URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

"Nagy István"

Az adóhivatal a közösségi ÁFA visszaigénylésével kapcsolatos ellenőrzést folytat cégemnél. Az illetékes tisztviselő lefénymásolt olyan dokumentumokat, illetve kérdezett olyan időszakról, amire nem volt aláírt megbízása. Ilyen esetben van-e jogorvoslati lehetőségem? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy valóban igaz-e a, hogy a közösségi számlákon kötelező feltüntetni az áfa-mentesség jogcímét?

Abban az esetben, ha a vizsgálati időszak elszámolásaival összefüggnek más időszak gazdasági eseményei, akkor jogosan kérhet az adóellenőrzés a vizsgált időszakon kívül eső dokumentumokat. (Ilyenek lehetnek például: készletselejtezés esetében a készletbeszerzés bizonylatai, vagy végszámla vizsgálata során a részteljesítések számlái illetve az előlegszámlák, vagy a beruházás aktiválása esetében a ráfordítások számlái.)  A másik kérdésére a válaszom: Ha az adóalany által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az ÁFA törvény 14. §, 15. §, 15/A. § szerint nem belföldre esik, a számlán, egyszerűsített számlán az „áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezést kell feltüntetni. (ÁFA törvény 44 §. (3) bekezdés). A Ön által említett jogcím feltüntetésről nem tudok.

"szegi"

A 2007 évi elvárt adóval kapcsolatban van kérdésem. Egy főállású egyéni vállalkozóra vonatkozik-e ez az adónem, ha a jövedelme a minimálbér alatt van. Ha igen, akkor mi az adó alapja, például egy taxisnál? Különadót és elvárt adót is kell fizetni?

A vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó adólapja az SZJA törvény szerint megállapított vállalkozói adóalap szerinti jövedelem, de legalább az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka. Tehát az elvárt, minimálisan fizetendő adó alapja:
(Vállalkozói bevétel - Eladott áruk beszerzési értéke)*2 %
Mértéke:
Általában 16 %, meghatározott feltételekkel 10 % (5 millió Ft értékhatárig és egyéb előírások – SZJA törvény 49/B §. (10) szerint).
Az elvárt adó intézményének élettartama az Alkotmánybíróság döntésétől függ.

Az egyéni vállalkozó a 2007. évben negyedévente fizet különadó-előleget. A különadó előlegének alapja:
- vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózók esetében a tárgynegyedévben elért támogatások összegével csökkentett bevételnek az elismert költségeket meghaladó része;
- átalányadózás esetén a tárgynegyedévben megszerzett bevétel alapján megállapított átalányadó-alap (számított jövedelem). Amennyiben a befizetett adóelőleg összege meghaladja az éves kötelezettséget, akkor a különbözetet 2007. évi személyi jövedelemadó bevallásban lehet visszaigényelni.

"Kis Margit"

2007. január 1-től érvényes az a törvény, hogy aki saját jogú nyugdíjas, és 8 órás munkában alkalmazottként dolgozik, össze kell vonni a nyugdíjával ezt a jövedelmet? Nem tudom hogy jól értelmezem-e ,mert ha a nyugdíj - mintahogy a trv. írja - adóterhet nem viselő járandóság, - akkor az összevonással meghaladja a jövedelem azt a határt, ami adójóváírásra jogosít. Tehát a nyugdíj éves összege miatt a 36 százalékos sávban kell adózni, és az adójóváírást is elveszíti. Így a nyugdíja miatt a megkeresett jövedelemnek csak felét kapja meg. Akkor miért adóterhet nem viselő járandóságról beszélünk? Vagy talán nem jól értelmezem a törvényt? És jól tudom, hogy a 2007. január havi bérszámfejtésnél már nyilatkoztatni kell a nyugdíjas alkalmazottakat?

Véleményem szerint Ön jól értelmezi a nyugdíjjal kapcsolatos változásokat és annak hatásait. Nyugdíj melletti jövedelem esetében a nyugdíj összegét is figyelembe kell venni a személyi jövedelemadó megállapítása során, igaz arra jutó adót nem kell megfizetni. A számítási módszer változásának hatása az, hogy a nyugdíj összege beleszámít:

- a 18 %-os mértékű adót jelentő 1.700.000 Ft sávhatárba, és
- az adójóváírás számításába. 
Ha a nyugdíj és a munkabér egyaránt 100 ezer Ft havonta, akkor közel 3,8-szor nagyobb összegű adót kell fizetni, mint a változás előtt. A különbség 252 ezer Ft adótöbblet.

"Bódy Tiborné"

Nyugdíjas vagyok, a nyugdíjamon kívül csak egy 8 ezer forint körüli opponálási díjam volt 2006-ban, amiből a Bankárképző levonta az szja-t. A nyugdíjamból befizettem a korábbi munkáltatóm önkéntes nyugdíjpénztárába egy kis összeget, amiről küldtek igazolást, + megkaptam a Nyugdíjfolyósítótól az éves igazolást, és a Bankárképzőtől is a 8 ezer Ft-ról. Az elmúlt években önadózó voltam, kérdésem, hogy idén is az leszek-e, illetve mikor kapok bevallási nyomtatványt, és mikorra és hogyan kell elkészítenem fentiek birtokában.

A leírtak alapján Ön önadózó lesz. A nyomtatványt az internetről lehet letölteni, vagy az APEH ügyfélszolgálaton lehet kérni. A bevallás benyújtásának határideje: 2007. május 21.

