Változatlanul büntetik a már felvett hitelek idő előtti törlesztését a bankok. Holott a szerződéses feltételek egyoldalú módosítása - amire egyébként a jogszabályok lehetőséget adnak - nemcsak az ügyfelek ellenérzését váltja ki, de szemet szúr a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) és a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is. Az OTP Bank már az ügyfelek kárpótlására és a kedvezményes előtörlesztési lehetőség ideiglenes visszaállítására is rákényszerült az ellene előtörlesztési díjemelés miatt indított GVH-eljárás nyomán, a K&H Bank legutóbb mégis megpróbálkozott ugyanezzel a trükkel.

A jelek szerint a belga KBC bank tulajdonában levő magyar pénzintézet nem tanult az esetből, ugyanis április elsejétől a duplájára emelte a jelzáloghitelek minimális végtörlesztési díját, ami az összes meglévő hitelszerződését is érintette. A változtatást arcátlannak minősítette az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, és jogi lépéseket követelt az efféle egyoldalú szigorítások ellen. Az emelés nyomán a fennálló tőketartozás 1,5 százalékát, de minimum 100 ezer forintot kell leszurkolnia annak, aki idő előtt törlesztené K&H-s kölcsönét, míg korábban a minimumdíj 50 ezer forint volt, s ezt is csak akkor kellett megfizetni, ha a fennálló tőketartozás több mint 95 százalékát akarták egyszerre visszafizetni.

Sántít a díjemelés hivatalos indoklása, aligha képzelhető el ugyanis, hogy a korszerű informatikával felszerelt bankban egy hitel idő előtti lezárása 100 ezer forintba kerüljön. A szigorítás igazi okáról többet elmond, hogy a megemelt végtörlesztési díjat nem minden esetben számítja fel a bank. Az előtörlesztést csak akkor bünteti, ha a tartozást más bank kölcsönével helyettesítik, akkor nem, ha a K&H egy másik hitelére cserélik le. A rendkívüli törlesztés drágításával tehát csak a hitelezőváltás elé gördít akadályt. A kölcsönök bankok közötti vándoroltatása ugyanis gyorsan terjed, amióta lanyhult a kereslet az új lakáskölcsönök iránt, és a hitelközvetítők 2003-2004 óta több ezer fősre hízott serege másféle jutalékforrás után nézett.

Az ügynököket először a támogatott jelzáloghitelek terjesztésére vetették be a fiókokkal gyéren ellátott pénzintézetek, de a hitelezési verseny fokozódásával később egyetlen bank sem akart lemondani a közvetítők foglalkoztatásáról. Olyannyira nem, hogy a lakáshitelezésben alig öt év alatt domináns lett a szerepük, hasonlóan az angolszász piacokhoz, azzal a különbséggel, hogy az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában nem a bank, hanem annak ügyfele fizet a közvetítőnek azért, hogy a legjobb ajánlatot kapja meg.

"Ma már egyetlen bank sem nélkülözheti a hitelközvetítőket, a nagy fiókhálózattal rendelkező OTP Bank, Raiffeisen Bank és Erste Bank is ügynököknek köszönheti az új kihelyezések több mint felét" - jellemezte a HVG-nek a piaci helyzetet Bánfalvi László, a Biggeorge's Holdinghoz tartozó Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezetője. Szerinte azonban a banki ügyfelek is sokat köszönhetnek a közvetítőknek, például azt a megtakarítást, amelyet akkor érhetnek el, ha egy rossz feltételű hitelt kedvezőbbre váltanak, vagy ha valaki megtalálja a számára kedvező hitelkonstrukciót. "Divat lett például az osztrák hitelek lecserélése" - tette hozzá Bánfalvi, amit azzal magyarázott, hogy a hazai bankok kondíciói versenyképesek a Lajtán túliakéval, miközben törlesztésük egyszerűbb.

