - ha megszületik - szűkítheti az önkormányzatok építményekre és telkekre szedett saját adóbevételeit, amit csak a más típusú helyi adók emelésével tudnának ellensúlyozni.

A magánszemélyek kommunális adójából szerzett bevétel egyébként tavaly országosan 8 milliárd forint alatt maradt, miközben az önkormányzatok ennek az ötvenszeresét szedik be helyi adókból, zömmel az iparűzésiből. De még a "rokon" építmény- és telekadóból is - amit csupán 378 önkormányzat rótt ki - több mint ötször ennyi bevétel származik évente. Az építményadó szintén lakásokra és nem lakáscélú ingatlanokra szedhető, de azt csak a tulajdonosra lehet kivetni, ahogyan a telekadót is. Kalkulációja, nyilvántartása bonyolultabb, mint a kommunális adóé, alapja ugyanis az ingatlan nagysága (építményeknél négyzetméterenként legfeljebb évi 900 forint, telkeknél 200 forint) vagy a forgalmi értéke (maximum évi 3 százalék). A magánszemélyek kommunális adója és az építményadó sohasem duplázódhat, ezért ha egy önkormányzat mindkettővel él, akkor az egyiket a lakásokra, a másikat pedig az egyéb típusú ingatlanokra veti ki (Újpesten például a kommunális adót a lakásokra, az építményadót pedig a nem lakáscélú ingatlanokra fizetik).

Egy új helyi adó bevezetéséről szóló döntés mindig nehéz, hiszen a képviselőknek azt is mérlegelniük kell, hogyan hat az intézkedés az egyes pártok ottani népszerűségére. Ugyanakkor a fizetési gondokkal küszködő helyhatóságok csak akkor kaphatnak rendkívüli támogatást az államkasszából, ha előbb a helyi adók bevetésével magukon próbálnak segíteni.

GYENIS ÁGNES