"Székeli István"

Egyetemi hallgató aki 2006 első félévében adóköteles jövedelmet szerzett, az év második felében-szeptember óta - Hollandiában tanul. Az ott kapott ösztöndíjnak, melyet az ottani kiadásaira fordít szerepelnie kell-e az adóbevallási űrlapon, vagy figyelmen kívül kell hagyni. Az 1995-ben kötött - ÚJ OTTHON TAKARÉKBETÉT-MELYRE UTOLJÁRA 2001-ben lett igénybe véve adókedvezmény és 2006-tól lekötetlen - kamat 1.75 százalék betét van nyilván tartva. Megszüntethető-e a szabad felhasználásra  úgy, hogy nem kell visszafizetni a 2001-ig igénybe vett adójóváírást.

Az SZJA törvény 1. számú mellékletének 4.2 pontja alapján a külföldi kifizető által adott ösztöndíj adómentes, s így azt bevallani sem kell. A lakáscélú megtakarítás szabályozásában nincs változás. A jogszabály szerint: „A magánszemély köteles az igénybe vett lakáscélú kedvezményt - függetlenül attól, hogy az igénybevétel mikor történt - húsz százalékkal növelt összegben a felvétel adóévére vonatkozó bevallásában bevallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, amennyiben a kedvezményt az Szja tv. 37. §-ának 2003. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján vette igénybe, és a megtakarítás felvétele esetén annak felhasználása nem lakáscélra történt.”

"Kujáni István"

Azt szeretném megtudni, hogy ha építési kölcsönünkben én mint adós, nejem mint adóstárs szereplünk, az éves összes törlesztés 600.000.- Ft, akkor a maximum 120.000.- Ft adókedvezményt vissza tudjuk-e igényelni osztva? Pl.: 60.-60.000Ft/fõ

A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezményét az adós vagy az adóstárs érvényesíthet, annak megosztására nincs lehetőség. A részleteket megtalálja a 2006. évi SZJA bevallás útmutatójának 33. oldalán. A tavalyi évben négy alkalommal vettem fel táppénzt. A TB-nél az adóelőlegetazonnal adójóváírták. Az SZJA-nál, hol kell szerepeltetnem és kell-e adóznom utána mennyit 220 000 után. Vállalkozó vagyok. A munkaviszonyra tekintettel kapott táppénzt az SZJA bevallás 1. sorába kell bevallania. Ha azonban a táppénz kifizetése időpontjában Önnek nem volt munkáltatója vagy a táppénz kifizetéséről a megyei egészségbiztosítási pénztár a munkáltatóját nem tájékoztatta, vagy a táppénzt valamely önálló vagy más nem önálló tevékenységével kapcsolatosan kapta, akkor azt a 4. sorba írja be. Megjegyzem, az adó nagysága szempontból nincs jelentősége annak, hogy hova írja be az összeget. A 220 ezer Ft adója a többi jövedelemtől függ. Legrosszabb esetben 79.200 Ft lehet az adó összege.

"Sárosi Ilona"

Pénzügyi tanácsadással foglakozom, mint "EVA"-s egyéni vállalkozó. A 2007 évben a fiammal (közgazdász végzettséggel) szintén mint egyéni vállalkozó együtt dolgozunk. Nem tudom, hogy ilyen kis volumenű vállalkozáshoz is adna néhány ötletet, hogyan melyik vállakozási formával egyszerűbb és jobb az adózásunk? Bt, Kft ? Két egyéni vállakozás? Az árbevételünk a tervek szerint eleinte átlagosan kb. 300.000,- Ft/hó/fő ( később növekedésre számítunk). Ennél magasabb árbevételt kell elérnünk, mert mindig vannak ciklikus visszaesések a Költségeink között a szokásos:

-Tanfolyami ktg-ek
-Iroda bérlet amit a fiam venné igénybe (ő tud ktg-et leírni)
-Reklám, internet
-Telefon.

Nagyon nehéz ilyen kérdésben tanácsot adni, mert valójában Önök ismerik a lehetőségeiket.
Adózási szempontból az EVA státusz előnyös, ha nem merül fel sok költségük, illetve a költség allokálása megoldható. Ha főállású egyéni vállalkozó marad, akkor egy kft. adózási és üzleti szempontból is előnyös lehet. 

"Renée"

A Budapesti Műszaki Egyetem nappali tagozatos építész hallgatója vagyok. Már két és fél éve dolgozom egy építészirodában mint alkalmazott. Szeretnék munkahelyet váltani, a felajánlott munkához azonban számlaképesség szükséges. A 742013-s szakmakódhoz, mint műszaki rajzolás nem szükséges jogosultság. Amíg nincsen diplomám, ezt szeretném kihasználni, később pedig építészeti tervezéssel foglalkozni. Több helyen érdeklődtem, és a következő lehetőségeket ajánlották nekem: egyéni vállalkozó, adószámmal rendelkező magánszemély, ill. egy kollégámmal társulva bt. Sajnos nem vagyok tisztában ezek előnyeivel és hátrányaival, nem tudom, hogy mibe vágjak bele, ebben kérném az Ön tanácsát. Hogyan befolyásolják ezek a nyugdíjamhoz szükséges munkaviszony idejét, ki fizeti utánam a járulékokat stb.

Ha Ön egyéni vagy társas vállalkozó lesz, akkor Önnek kell fizetnie a járulékokat, megszervezni a könyvelést, adózást. Egyéni vállalkozóként választhatja a tételes költségelszámolást vagy az átalányadózást. A saját lehetőségeit kell mérlegelnie, sajnos ebben tanácsot nem tudok adni. Az egyetemi hallgató vállalkozóknak a személyes közreműködés adóköteles jövedelme után kell megfizetnie a járulékokat társas vállalkozás esetében, vagy egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét után. A nyugdíjra vonatkozóan egy munkaügyi szakértő tud válaszolni.