A hitelközvetítés, előnyös oldalai ellenére, már-már palackból kiszabadult szellemhez hasonlítható. Az ügynökök sokszor öncélúan - csak a jutalékra hajtva - erőltetik a hitelcserét vagy -felvételt, ami veszélybe sodorhatja a kölcsönt igénylőt, miközben a védekező bankoknál olyan díjemelési hullámot indít el, amely az összes adós helyzetét nehezíti. A hitelváltás mértéke már uniós szintű, azaz a piaci becslések szerint az új hitelek 15-18 százalékát a régebbiek lecserélésére veszik fel - említette Harmati László, az FHB Kereskedelmi Bank vezérigazgatója egy minapi konferencián.

Egyre élesebb a jutalékverseny is. A jelzáloghitel-közvetítés négy-öt évvel ezelőtti indulásakor - ügynökök emlékei szerint - a bankok a folyósított hitel 0,2-0,3 százalékának megfelelő jutalékot fizettek, ma viszont tízszer annyit, de a 2-3 százalékos jutalékok többszörösére is van példa, ha egy bank éppen piaci térnyerésre hajt. Nagyobb közvetítőcégek szerint azonban az emelkedő jutalékok ellenére is kifizetődőbb ügynököt foglalkoztatni, mint hálózatot építeni, hiszen egyetlen fiók létrehozása legalább 100 millió forintba kerül.

A bankok véleménye is eltér abban, hogy kellene-e korlátozni az ügynöknek fizetett jutalékot, vagy sem. "A jutalék élteti a versenyt" - fogalmazott neve elhallgatását kérve egy banki vezető. Több pénzintézet is támogatná azonban a ma még egycsatornás jutalékrendszer átalakítását a biztosítók ösztönzési gyakorlatához hasonlóan. Szétválasztanák például a hitelközvetítőknek fizetett pénzeket szerzési és tartási jutalékra, ez utóbbi akkor járna, ha a hitel hosszabb távon is a banknál marad.

A banki szemszögből célszerű megoldás azonban ellentétes lehet az ügyfelek érdekével. A hitelcsere ugyanis sokszor az egyetlen eszköz, hogy egy adós kedvezőbb kondíciókat érjen el. Ilyesmire pedig bőven van példa: az akciós időszak után sokszor olyankor is felfelé kanyarítja a változó kamatot a bank, amikor ezt külső körülmények nem indokolják, de az sem ritka, hogy a kihelyezett hitelek kamatát késve szelídíti az irányadó kamathoz, ha az éppen csökken.

A közvetítői piac felhígulása is számtalan problémát okoz, miután előírások híján sokan előképzettség nélkül, alsófokú végzettséggel vágnak bele a komoly szakértelmet igénylő munkába, ráadásul a bankok sem mindig támasztanak követelményt a hitelközvetítőkkel szemben. Inkább azt várják, hogy a PSZÁF szigorítson, de a felügyelet képviselői egyelőre nem foglaltak állást. Szó van azonban arról, hogy az ősszel átfogó vizsgálatot indítanak a hitelközvetítői piacon.

Kivételek persze itt is vannak. Több ügynökcég oktatja a munkatársait - a HC Központba is minimum középfokú végzettséggel lehet bekerülni, és itt is állandó a képzés -, és egyre több bank áldoz a független ügynökök oktatására, noha hűségükben aligha bízhat. Nem kíván lemondani erről a hatalmas forgalmat jelentő csatornáról egyetlen bank sem. "Annak ellenére, hogy a hálózatot a tavalyi duplájára, 160 fiókosra bővítjük, számítunk a független közvetítőkre is" - jelezte a HVG-nek Tátrai Bernadett, az UniCredit Bank vezérigazgató-helyettese. A pénzintézet mégis különutasnak számít több versenytársához képest, ugyanis a független közvetítők bevonása mellett nagy súlyt fektet a saját - ellenőrizhető, garantált minőségű munkát végző és lojális - ügynökcsapatára. A saját ügynöki hálózat jóval többe kerül, mint a független közvetítők alkalmazása, ám annak teljesítménye is kiszámíthatóbb - érvelnek a banknál.

Papp Emília