Az utóbbi két évben átlagosan meghatszorozódtak a kínai vállalatok részvényeinek teljesítményét mérő indexek. Ez még annak fényében is elképesztő, hogy a kínai gazdaság évek óta tíz százalék körüli növekedést produkál. Évente két számjegyű hozamot érhettek el az ügyesebb befektetők Indiában, Szingapúrban, Tajvanon és Hongkongban is. És bár a befektetési szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a tőzsdén a múltbeli eredmények semmiféle garanciát sem jelentenek a jövőbeliekre nézve, még sincs semmi más, ami jobban megmozgatná a befektetők fantáziáját, mint az eddigi magas hozamok.

Nem meglepő hát, hogy a befektetésialap-kezelők évek óta legnépszerűbb termékei az ázsiai, főleg a kínai piacon befektető alapok. A trend mára elérte Magyarországot is. Horváth István, a K&H Alapkezelő igazgatója szerint ázsiai érdekeltségű alapjaik olyannyira népszerűek, hogy az ügyfelek reklám nélkül is, maguktól keresik azokat, szinte már túlzott optimizmust táplálva irántuk. Hasonló lelkesedést tapasztaltak az MKB Alapkezelőnél is, ahol tavaly nyáron, a kamatadó szeptemberi bevezetése előtti rohamban piacra dobták a javarészt kínai, kisebb hányadban japán részvénypiacokat megcélzó MKB Pagoda Tőkegarantált Alapot. A konstrukció iránt akkora kereslet mutatkozott a lakossági befektetők részéről, hogy az augusztusban lezárult jegyzés után néhány hónappal elindították az ugyanilyen konstrukciójú Pagoda II-t is, az előbbiben 8, az utóbbiban pedig 2,56 milliárd forintot összegyűjtve.

És bár az alapok zárt végűek, vagyis a befektetők csak lejáratkor (a Pagoda esetében 2009 szeptemberében) fognak pénzt látni belőlük, eddig úgy tűnik, megszolgálták a bizalmat. A pénzügyi tanácsadó MoneyMoon portálja szerint az utóbbi egy évben 101,92 százalékos hozamával a Pagoda volt a legjobban teljesítő befektetési alap a hazai piacon, sőt a hozam/kockázat aránya is a legjobbnak bizonyult. Ez még szebb teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy az alap tőkegarantált, azaz a befektetett tőke biztosan visszakerül a jegyzőkhöz. Jól teljesített a többi ázsiai profilú alap is, a K&H Ázsia-alapja például 35,6 százalékot produkált az utóbbi egy évben, s biztatóak a néhány hónapja rajtolt Pioneer Aranysárkány, az OTP DWS Alapok Alapja vagy az ING és a Credit Suisse konstrukciói is. November-december hónapokban az OTP Alapkezelő újabb ilyen profilú, zárt végű, tőkegarantált alap indítását tervezi Orient I. néven. Kínálatból tehát nincs hiány.

Az ázsiai, mindenekelőtt kínai részvények ilyen mértékű drágulása felfutása főként a térség erőteljes gazdasági és exportnövekedésének köszönhető, valamint a fejlett országok befektetési alapjaiból e tőzsdékre érkező hatalmas pénztömegek árfolyamfelhajtó hatásának. Ennek dinamikája igen jó eséllyel fennmaradhat a jövőben is az ázsiai gazdaságok technológiai fejlődése, a globalizációba való fokozottabb bekapcsolódása és a népesség erőteljes növekedése miatt - jelentette ki  nemrég egy budapesti sajtótájékoztatón Bratin Sanyal, az ING Investment Management ázsiai befektetéseinek vezetője.

Az ázsiai  országok külkereskedelmi mérlege - Kínával az élen - jelentős többletet mutat, belső gazdaságuk egyensúlyban van, és devizatartalékaik is folyamatosan nőnek. Ráadásul kiemelkedően nagy súlyt fektetnek az oktatásra, az USA elit egyetemeinek némelyikén már a hallgatók fele ázsiai származású, és ezek a fiatalok tanulmányaik végeztével szinte mind visszatérnek hazájukba. Sanyal szerint az ottani részvénypiacok az utóbbi évek erőteljes drágulása ellenére sem túlértékeltek. Különösen ígéretes a tartós fogyasztási cikkek, az internet- és a mobiltelefon-szolgáltatás szektora, mivel e javak elterjedtsége valószínűleg jelentősen bővül a lakosság anyagi gyarapodásával, s ugyanezen okból jó befektetés lehet a bankszektor, illetve az ingatlanpiac is.

