szerző:
ecoline.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem valószínű, hogy a jelenlegi válság súlyos áldozatok...

Nem valószínű, hogy a jelenlegi válság súlyos áldozatok nélkül átvészelhető – figyelmeztet Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke, a Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint az építőanyag-gyártók nehéz helyzetéért egyebek mellett az emelkedő energiárak és az állami szerepvállalás csökkenése is okolható: az idei költségvetésben például lakásépítés-támogatásra 192 milliárd forint jut, mintegy 30 milliárddal kevesebb, mint két évvel korábban.

Még legalább másfél év

A tégla- és cserépgyártók a válságból még legalább másfél évig nem tudnak kilábalni – jósolja Kató Aladár, aki az év elején még jóval derűlátóbb volt. Más szakemberekkel egyetemben abban bízott, hogy az európai uniós támogatások lehívása az építőiparnak is komoly lendületet ad majd, de – sok más projekttel együtt – a beharangozott iskolafelújítások sem valósultak meg.

A felhalmozódó készletek miatt a nagy gyártóknál sorra határoznak üzemszüneteltetésről – így döntött a Tondach is, amikor négy hónapra leállította tatai gyárát. Amelyik cég teheti, bővíti az exportját; a Tondach például az idén megduplázta romániai kivitelét. Ez az út azonban inkább a nagyobb, tőkeerős társaságok előtt áll nyitva, a kisebb cégek közül jó néhány nem kerülheti majd el az üzemek bezárását és az elbocsátásokat.

A legnagyobbak sem immúnisak

A gazdasági válság hatása alól a KÉSZ, a magyar építőipar egyik reprezentatív társasága sem tudja kivonni magát, bár a cégcsoport 2008-ban is nyereséges évet zár – tájékoztatta az Ecoline-t Pintyőke Marcell, a KÉSZ Holding Zrt. Kommunikációs és marketingigazgatója. A KÉSZ-nél tavaly indult el egy stratégiai átalakulás: a cég holdingba szervezte érdekeltségeit, az új vezetés pedig új szemléletet igyekszik meghonosítani. Ennek alappillérei a racionalizálás és az eredményesség növelése.

A szemléletváltás az elmúlt hónapok fejleményei után, ha lehet, még indokoltabb. Elegendő megemlíteni, hogy az idén több olyan állami és magán projektet állítottak le, amelyeknél a KÉSZ a pályázatnyertes kivitelezők között volt: a legnagyobb közülük a Kormányzati Negyed, de komoly bevételt jelentett volna a Tüske-csarnok befejezése és az APEH székház megépítése is. Mivel ezek a csúszások a privát szektorban is jellemzőek, a KÉSZ kiemelten koncentrál saját ingatlanfejlesztési projektjeire, valamint a külföldi munkákra.

Azért természetesen adódnak új megrendelések: a KÉSZ Csoport végzi a Váci úti Capital Square irodaház kivitelezési munkálatait, a Belsőépítészeti Főmérnökség munkatársai pedig elnyerték az Intercontinental szállodalánc Duna-parti épületének teljes belső felújítását, modernizációját. A közel egymilliárd forintos projekt várhatóan a jövő év szeptemberére fejeződhet be.

Az idén – az ágazat számos más cégéhez hasonlóan – a KÉSZ is kénytelen volt néhány munkatársát elbocsátani; a leépítés mértéke azonban – hangsúlyozza Pintyőke Marcell – jóval kisebb annál, mint az néhány hete a sajtóban megjelent. A közel ezer főt foglalkoztató holding az idén – az előzetes terveknek megfelelően – eddig mintegy harminc szerződést bontott fel.

Hétmilliárd forintért 100 milliárdos élénkítő csomag – Nem elég jó üzlet?

A Magyarországon több mint 100 ezer főt foglalkoztató építőipar a válság által leginkább érintett területek közé tartozik, a 2006-os GDP-hez mintegy 751 milliárd forinttal hozzájáruló lakásépítés szektor pedig kiemelten nehéz helyzetbe került – adott rövid helyzetértékelést Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület ügyvezető elnöke.

Az idén körülbelül 30 ezer új lakás épül az országban, szemben a harminc évvel ezelőtti 80-100 ezres statisztikákkal. Arra, hogy mennyi lenne az „ideális” szám, többféle szakmai becslés is létezik – de mindegyik az aktuálisnál nagyobb eredményt ad meg. Az egyik modell a lakások élettartamából indul ki. Ha az átlagos élettartamot 100 évnek tekintjük, akkor – 4,2 millió lakással számolva – az utánpótlás érdekében évente mintegy 40 ezer lakást kellene építeni. Ha viszont a kiindulópont az, hogy 1000 lakosra évente 4-5,5 (a szakértők különböző számokat adnak meg) új lakás építése kívánatos, akkor ez 40-55 ezer lakás építését jelentené évente.

Az Egyesület álláspontja szerint – fejtette ki az Ecoline-nak Maráczi Zsolt – a szektorban nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség. (Az állami szerepvállalás jelenleg lényegében kimerül a már felvett támogatott hitelek finanszírozásában, a megelőlegező támogatásokban és a panelprogramban.) A lakásépítés-szektor támogatására annál is inkább szükség van, mert a lakásállomány vészesen öregszik, a projektekkel pedig jelentős – egyébként kihasználatlanul maradó – kapacitások köthetők le, végül, de nem utolsósorban: számos munkahelyet (zömében szak- és segédmunkások állásait) lehetne megmenteni.

Az Egyesület szerint van megoldás a jelen helyzetre. Számításaik szerint 2009-ben induló, évi hétmilliárd forintos állami segítséggel 10 ezer bérlakás építését lehetne elkezdeni (egy osztrák mintájú „közhasznú bérlakás-építési program keretében), ami 100 milliárd forintot meghaladó gazdaságélénkítést jelentene, és körülbelül 10 ezer munkahelyet menthetne meg.

Ehhez szükséges lenne már a 2009 évi költségvetési törvényben legalább 7 milliárd forint bérlakásépítésre történő elkülönítése.

Az Egyesület a részletes terveket – és a www.lakasepitesert.hu oldalon is ellenőrizhető kalkulációkat – november 19-én terjeszti egy politikai kerekasztal elé, amelyen a parlamenti pártok szakpolitikusai is elmondhatják majd megoldási javaslataikat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!