Nincsenek rejtett költségek a lízingnél

Különösen a fejlesztésekhez szükséges forráshoz jutás feltételei lesznek nehezebbek, s a bankcsoportok elsősorban a devizahitelezés csökkentésével mérsékelhetik majd a kockázatokat, illetve az önerő növelésében és a futamidők csökkentésében látják a megoldást. E feltételek összességében nem fogják könnyíteni a kkv-k helyzetét, hiszen a magyar vállalkozások bankképessége és hitelképessége eddig is jócskán elmaradt az európai átlagtól. Az 'óvatosabb' banki finanszírozás egyik módja lehet a lízing, hiszen az egyes bankcsoportok lízingcégei a tulajdonjog átmeneti megszerzése miatt kisebb kockázatot viselnek, az ebből adódó kedvezőbb feltételrendszert pedig már az ügyfelek is élvezhetik.

Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing vezérigazgatója szerint „a finanszírozási formák versenyének átalakulásából az ügyfelek profitálhatnak is, hiszen a lízing és a hitel költségei összehasonlíthatóak, közel azonos nagyságúak”. A kedvezőbb biztosítéki struktúra miatt a lízingkonstrukció akár még előnyösebb feltételeket is kínálhat az ügyfelek számára. Ilyen kedvezőbb feltétel lehet a hosszabb futamidő, a devizaforrások elérhetősége, vagy a pályázatokhoz való hozzáférés lehetősége is.

A lízing egyszerűbben elérhető lehet a kkv számára

A lízinghez jutás feltételei általában könnyebben teljesíthetők a vállalkozások számára, mint a hitel esetében, de önerőre itt is szükség van. Hiba volna azt gondolni, hogy lízing esetén az összes igény zöld utat kaphat majd, hiszen a lízingcégek eddig is elvárták, hogy a vállalkozás saját tőkéje ne legyen negatív, tevékenysége nem lehet folyamatosan veszteséges, és tulajdonosi háttere is legyen rendezett.

A lízing mellett szól, hogy nincsenek olyan rejtett költségek, mint a kezelési költség, a kockázat-elbírálási díj, nem terheli az ügyfeleket a közjegyzők közreműködésének költsége, illetve adott esetben a számlavezetés díja sem. Egy beruházás esetén pedig a cég nem saját forrásait köti le, hanem a futamidő alatt a finanszírozott eszközzel „termeli ki” a fizetendő díjakat, és szerényebb kezdőrészlettel is el tudja indítani a fejlesztést. „A vállalati szektoron belül a kis- és középvállalati szektor felé is nyitottunk ebben az évben, a finanszírozási konstrukciók szerepének átértékelése pedig a még biztonságosabb ügyletek, a lízing irányába mutat e körben” – teszi hozzá Kiss Zoltán.

Több vállalkozás számára vonzó lehet, hogy az eszköz-, illetve ingatlanfinanszírozó lízingcégek döntési folyamata gyorsabb a bankokénál. Eszközmenedzsmentben ráadásul a lízingcégek jóval felkészültebbek, a tapasztalatok alapján az eszközalapú finanszírozás esetében az önerő és a fedezet meghatározása lényegesen gyorsabban és rugalmasabban történik. Az elmúlt időszak eseményei nyomán a lízingcégek még körültekintőbben járnak el: a finanszírozási igény elbírálása során jobban górcső alá veszik az ügyfelet, vélhetően emelkedik a kért önerő mértéke, illetve mérséklődhetnek a futamidők. Ezeket leszámítva is a lízing a várakozások szerint jóval nagyobb teret nyerhet a gép-, eszköz-, illetve az ingatlanfinanszírozások terén, főként, hogy egyre több vállalkozás számára ez marad az egyedüli forrásbevonási lehetőség.