Az ázsiai piacok iránti bizalom jelképe a PetroChina nevű kínai olajvállalat is lehetne: a jelenleg a hongkongi börzén jegyzett társaság november 5-én új részvényeket bocsát ki a sanghaji tőzsdén, amitől kapitalizációjának (piaci értékének) megduplázódása várható. Méghozzá már az első napon. A felfokozott várakozások oka, hogy az új sanghaji részvények kibocsátási ársávját 10-20 százalékkal alacsonyabban határozták meg a hongkongi árfolyamnál, miközben a mindkét tőzsdére bevezetett papírok esetében jellemzően a sanghaji árfolyam a magasabb. A várt duplázódás bekövetkezte után a cég - legalábbis az amerikai Forbes magazin számításai szerint - egy csapásra a világ legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkező vállalatává válik, maga mögé utasítva az Exxon Mobilt is.

Nem osztatlan azonban a bizalom a további növekedés iránt: az amerikai Warren Buffet (a Forbes szerint a világ leggazdagabb tőzsdei spekulánsa) például a közelmúltban túlértékeltnek nyilvánította a kínai részvényeket, és el is kezdte az eladásukat. Való igaz, hogy a gyors növekedés túlhevüléssel és inflációval fenyegeti Kína gazdaságát. A kínai központi bank ezért a kamatok emelését és a jüan felértékelését helyezte kilátásba, hogy biztonságosabban tartható üteműre szorítsa a gazdasági növekedést. A jüan erősödése viszont kedvezőtlen lenne a javarészt exportra berendezkedett kínai vállalatok számára, hiszen így egyre kevesebb jüanra tennének szert az exportból származó euróik és dollárjaik eladásával.

Nem kis problémát jelentenek a politikai akadályok is. Külföldiek például csak korlátozottan vásárolhatnak kínai részvényeket, előre kiosztott kvóták alapján - mondta a HVG-nek Debreczeni Csaba, a Concorde Értékpapír Zrt. befektetési tanácsadója. A kínai vállalatok inkább bevezetik papírjaikat a bárki számára hozzáférhető hongkongi tőzsdére, ezek H-részvény néven ismertek. A kínai piac sok kockázatot rejt a külföldiek számára, ezért bár a Concorde ügyfelei egyedi részvényvásárlási megbízást is adhatnak, Debreczeni nekik is inkább a befektetési alapokat ajánlja. Ugyanezen okból többnyire maguk a befektetési alapok is passzív kereskedési stratégiát folytatnak. Többségük vagy a H-részvények indexkosarát leképező portfóliókat vásárol, vagy az indexekre köt opciós ügyleteket, mint ahogy az MKB Alapkezelője is tette a Pagoda esetében - tájékoztatta a HVG-t Dzsubák Attila kereskedési igazgató.

A sanghaji tőzsde szárnyalása e kettős piacnak is köszönhető. A kínai lakosság körében ugyanis egyre népszerűbb a tőzsdei spekuláció: felmérések szerint a városi lakosság felének van már részvénye. A helyiek a sanghaji tőzsdén vásároltak és hajtották felfelé az árfolyamot, ami így magasabbra szökött a hongkongi H-részvényekénél. A különbözet persze vásárlásra ösztönözte a külföldi alapokat Hongkongban is. Ha azonban az emelkedés megtörik, vagy profitrealizálás indul meg, a tapasztalatlan kínai spekulánsok pánikszerűen adhatják el papírjaikat, drasztikus árfolyamesést idézve elő, amit persze a hongkongi árak is követnének.

Márpedig megszűnt a pénzbeáramlás egyenletessége, sőt Bereczki Zoltánnak, a több ázsiai kitettségű Parvest alapot forgalmazó BNP Paribas igazgatójának adatai szerint 2002 óta idén február és június között még az is előfordult, hogy pénzkiáramlás volt a kínai alapoknál, az indiai alapokból pedig már 2006 májusa óta folyamatosan kifelé áramlik a pénz. Ennek ellenére az indiai piacon azóta is árfolyam-emelkedés tapasztalható, ami Bereczki szerint annak az eredménye, hogy a spekulatív befektetési alapok tőkeáttételes ügyletekkel (melyekben a saját tőkéjük többszörösét mozgatják) továbbra is vásárlóként jelentek meg. Mindezek alapján a szakértők fokozott óvatosságra intenek a hasonló befektetésekkel, legalább 5 éves időtávra vagy például nyugdíj-előtakarékossági számla portfóliójába ajánlva azokat.

Kovács Károly